KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A vitához szeretnék néhány rövid reflexiót mondani, már csak azért is, mert voltak olyan felvetések, amelyek így, plenáris formában elõször hangoznak el javaslatként a korábbi tervezet kapcsán, és azt gondolom, hogy érdemelnek némi reflexiót.
Elõször is a civil szervezetekkel kapcsolatosan minden olyan javaslat kapcsán a nyitottságomat szeretném jelezni, amelyik bõvíteni kívánja az együttmûködõk körét és az együttmûködés lehetõségét. Tehát meg fogom vizsgálni egyrészt azt, amit Juhászné Lévai Katalin képviselõ asszony megemlített, vagy amit Szabó Rudolfné képviselõ asszony errõl mondott. Ha a törvény kapcsán, akkor a törvény kapcsán, ha a szabályozás kapcsán - amirõl én is azt gondolom, hogy jó, ha a törvény kimondja, hogy kötelezõvé kell tenni -, akkor a miniszteri szabályozás kapcsán fogjuk meglépni ezeket az egyébként logikus felvetéseket.
Egy kérdést szeretnék még érinteni, ami a korszerû munkahelyteremtés dolgát illeti. Be kell valljam, hogy a javasolt elgondolás indítékai között két nagyon lényeges cél szerepel. Az egyikre kitértek a térségi célokat illetõen. Természetes módon, mint ahogy eddig is, a decentralizált kereteket is elsõsorban azok a térségek kapták, ahol a legnagyobb az elmaradás, legnagyobb a feszültség és legnagyobb a teljesítmény az emberek munkába vonását illetõen. Tehát ha orientál az Országgyûlés, akkor azt jól teszi, de enélkül is ilyen irányba mozdul el a decentralizálás, a szociális partnereknek hála.
A másik cél az, hogy a régió országai közül próbáljuk meg vonzóvá tenni Magyarország munkaerõpiacát. Tehát nemcsak a belsõ kistérségek viszonyrendszerében, hanem mondjuk cseh-lengyel-magyar viszonylatban is kell állnunk a munkaerõ-piaci versenyt akkor, amikor egy jelentõs zöldmezõs beruházással munkahelyek százait lehet a régión belül orientálni adott esetben Magyarország felé. Itt nem elegendõek csak az adó- vagy az egyéb kedvezmények, amelyek egyébként jó irányúak és pártolom, hogy az Országgyûlés így döntött az adótörvények vitájában, de szükséges, hogy a munkaerõ-piaci eszközrendszernek, a szociális partnereknek is legyen lehetõségük ezt Magyarország irányába orientálni. Tehát ezért is érvelek amellett, hogy legyen ilyen eszközünk, és persze úgy szabályozzuk ezt, ahogy a hazai hatékonyság leginkább kívánja. Nyilván, ha már itthon orientálhatjuk, akkor a fejletlenebb régiók irányába próbáljuk meg vinni a befektetõk érdeklõdését.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)