DR. SEPSEY TAMÁS, a számvevõszéki bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásakor a déja vu érzése fogott el a számvevõszéki bizottságban. Évek óta ugyanis mindig ugyanazokat a visszatérõ problémákat tapasztaljuk a társadalombiztosítási alapok költségvetésének a tárgyalásakor. A kormány javaslata eltér az alapokétól, az alapok azt mondják, hogy jóval kevesebb lesz a bevétel, mint amennyit a kormány elõírat számukra, jóval több lesz a kiadás. A kormány határozottan ragaszkodik hozzá, hogy ezek a számok jók és tarthatók. S ezt követõen idáig minden évben bekövetkezik az, hogy mégiscsak a pénztáraknak volt igazuk, vagy azoknak a szakembereknek, akik azt mondták, hogy a bevételek nem fognak teljesülni, a kiadások pedig sokkal magasabbak lesznek; és az Országgyûlés minden évben kénytelen volt pótköltségvetést alkotni.
A számvevõszéki bizottság - súlyánál fogva a kisebbség - úgy gondolta, hogy jelezni kell a kormánynak, itt a politikai felelõsség kérdése már nem merülhet föl, szakmailag kell nemet mondani ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára alkalmasságára. Így lehet egyes- egyedül képviselõknek érzékeltetniük azt, hogy nincsenek megelégedve azzal a kormányzati pénzügyi tevékenységgel, amellyel a kormány az alapok költségvetésével foglalkozik.
Meg kell köszönnöm a számvevõszéki bizottság kisebbségi véleménye elõadójaként a Számvevõszéknek azt a nagyon alapos munkát, amellyel átnézte ezt a költségvetési törvényjavaslatot. Igen nagy sajnálattal kellett tapasztalni, hogy a kormány nem adott számot arról, hogy mi az indoka annak, mi a lényeges indoka annak, hogy az önkormányzatok által beterjesztett javaslattól eltér a kormánynak a javaslata.
A számvevõszéki bizottság évek óta vitatkozik arról, hogy indokolt- e a két, jellegében eltérõ alap költségvetésérõl egy törvényjavaslatban való döntés. Sokkal megfontoltabbnak és alaposabbnak tartanák a számvevõszéki bizottságban, hogyha az alapok költségvetésérõl külön-külön törvényjavaslatot terjesztene be az Országgyûlés, és külön-külön kellene errõl vitatkozni.
Ennek a törvényjavaslatnak igen komoly hiányossága a vagyongazdálkodással kapcsolatos ködösítés. Azért használom ezt a szót, igen tisztelt képviselõtársaim, mert ha a kormány s a kormánytöbbség rákényszeríti az önkormányzatokat a vagyon felélésére, akkor ez egy olyan rövid távú vagyongazdálkodást jelent, amelynek a végsõ eredménye igen hamar be fog következni. A vagyonfelélés után nem lesz mibõl gazdálkodni az önkormányzatoknak, és akkor igen nehéz lesz sok-sok millió magyar állampolgár elé odaállni, hogy eddig tartott a vagyon, ettõl fogva be kell szüntetni az alapoknak a különféle kifizetéseket.
A behajtási rendszer teljes felülvizsgálatára tesz az Állami Számvevõszék javaslatot. El kell gondolkodnunk azon, igen tisztelt képviselõtársaim, hogy ha a behajtás eredményességétõl várja a kormány, hogy részben a bevételek teljesülni fognak, akkor mi az indoka annak, hogy az Állami Számvevõszék, a Magyar Országgyûlés legfõbb gazdasági, pénzügyi tanácsadó szerve azt a javaslatot terjeszti elõ, hogy teljes egészében át kell vizsgálni a behajtási rendszert. Úgy tûnik, hogy akkor a behajtási rendszerrel problémák vannak.
A nyugdíjemelésrõl vagyok kénytelen néhány mondatot még szólni. 21,5 százalék a nettó keresetnövekedés. Ehhez képest a nyugdíjak csak 19 százalékkal fognak emelkedni, mert 2,5 százalék az özvegyi nyugdíjak rendezésére szolgál.
A Magyar Demokrata Fórum - amelyet én képviselek a számvevõszéki bizottságban - határozott álláspontja, hogy ezzel megrövidítik a nyugdíjasokat, azokat a nyugdíjasokat, akiknek egyébként többet kellene kapni nyugdíjemelésként; ezért mi azt támogatjuk, hogy 22 százalék legyen a nyugdíjemelés, és ezenfelül legyen mód és lehetõség az özvegyi nyugdíjaknak a rendezésére.
Igen fontos még foglalkozni azzal a számvevõszéki megállapítással, hogy a 230 milliárd forintos, idáig be nem hajtott adósságállomány áttekintésére sort kell keríteni. Ez olyan milliárd, olyan hatalmas összeg, amelyet éveken keresztül görgetnek maguk elõtt az alapok, és ha az Országgyûlés nem komolyan fog ezzel a kérdéssel foglalkozni, akkor ugyanúgy, mint az eddigi években, pótköltségvetés benyújtására fog sor kerülni.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.)