SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most ennél a véleménynél is tükrözõdik, hogy nemcsak a pártok között, hanem a párton belül is lehet eltérés egy véleményben. El kell hogy mondjam: a frakció többsége valójában azzal értene egyet, hogy ez a bizonyos, a képviselõtársam által említett új eszköz maradjon el ebbõl a törvénymódosításból, mert nem értünk egyet azzal, hogy a multinacionális cégek... - az persze helyes, hogy korszerû munkahelyeket teremtenek. A 300 fõ fölötti munkahelyteremtéssel is nyilvánvalóan egyetértünk, és szeretnénk más eszközökkel szorgalmazni.
De nem értünk egyet azzal, hogy a Munkaerõpiaci Alapból kerüljön erre sor. Egyrészt azért, mert soknak tartjuk, tehát ezek kifejezetten nagyobb cégek, ami azt jelenti, hogy a Munkaerõpiaci Alapból egy-két üzem vagy cég létesítése is több száz millió forintot elvinne. Végül is véleményünk szerint a Munkaerõpiaci Alapnak nem elsõdlegesen ez a feladata; sokkal inkább a kis- és középvállalkozások támogatása. Természetesen azzal maximálisan egyetértünk, hogy - amit az elõbb a képviselõtársam elmondott - a munkahelyteremtés támogatása elsõdlegesen az elmaradott térségekben valósuljon meg.
Engedjék meg, hogy ezen túlmenõen visszatérjek egy elõzõ pontra is, ahol a magán-munkaközvetítést kívánja szabályozni a törvénymódosítás. Az általános vitában többen is elmondtuk, hogy véleményünk szerint mindenképpen gondot okoz a civil szervezetek számára az az elõírás, hogy vagyoni biztosítékot kell letenniük, tudniillik nem rendelkeznek vagyonnal. Ha bevételük van is, az csak a minimális postai és egyéb eljárási költséget fedezi. Ez valójában azt jelenti, hogy ha vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük, akkor megszûnik a civil szervezetek ilyen irányú tevékenysége. Kérjük a minisztériumtól, hogy amennyiben a kormányrendelet megszületik, akkor mindenképpen vegyék ezt figyelembe. Sajnálatos módon még nem ismerjük, hogy mit tartalmaz a kormányrendelet. Ezt a módosítást, amelyet az MSZP-s képviselõtársam adott be, a bizottsági ülésen az elõterjesztõ képviselõje ily módon nem fogadta el.
Kénytelen vagyok megismételni azt az aggodalmunkat is, amelyet szintén az általános vitában mondtunk el. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a munkaügyi központok számára konkurenciát fognak jelenteni ezek a magán-munkaközvetítõ szervezetek, illetve jelentenek a mostaniak is. Ez különösen érvényes akkor, ha ezt a tevékenységet üzletszerûen fejtik ki. Tehát meggondolandó, hogy mennyire, milyen mértékben kell a munkaügyi központokra ráruházni azt a feladatot, hogy õk legyenek azok, akik a közvetítést nyilvántartják. Azt már nem akarom megismételni, hogy természetesen azzal egyetértünk, hogy itt vigyázni kell arra, hogy ne legyenek visszaélések. Tehát magával a törvénymódosítási javaslatot nem kifogásoljuk, csak ennek az elõbb említett formáját és módját.
Még egyet szeretnék megemlíteni a beadott módosító indítványaink között, amelyik a 37. pontban található. Sajnálatos módon az elõterjesztõ szintén nem támogatta a bizottságban, de szóba került, hogy kapcsolódó módosítással még lehet ezen változtatni. A következõrõl van szó: nagyon helyesen a civil szervezetek megnövekedett szerepére, jelentõségére való tekintettel a decentralizált alapból a munkaügyi központok pályázatot írhatnak ki a közhasznú szervezetek, tehát a civil szervezetek számára, amennyiben hátrányos helyzetû emberek foglalkoztatását segítik elõ, vagy arra való alkalmasságát, tehát a munkavállalásra való felkészítést segítik elõ.
(19.00)
Ehhez olyan módosító indítványt nyújtottunk be, hogy a helyi önkormányzatok adjanak be véleményt a pályázathoz. Ennek az volt a célja, hogy végül is szeretnénk, ha az önkormányzatok minél nagyobb mértékben belefolynának ebbe a munkába, tudomásuk lenne arról, hogy a munkaügyi központok melyik településen milyen civil szervezeteket támogatnak. Tehát ez lehetne egyik módja annak az együttmûködésnek, amit tudomásom szerint a Munkaügyi Minisztérium is nagyon támogat és célul tûzött ki, hogy az önkormányzatok, a munkaügyi központok és a civil szervezetek szorosan mûködjenek együtt a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása vagy a rehabilitációs foglalkoztatás minél szélesebb körû elterjesztése, elterjedése érdekében.
Felmerült legfrissebben az a lehetõség is - sajnos, már a módosító indítványok benyújtása után -, hogy elképzelhetõ lenne, de ez még átgondolást igényel, hogy bizonyos tripartit rendszerben mûködhetne a döntés, amelyben benne vannak a civil szervezetek megalakulandó szövetségei, a munkaügyi központok és az önkormányzatok. Ezt, gondolom, mindenképpen érdemes lenne átgondolni, de természetesen ezt még csak felvetés szintjén tudom említeni.
Köszönöm szépen, ennyit kívántam elmondani. (Taps.)