AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok külön-külön elkészítették az 1996. évi költségvetésük végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az államháztartási törvény elõírásainak megfelelõen határidõben megküldtek a kormány részére. Az alapok által megküldött zárszámadási törvényjavaslatot, annak mérlegeit összevetettük az auditált mérlegükkel és beszámolóikkal. Ennél többet a kormány jogosítványai nem engednek meg, így csak olyan módosításokat vezettünk át, amelyek a zárszámadás ellenõrzése nélkül az alapok bemutatott anyagai alapján egyértelmûsödtek.
A kormány elõterjesztésében benyújtott, önök elõtt lévõ zárszámadási törvényjavaslat 213 millió forinttal kevesebb hiányt mutat, mint az alapok által elkészített, amelyet a törvényjavaslat függeléke tartalmaz. Az Állami Számvevõszék jelentésének a zárszámadás ellenõrzése alapján megfogalmazott megállapításai további módosítási igényeket is tartalmaznak, amelyek az évközi pénzügyi folyamatok és a beszámoló tényleges adatainak az egyezõségi követelményét erõsítik. Ezeknek az észrevételeknek a többsége az önkormányzatok, az érintett tárcák, valamint az Állami Számvevõszék szakértõinek együttes munkája révén módosító indítványokkal a késõbbiekben átvezetésre kerülhet.
Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok '96. évi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a biztosítási önkormányzatok készítettek el, 1995-ben idõben benyújtotta a kormány az Országgyûlésnek. A tárgyalásra idõhiány miatt nem kerülhetett sor, ezért átmeneti törvény biztosította az alapok mûködését a társadalombiztosítási alapok költségvetésének '96. március 18-i elfogadásáig. Az alrendszer feszültségekkel terhelt állapotát bizonyítja az a tény, hogy az elfogadott költségvetés és a végrehajtását megalapozó intézkedési csomagok között a kellõ összhangot nem sikerült megteremteni, így jó néhány területen a szükséges jogszabályok csak az év közepén születtek meg.
Az Országgyûlés kötelezte a kormányt, hogy az alapok költségvetésének végrehajtását kísérje fokozott figyelemmel, és szükség esetén kezdeményezze pótköltségvetés Országgyûlés elé terjesztését. A kormány a költségvetés végrehajtását többször értékelte, és a mutatkozó egyensúlytalanság miatt szükségesnek tartotta mindkét alap tekintetében pótköltségvetési javaslat benyújtását. Akkor úgy tûnt, hogy az alrendszer hiánya a 60 milliárd forintot is meghaladhatja. Év közben világossá vált, hogy a rendszeres járulékbevételek annak ellenére elmaradtak a tervezettõl, hogy az elõirányzatokat a bérkiáramlás meghaladta. A keresettömeg-növekedés jelentõs mértékben nagyobb lett a tervezett 14,7 százaléknál. Ugyanakkor nem javult az elõirányzatnak megfelelõen a járulékbeszedés hatékonysága, a tervezethez képest elmaradt a bevétel a munkáltatói táppénz-hozzájárulásnál és a behajtási elõirányzatnál is. Megjegyzem, a társadalombiztosítási alrendszer hiánya miatt a kormány a központi költségvetés területén kiadásszûkítõ intézkedésekkel élt, és elkerülhetetlen volt a pótköltségvetésben az önkormányzati vagyon egy részének a bevonása is az ellátások finanszírozásába. Ez utóbbi kötelezettségnek az önkormányzatok viszont csak részben tettek eleget.
A tényleges teljesítést vizsgálva a bevételi oldal elmaradása 13, 9 milliárd forint volt a módosított és 34,7 milliárd forint az eredeti elõirányzathoz képest. A kiadási oldalon az eltérés a módosított elõirányzathoz viszonyítva 5,9 milliárd forint megtakarítás, az eredetihez viszonyítva viszont 15,7 milliárd forintos túllépés volt. Így a hiány összességében 8 milliárd forinttal lett nagyobb a pótköltségvetésben elõirányzottnál.
A kiadási oldalon a nyugellátások emelése a törvényben elõírtak szerint valósult meg. A kormány átvállalta a 17 ezer forint alatti ellátással rendelkezõk egyszeri, 3000 forintos nyugdíj-kiegészítését, aminek a hatása így nem jelentkezett az alap költségvetésében. A Nyugdíjbiztosítási Alap 24,6 milliárd forintos hiánya egyértelmûen a bevételek elmaradása miatt következett be.
(16.10)
Az Egészségbiztosítási Alap pótköltségvetés által elõirányzott hiánya 38,9 milliárd volt, azonban a tényleges hiány 4,6 milliárd forinttal még ennél is több lett. A túlteljesülést az évek óta problémás elõirányzatok okozzák: járulékbevétel, továbbá vagyonértékesítés-behajtás elmaradása, illetve gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-elõirányzat túllépése.
A gyógyító-megelõzõ egészségügyi ellátások elõirányzata biztosította a megemelt bérek kifizetését. Szeretnék emlékeztetni, hogy 1996-ban került sor a kapacitás szabályozásáról szóló 1996. évi LXIII. törvény végrehajtására és a gazdálkodási nehézségekkel küszködõ kórházak '96. évi adósságállományának részleges rendezésére visszatérítendõ mûködési célú elõleg formájában, 4 milliárd forint összegû célelõirányzat biztosításával. Szabályszerûségi szempontból ezen intézkedések lebonyolítása megfelelõ volt.
A gyógyszerrendelés racionalizálása terén sajnos '96-ban sem történt érdemi elõrelépés. A gyógyszerfogyasztás mennyiségileg ugyan csökkent, de ezen belül egyes gyógyszercsoportok részaránya nõtt. A támogatási rendszer év eleji változtatása mindössze 1 százalékkal csökkentette a támogatás átlagos szintjét, fõleg azért, mert kiugróan megnõtt a 100 százalékos támogatottságú gyógyszerek rendelése. Az Állami Számvevõszék megállapítása szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a különkeretes gyógyszerek terén tapasztalt ellentmondások kezelésére. Ez a rendezés az 1997-es pótköltségvetés keretében éppen a napokban történik meg.
A pénzbeli ellátásokra fordított felhasznált összeg az egyes ellátásoknál jelentkezõ többlet, illetve a megtakarítások egyenlege következtében 6 milliárd forinttal lett kevesebb a pótköltségvetésben elõirányzottnál.
A társadalombiztosítási alapok összességében 68,1 milliárdos hiánnyal zárták gazdálkodásukat, így az alapok kiadásai csak alig több mint 93 százalékban fedezték le bevételeiket, a különbözet megtérítése ismételten a központi költségvetésre maradt. Szeretném aláhúzni ugyanakkor, hogy a központi költségvetés tervezettnél kedvezõbb egyensúlyi helyzete lehetõvé tette a többlethiány finanszírozását, az államháztartás egészének hiánya így is a célul kitûzött, az IMF- programban is szereplõ bruttó hazai termék 4 százaléka szint alatt maradt.
Tisztelt Országgyûlés! Kérem önöket, hogy a benyújtott zárszámadási törvényjavaslatot vitassák meg, a szükséges módosítások elfogadása után erõsítsék meg.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)