KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Mielõtt a kérdésre válaszolnék, azért engedje meg a képviselõ úr, hogy az ön által elmondottakat néhány helyen pontosítsam:
1990 óta nem fordult elõ, hogy bírósági döntés ellenére demonstráció megtartására szólítanak fel polgárokat; nem volt példa arra, hogy a bírósági döntést valakik törvénytelennek minõsítenék. Ilyen esetben, amikor egy bíróság által nem engedélyezett demonstrációt tartanak, a rendõrségnek az a dolga, hogy oszlassa fel ezt a demonstrációt - ezt mondja ki a gyülekezési jogról szóló törvény.
Másrészt, ellentétben képviselõ úr állításával, nem verte szét a rendõrség, és nem verte szét senki ezt a demonstrációt, hanem a rendõrség ezt a szükséges mértékû beavatkozás alkalmazásával feloszlatta. Amennyiben a képviselõ úrnak ezzel ellentétes dokumentumai vannak, tárja a nyilvánosság elé, ilyeneket azonban eddig még senki nem mutatott.
Egyébként, ha valaki errõl így vélekedik, akkor a bírósághoz fordulhat, megint csak a gyülekezési törvény értelmében, a bíróság pedig majd állást fog foglalni a kérdést illetõen.
Ami pedig most már a konkrét kérdését illeti, tisztelt képviselõ úr, miért nem azzal kezdjük ebben az ügyben a beszélgetést, hogy miért kell leköpni és ököllel arcon vágni a rendõrt, mert azt hiszem, ezek után azon semmiképpen nem lehet csodálkozni, hogy õt bekísérik hatóság elleni erõszak miatt és elõállítják. Ugyanakkor viszont másrészt az sem vitatható, hogy az illetõ elmondta, hogy ilyen megbízás alapján tette, amit tett. Ilyen koncepciót a rendõrség magától nem talál ki... (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) Folytatni fogom. (Taps a bal oldalon.)