FRANCZ REZSÕ, a költségvetési és pénzügyi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 1997. november 5-én tûzte napirendjére a T/4921. számú, a társadalombiztosítás '98. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának vitáját.
Az Állami Számvevõszék írásos véleménye nem állt rendelkezésünkre, de bizottságunk egy tartózkodás mellett támogatta, hogy az ÁSZ- jelentés szóbeli ismertetése figyelembevételével alakítsuk ki véleményünket az általános vitára való alkalmasság tekintetében. A törvényjavaslat bizottsági véleményezésének késedelme jelentõsen hátráltatta volna az általános vita elkezdését, nagy valószínûséggel lehetetlenné téve ezzel e fontos törvény ez évi elfogadását.
A társadalombiztosítási alapok 1998. évi költségvetése a kormány által elfogadott költségvetési irányelven alapul, ennek megfelelõen a kiadások közül elsõbbséget élvez az 1998. évi nyugdíjemelés fedezetének biztosítása, 21,6 százalékos nyugdíjkiadás-növeléssel számol a költségvetés ezen a soron. Hasonló mértékû elõirányzat- növekedésre van lehetõség a pénzbeli ellátások többségénél, hiszen ezek az elõzõ évi jövedelem arányában kerülnek megállapításra.
A törvényjavaslat kisebb mértékû, reálértékben is megjelenõ kiadásnövekedésre ad módot. 11 százalékkal tervezi növelni a gyógyszertámogatásokat és a gyógyászati segédeszközök kiadásait. A törvényjavaslat nem tartalmaz jelentõs járulékrendszerbeli változásokat, az egészségügyi járulék volumenének 16,6 százalékos növekedésével számol, ami a járulékköteles keresetek növekedésébõl adódik. A költségvetési javaslat 17 milliárd forint hiánnyal számol. A nyugdíjtörvénybõl adódó és vállalt garanciáknak megfelelõen 20 milliárd forint állami költségvetési támogatás jelenik meg a társadalombiztosítás bevételi oldalán, és 8 milliárd forint a gyed után fizetendõ nyugdíjjárulék elõirányzata.
A már elhangzott, figyelemre méltó kiadási elõirányzatok növekedése mellett a vérellátás, a mentés és egyes, nagy kiadással járó beavatkozások az állami költségvetésbõl kerülnének finanszírozásra. Ennek ellenére hangzottak el aggályos vélemények a törvényjavaslat tervezett megvalósulására vonatkozóan. A kiadási oldalon kevésbé, inkább a bevételek oldalán, ezen belül a tervezett 52 milliárd forintos hátralék behajthatóságát illetõen hangzottak el kételyek.
Tisztelt Ház! Kétségkívül nehéz korrekt módon megítélni, hogy kellõ erõfeszítéseket tesz-e a társadalombiztosítás a hátralékok következetes beszedésében, hogy ne legyen folyamatosan hátrányban a lehetõségeihez képest.
(11.10)
Mennyire teszi kényelmessé õket az a biztonságtudat, hogy az elmaradt bevételeket majd pótolja, pótolni köteles az állami költségvetés? Átalakuló társadalmunkban a társadalombiztosításnak ugyan önkormányzata már van, de nem tudta magát teljesen függetleníteni az állami költségvetéstõl. A helyzet mindnyájunk számára érthetõ, ugyanakkor elvárható, hogy a hátralékok halmazából lehessen elkülöníteni megbízható módon a behajtható tõketartozásokat és a tartozások kamatait.
A jövõ év végére le kellene tisztázni, hogy a számon tartott követelésállományok közül mennyi a behajtható. Felesleges ezt maga elõtt tolni, és különféle bizonytalan prognózisokba bocsátkozni minden évben. Stabilizálódó gazdaságunkban nem szabad megtûrni, hogy az ügyeskedõk a járulékok késedelmes fizetésébõl húzzanak hasznot, majd kedvezõ alkupozícióba kerüljenek a becsületesen fizetõ munkaadókkal szemben.
A csõdtörvény módosításakor a társadalombiztosítás a korábbinál kedvezõbb pozícióba került, konzekvensen érvényesíteni is kell a hátralékok beszedésére kapott lehetõségeit. Ellenkezõ esetben ez arra ösztönzi a járulékfizetésre kötelezetteket, hogy húzzák az idõt, majd csak - újabb és újabb fizetési idõpontok kialkudozásával - tartozásuk a lehetõ legkisebb szankcióval megúszható legyen.
Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására természetesen a törvényjavaslat részletes vitájában lesz mód. A vita halasztása nem oldaná meg a problémákat, épp ellenkezõleg, mielõbb a tisztelt Ház elé kellett kerülnie a társadalombiztosítás 1998. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslatnak.
Végül is bizottságunk 15 igen, 3 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)