DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! A kormány osztja az ön nézeteit, hiszen valóban kétségtelen tény, hogy a biztonság és a biztonság tudata, a biztonság érzete nem azonos dolgok. Az elõbbi egy objektív helyzet, a második pedig az ehhez kapcsolódó különbözõ érzelmek. Önnek abban is igaza van, hogy a biztonságérzet elaltatása veszélyes dolog, de azt hiszem, közelmúltbeli történelmünkben a politikai vezetés inkább a biztonságérzet felfokozására tett kísérletet. Én ez idõ tájt születtem, de az önök generációja megélte azt, amikor a biztonságérzet belpolitikai célokból való mesterséges túlhajszolása volt az, ami veszélyes helyzetet eredményezett.
Amikor a kormány a NATO-csatlakozás mellett érvel, amikor a semlegességgel kapcsolatos érvekkel szemben fogalmazza meg a saját gondolatait, nem tagadja, hogy a NATO-tagságnak igen komoly biztonságpolitikai összetevõi is vannak. Ugyanakkor a kormány mindig igyekezett arra, hogy amikor a lehetséges veszélyekrõl szól, akkor se alakítson ki semmifajta ellenségképet a magyar lakosságban. Mert tudjuk, még akkor is, amikor a valós veszélyekre hívjuk fel a figyelmet, fennáll annak a lehetõsége, hogy akár a valós veszélyek eltúlzása, akár a nem valós veszélyekkel való riogatás könnyen károkat okozhat a magyar külkapcsolatokban, ami éppenséggel a stabilitásra irányuló törekvéseinkkel lenne ellentétes. Ezért a kormány úgy véli, hogy a NATO-csatlakozás, a NATO-tagság mellett szóló érvrendszerében a biztonságpolitikai megfontolásoknak együtt kell helyet kapniuk más megfontolásokkal. A kormány ebben a széles érvrendszerben próbálta és próbálja meg az elõttünk álló egy hétben is a magyar lakosságot a NATO- csatlakozás mellett meggyõzni.
Ugyanakkor képviselõ úrnak igaza van, hiszen - mint már említettem - valóban vannak biztonságpolitikai megfontolások a NATO-tagság mellett. S miközben igaz az a tény, hogy jelenleg Magyarország területi integritását sehonnan nem fenyegeti veszély, ugyanakkor kétségtelen, hogy nem tudjuk megmondani - és senki nem képes megmondani -, hogy vajon az elõttünk álló idõszakban ilyen veszély jelentkezésére vajon kell-e számítanunk. Vannak, akiknek határtalan az önbizalmuk, és azt mondják, hogy nem kell ilyenre számítani. De nem hiszem, hogy bárki ezek közül megmondta volna mondjuk akár csak nyolc- kilenc évvel ezelõtt, hogy a volt Jugoszláviában ilyen véres háború fog dúlni, ami a második viágháború óta a legnagyobb emberáldozattal járt, legalábbis Európa területén feltétlenül.
Ha ezt nem láthattuk elõre, akkor emiatt nem kell hogy rossz lelkiismeretünk legyen, mert ez váratlan volt. De annyiban óvatosságra kell intsen bennünket, hogy nem látjuk, az elõttünk álló évtizedekben milyen veszélyekkel kell számolnunk. Nem olyan régen a média is hírt adott arról, hogy a horvát-szerb háborúnak is volt egy olyan momentuma, amikor nem lehetett tudni, hogy ez a háborús összeütközés nem fog-e Magyarország területére átterjedni. Nem azért, mintha akár Horvátországnak, akár Szerbiának Magyarországgal szemben lettek volna rossz szándékai, hanem azért, mert Magyarország volt a gyengébb ebben a felállásban, és gondolhatták volna úgy, hogy egy Magyarország területén megvívott katonai konfliktussal egymással szemben kerülhetnek jobb helyzetbe. Nyilvánvaló, ha Magyarország akkor már tagja lett volna a NATO-nak, akkor semmilyen katonai tervezõasztalon nem merült volna fel ilyen lehetséges katonai verzió terve. Most szerencsénk volt, hogy elkerültük, és Magyarország nem sorolt be ebbe a háborúba a déli területünkön. Ugyanakkor szeretnénk elkerülni, hogy ez csak a szerencsén múljon, és valóban az a célunk, hogy a jövõben intézményesen tudjuk megkerülni annak a lehetõségét, hogy bárki akár rossz, vagy kevésbé rossz szándékkal úgy gondolja, Magyarországot bármilyen katonai konfliktusba be kellene vonni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Anélkül, hogy lennének konkrét ellenségeink, anélkül, hogy bárkitõl konkrétan tartanánk, a térségben még akkora instabilitás uralkodik, hogy Magyarország hosszú távú szuverenitásának a leghatékonyabb és legolcsóbb biztosítékát abban látjuk, ha Magyarország bekerül a NATO-ba. S köszönjük a pártoknak, köztük az MDNP-nek az ebben folytatott meggyõzõ munkáját.
Köszönöm szépen. (Taps.)