AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: A közhasznú szervezetekrõl szóló törvényjavaslattal összefüggésben is számos módosító indítvány érkezett. Ezzel kapcsolatban megköszönöm a figyelemfelhívást, amely a különbözõ törvényjavaslatok közötti összhang megteremtésére vonatkozott.
A magunk részérõl igyekeztünk a harmonizációt biztosítani, ezért több pontosító javaslattal egyetértettünk.
Több módosító indítvány arra irányult, hogy a közhasznú szervezeteket támogatók a javasolt adókedvezményeken túlmenõ további kedvezményekben részesüljenek, illetve, hogy a közhasznú szervezetek vállalkozási tevékenységet a törvényjavaslatban megfogalmazott mérték felett végezhessenek anélkül, hogy adókötelezettségük keletkezne.
Volt javaslat arra is, hogy azoknál a közhasznú szervezeteknél, amelyeknek a bevétele nem több egymillió forintnál, a szabályok ne korlátozzák a vállalkozási tevékenységet.
Itt szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a társasági adóban e szervezetek számára a kedvezmények emelkednek. A társasági adót illetõ további módosításokat már nem tudja a kormány támogatni, hiszen akkor mesterségesen feszültségeket okozva versenyelõnyt - a közhasznú szervezetek számára az üzletszerûen gazdálkodási tevékenységet végzõ társaságokkal, szövetkezetekkel szemben - adnánk.
Tisztelt Országgyûlés! A vállalkozásokat érintõ módosító indítványok közül legjelentõsebbek a beruházások ösztönzésére irányuló adókedvezmények változtatására vonatkozó javaslatok. Ezek a befektetés nagyságától és a megvalósítás helyétõl függõen differenciált adókedvezmény-rendszert teremtenek a vállalkozások számára, amellyel a kormány is egyet tud érteni.
A bizottságok által támogatott módosító indítványok megerõsítették az Érdekegyeztetõ Tanácsban született, a vállalkozásokra vonatkozó megállapodásokat, így például, hogy az átalakulással érintett körbõl a beruházási adókedvezményekre vonatkozó korlátozás valóban csak az esetlegesen adóelkerülési célzatú szervezeti változásokra vonatkozzon, vagy a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást szolgáló épületek esetén a nagyobb igénybevétel adóban történõ elismeréseként az adóalapnál érvényesíthetõ amortizációs kulcs emelkedjen.
Ugyancsak bizottsági támogató indítvánnyal lehetõvé válik, hogy az országos érdekképviseleti szervezetek és az egyházak vállalkozási tevékenységére a közhasznú szervezetekkel azonos adózási szabályok vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy ezen szervezetek nem tartoznak majd a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény hatálya alá. Ezzel elismertté válik, hogy ezek a szervezetek is alapvetõen közérdekû feladatokat látnak el.
Tisztelt Országgyûlés! Az általános forgalmi adóról szóló törvényt illetõen a támogatott indítványok leginkább egyszerûsítést vagy egyértelmûbb szabályozást jelentenek. Így például a mezõgazdasági termékek felvásárlásakor kiadott felvásárlási jegyen a jövõben sem kell a termék minõségi osztályba sorolását szerepeltetni, továbbá a dohánygyártmányok jövedéki adóztatása miatt szükségessé váló különös áfa-adózási rendelkezéseket a jövedéki adótörvény módosítása részletesen tartalmazza.
(17.40)
A parlamenti munka során a legnagyobb vitát a hazai és a déligyümölcsök közötti áfakulcs egységesítése váltotta ki. Mint ismeretes, a kormány nemzetközi kötelezettségvállalása miatt kezdeményezte a déligyümölcsök védõvámként funkcionáló 25 százalékos áfakulcsának az egyéb gyümölcsöknél alkalmazott 12 százalékra való csökkentését. Hangsúlyozom, hogy a hazai kertészeti termékek eddigi pozitív diszkriminációja tovább nem tartható fenn, a változtatást elutasító döntés agrárexportérdekeinket veszélyeztetné.
A másik nagyobb érdeklõdésre számot tartó módosítás a gáz- és áramszolgáltatás esetében fizetendõ hálózatfejlesztési hozzájárulás áfavonzatának egyértelmûsítése. A támogatott javaslat szerint ez a hozzájárulás áfamentes.
A fogyasztási adót érintõen nagyobb véleménykülönbségek az alkoholok fogyasztási adóztatásánál fogalmazódtak meg. Ennek kapcsán óvnék attól, hogy olyan kezdeményezést támogassanak, amely az alkoholok adóterhelését újabb százalékos fogyasztási adóval sújtaná. Egyrészt szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a korábbi százalékos terhek már tételes adóvá váltak, és így épültek be a jövedéki adó rendszerébe, másrészt a forgalmi fogyasztási adók emelése köztudottan az adó megkerülésében való érdekeltséget is növeli.
Tisztelt Országgyûlés! Az illetékekrõl és az önkormányzati adókról szóló törvények módosítására benyújtott törvényjavaslat vitájának középpontjában a helyi iparûzési adó alapjának módosítása állt. Ez az adónem már eddig is fokozatosan jelentõs átalakuláson ment keresztül. Eredetileg többfázisú bruttó forgalmi adóként indult, majd a módosításokkal a hozzáadottérték típusú adó irányába változott. Az adó alapjának hatályos meghatározása miatt így az adónem egyes nemzetgazdasági ágazatokban eltérõ hatással és jelleggel funkcionál. Az ellentmondások feloldására a törvényjavaslat az adó alapját csökkenteni tervezi az anyagköltséggel. Ezzel a hozzászólók jelentõs része is egyetértett.
