DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevõszék alelnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Némi késéssel, de napirendre került a társadalombiztosítási alapok múlt évi zárszámadásának törvényjavaslata. Az Állami Számvevõszék ezúttal sem vette igénybe - mert nem tudta igénybe venni - azt a 60 napot, amit a törvény számára az ellenõrzéshez biztosít.
Azt tartottuk azonban elsõsorban szem elõtt, hogy az Országgyûlés tervezett menetrendje szerint a zárszámadási törvény, majd a jövõ évi költségvetési törvény is mielõbb elfogadható legyen. Ugyanakkor ennek az volt az ára, hogy tételes ellenõrzést nem volt módunk végezni.
Már hagyományosnak mondható, hogy a központi kormányzat és a biztosítási önkormányzatok között jelentõs nézetkülönbségek vannak a tb-alapok költségvetésének bevételi és kiadási elõirányzatainak, illetve hiányának tervezése ügyében. 1996-ban is ez volt a helyzet. Mint azt államtitkár úr említette, az eredeti bevételi elõirányzathoz képest végül is 35 milliárd forintos, a múlt év végén elfogadott pótköltségvetési tervezett bevételekhez képest pedig 14 milliárd forintos elmaradást mutatnak a tényleges adatok. Ezt azért is kell újra hangsúlyozni, mert holnap a tb-alapok '98-as költségvetési vitája kapcsán ismét meg kell majd állapítanunk az Egészségbiztosítási Alap túlzottan optimista bevételi elõirányzatát, illetve hiányát.
A biztosítási önkormányzatok és a kormány közötti véleménykülönbségek jellemzõen a pótköltségvetésekben oldódnak meg, oldódnak fel. Ennek az ÁSZ természetesen nem örül. Nem örül egyrészt azért, mert a pótköltségvetés véleményezése többletfeladatot jelent de ami ennél fontosabb: olyan helyzetben, amikor a szakmai viták során az Állami Számvevõszék a biztosítási önkormányzatok elõirányzatait tartja inkább reálisnak, semmint a Népjóléti Minisztérium vagy a Pénzügyminisztérium elõirányzatait, olyan látszat keletkezhet, mintha az Állami Számvevõszék a kormány ellenzékeként lépne fel. Ezért is javasoljuk ismét a kormánynak a költségvetés tervezési idõszakában a realitások figyelembevételét és a konszenzuson alapuló költségvetési törvényjavaslatot.
Mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap járulékbevétele jelentõsen elmaradt a tervezettõl. Ez az évek óta tartó tendencia a járulékbefizetési fegyelem gondjaira is felhívja a figyelmet. Ennek kapcsán teszek említést a járulékbehajtás rendszerérõl. A kintlevõségek kezelésére, behajtásának problémáira vonatkozóan elsõsorban az Egészségbiztosítási Pénztárnál vár szabályozásra a kérdés. Az tudniillik, hogy mely cselekmények minõsülnek behajtásnak, és melyek tartoznak a méltányosság körébe. Ennek tisztázása nélkül a visszaélések lehetõsége nem szûnik meg; ezen a területen éppúgy nem szûnik meg, mint a köztartozások átvállalásának területén sem.
Tisztelt Országgyûlés! Az Állami Számvevõszék ezúttal is több javaslatot fogalmazott meg. Ezek közül ötöt az Országgyûlésnek. E javaslatok közül kettõre ezúttal is szeretném felhívni a figyelmet.
Az egyik. Évek óta esedékes a tb-vagyon gazdálkodásáról szóló törvény megalkotása. Ezt a kormánynak már be kellett volna nyújtania, hogy tisztázható legyen többek között az ingyenesen juttatott vagyon rendeltetése. Vajon privatizációra váró vagyon-e ez, és az ennek nyomán keletkezõ bevételeket be lehet vonni az alapok folyó költségvetésébe, avagy ezzel szemben a vagyon megõrzése és gyarapítása- e a cél? Ez nemcsak tavaly lett volna esedékes, hanem ebben az évben is, hiszen végül is sor került ebben az évben a társadalombiztosítás területén a teljes vagyonátadásra.
A másik javaslatunk a már államtitkár úr által is említett különkeretes gyógyszerek támogatására vonatkozik. Talán szokatlan, hogy a Számvevõszék azt kéri az Országgyûléstõl, kérje fel az Országgyûlés az Állami Számvevõszéket arra, hogy a külön keret kialakításának szakmai indokait és a szabályozási körülményeit vizsgálja meg. Az ÁSZ ugyanis a saját hatáskörében is megvizsgálhatná ezt a kérdést, mivel azonban nagyon széles körû szakmai konzultációkra is szükség van, ezért tartjuk indokoltnak, hogy az Országgyûlés is értsen egyet ennek a vizsgálatnak az idõszerûségével. Ezt a javaslatunkat egyébként a szociális bizottság támogatja.
Tisztelt Országgyûlés! Említést kell tenni a tb-alapok költségvetési beszámolóinak könyvvizsgálatáról is. Mint a korábbi években is, a könyvvizsgáló záradékában hitelesnek minõsítette mindkét alap zárszámadását. Az ÁSZ szerint viszont továbbra sem érvényesül a mérleg valódiságának elve. A mérlegben szereplõ adósságállományt az ÁSZ nem tartja megbízhatónak. Ugyancsak vitatjuk a behajtási bevételek adatát és a vele kapcsolatos ösztönzési keretet is. Ezt az ellentmondást majd a Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény alapján ez év végén felálló, létrejövõ kamarai elnökséggel kell majd szakmailag ismertetnünk. Szükség lehet azonban arra is, hogy az új számvevõszéki törvényben az Állami Számvevõszéket kellene felhatalmazni könyvvizsgálói hatáskörrel.
Végezetül, tisztelt Országgyûlés, arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a köztisztviselõi törvény végrehajtása a társadalombiztosítási apparátusokban sajátosan érvényesül. A törvényben garantált, egy havi bérnek megfelelõ jutalommal szemben átlagosan 4-5 havi bérnek megfelelõ jutalmat fizetnek ki, ami a tisztviselõi jövedelmeket tekintve indokolhatatlannak tûnik, és a törvényes jövedelmek relativizálását jelenti.
Elnök Asszony! Köszönöm a szót. (Taps.)
(16.20)