BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Egyetlen témában nyújtottam be módosító indítványt, és ezzel kapcsolatban szeretnék most a részletes vitában is érveket sorakoztatni. