DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Képviselõ Úr! Megpróbálok elég férfias választ adni a képviselõ úrnak... (Derültség.), mert sokszor államtitkár úrként aposztrofált, hiszen egy elég fontos kérdést intézett a képviselõ úr, és azt gondolom, hogy a környék lakosságát foglalkoztató kérdésben fordult a tárcához. Bár hozzáteszem, hogy a helyi népszavazás etikai vagy akár törvényességi megítélése nem a környezetvédelmi tárca hatókörébe tartozik.
Ennek egészen más az útja, hiszen azt a képviselõ úr is tudja, hogy a helyi népszavazásra vonatkozó szabályok szerint panasz benyújtására van lehetõség az ott megfogalmazott határidõk figyelembevételével. Hogy mire van joga a környezetvédelmi tárcának ebben a kérdésben... - hiszen a képviselõ úr kérdése alapvetõen arra irányul, és arra, hogy egyáltalán lehetõség van-e leállítani valamit, de megfordítom a kérdést, egyáltalán elindult-e valami; az ügyben a népszavazás során hozott határozat, amire képviselõ úr is utalt, mindössze elvi lehetõséget biztosít arra, hogy egyáltalán egy környezetvédelmi célú beruházás megvalósuljon. Hangsúlyozom, és ismételten aláhúzom: elvi lehetõséget.
Miért mondom ezt? Hiszen ahhoz, hogy egy környezetvédelmi engedélyt kapjon bármi, környezeti hatásvizsgálatra, gazdasági-társadalmi hatáselemzésre van szükség. Sõt, tovább megyek: abban az esetben, ha ezek elkészültek, lehetõsége van a hatásterületen élõ polgároknak, hogy véleményt nyilvánítsanak az ügyben. De ez ma még nem indult el, hiszen senki - hangsúlyozom, senki - nem fordult még környezetvédelmi engedélykérelemmel az illetékes elsõfokú hatósághoz. Tehát mindössze annyi történt ebben az ügyben, hogy a helyi népszavazás kiírására, illetõleg megtartására kerülhetett sor. Megismétlem képviselõ úrnak: ennek törvényességi kérdése és felülvizsgálata nem a környezetvédelmi tárca feladatköre.
Megjegyzem azt is, hogy a technológia részleteit sem ismerjük, s mindaddig, amíg egy-egy környezetvédelmi beruházásnál a technológia részletei sem ismeretesek, azt gondolom, bárki részérõl kijelenteni azt, hogy ez a veszélyeshulladék-égetés súlyos környezet- és egészségrombolással jár, ez sem meg nem erõsíthetõ, sem meg nem cáfolható. Hangsúlyozom, a felügyelõségnek is - amely elsõfokon ebben az ügyben eljár - mindössze a sajtóból van alkalma ezt az egész ügyet ismerni, hiszen még mindössze arról van szó, hogy a település lakosságának véleménynyilvánítására került sor, ami megelõzte, és csak az elvi lehetõségét adta annak, hogy esetlegesen megindulhasson a hatósági eljárás. Ha visszanyúlok arra a kérdésre, amit a képviselõ úr feltett, egyáltalán mi a minisztérium és a miniszter úr álláspontja abban a kérdésben, hogy a kengyeli településen a mû beállítása vagy leállítása - hiszen gondolom, elírás történt a képviselõ úr levelében - miért nem történt meg, azért, képviselõ úr, mert a hatósági engedélyezés még el sem indult.
Kérem a tisztelt képviselõ urat, hogy figyelemmel az eddig megalkotott szabályainkra, amelyek alapján környezeti hatásvizsgálatra, környezetvédelmi engedélyre, társadalmi-gazdasági hatáselemzésre és a lakosság véleménynyilvánítására van lehetõség, azt gondolom, hogy a hatósági eljárásban - ami merõben különbözik ettõl a helyi népszavazástól - még mindig lehetõség van arra, hogy az ott lakók véleményt nyilvánítsanak. Megvannak annak a garanciális elemei, hogy a környezetet tovább terhelõ mû nem kerül Kengyelen beépítésre. Hangsúlyozom azt is, hogy ez ügyben csak akkor van módunk véleményt nyilvánítani, ha egyáltalán az ezzel kapcsolatos kérdésben eljárás indul, és az eljárás során a technológiát megismerhetjük.
(15.50)
Kérem a tisztelt képviselõ urat, figyelemmel azokra a tényekre, amiket elmondtam (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), figyelemmel arra is, hogy a leállításra nincs módunk, hiszen még semmi sem indult el, a hatósági eljárás nem indult el, fogadja el a válaszomat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)