A vita elsõsorban akörül alakult ki, hogy az adóalap-csökkentés és ezzel párhuzamosan a önkormányzati adóbevételek szinten tartásához szükséges törvényi felsõ adómérték emelése milyen idõponttól lépjen hatályba. Volt, aki egy év felkészülési idõt javasolt, míg mások az egy- vagy kétlépcsõs megoldást javasolták. A módosító javaslatok közül a kormány azzal értett egyet, hogy az iparûzési adó évi mértékének felsõ határa 1998-ban a javasolt 1,5 százalék helyett 1,4 százalék legyen. Az 1,5 százalékos törvényi felsõ adómérték az anyagköltség 33 százalékos levonhatósága mellett az önkormányzatoknak elegendõ mozgásteret ad a helyi adómérték kialakításához és az adóbevétel szinten tartásához ugyanakkor biztosítja, hogy a vállalkozások nemzetgazdasági szintû iparûzési adóterhelése ne változzon.
A kormány támogatja azt a módosító javaslatot is, amely szerint az ideiglenes jellegû iparûzési tevékenység után megfizetett adó teljes összegében levonható legyen az állandó iparûzési tevékenység után a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendõ adóból.
A kormány ugyanakkor nem támogatja azt a javaslatot, amely az adóalap módosításához egy év türelmi idõt kér, vagy amelyik az adómértéket csökkentené.
A törvényjavaslatban szereplõ háromlépcsõs megoldás is kompromisszum eredménye volt. Meggyõzõdésünk, hogy ez elegendõ idõt ad mind a vállalkozóknak, mint az önkormányzatoknak az átállásra.
Úgy látom, hogy a reform szükségességét szinte mindenki felismerte, az eleve fokozatosan bevezetésre kerülõ változtatások megkezdését tovább húzni indokolatlan lenne.
Tisztelt Ház! A vitában felszólalók alapvetõen egyetértettek az illetéktörvény javasolt módosításaival. Ugyanakkor kisebb véleménykülönbség alakult ki a névváltoztatási eljárás 5 ezer forint, továbbá az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 3 ezer forint illetékérõl. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozom, hogy az eljárási illetékek változása senkit sem akadályozhat jogai érvényesítésében. Ezt az illetéktörvény garantálja a külön jogszabályon alapuló költségmentesség intézményének elismerésével. A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok nagy része az illetékmentesség kiterjesztésére irányult. A kormány közülük csak azt támogatja, amely a lakásszövetkezetet nemcsak a tagjával, hanem a nem tag tulajdonossal szembeni üzemeltetési és felújítási költség megtérítése iránt nyitott eljárásban is mentesíti az illeték elõzetes megfizetése alól.
A kormány nem ért egyet a közhasznú szervezetek, a kiemelkedõen közhasznú szervezetek részére juttatott örökség tárgyi mentességével. A közhasznú szervezetek fogalmi körébe tartozó szervezetek az illetéktörvény szerint jelenleg is illetékmentességet élveznek, ha a vagyonszerzésüket, illetve eljáráskezdeményezésüket megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységük után társaságiadó-fizetési kötelezettségük nem keletkezett. A hatályosnál nagyobb kedvezmény megadása így egy körben is szükségtelen.
Nem támogatható továbbá az az indítvány sem, amely az ügyvédi tevékenység szervezeti formaváltozásával bekövetkezõ vagyonszerzésekre biztosít teljes körû illetékmentességet. Semmi sem indokolja ugyanis e tevékenységnek a gazdasági társaságokat meghaladó mértékû preferálását.
Tisztelt Országgyûlés! Az adózás rendjérõl szóló törvénymódosítás általános vitájában a hozzászólók szinte kizárólag az Országgyûlés adatvédelmi biztosának a bizottsági üléseken kifejtett alkotmányossági aggályaira támaszkodva foglalkoztak a javaslattal. A bizottsági viták során konszenzussal kialakított módosító indítvány átfogalmazza a támadott rendelkezést, egyértelmûen meghatározva az adatnyilvántartások azon körét, amelybõl az adóhatóság adatot kérhet, és erõsíti az adatok felhasználhatóságának célhoz kötöttségét is.
A bizottsági munka során a képviselõk több, a javaslat rendelkezéseit pontosabbá, egyértelmûbbé tevõ indítványt terjesztettek elõ, amelyek többsége az Érdekegyeztetõ Tanács ülésein született megállapodások eredménye. Ezek közül kiemelhetõ a személyi jövedelemadó, illetve a személyi jövedelemadóelõleg-bevallások egységes határidejének a kormány által javasolt tárgy hót követõ 10-e helyett 12-ére történõ változtatása. A kormány üdvözölte azt a képviselõi módosító indítványt is, amely szerint a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidõbe nemcsak az adózónak felróható hiányosság pótlásához szükséges idõ nem számít bele, hanem ha a kiutalás elõtt az adóhatóság ellenõrzést végez, és ezt az adózó akadályozza, akkor az akadály elhárulásáig terjedõ idõ sem.
Tisztelt Országgyûlés! Kérem önöket, hogy - a vitában elhangzottakra és az általam elmondottakra is figyelemmel - a kormány által támogatott módosító indítványokat és a törvények egészét megszavazni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)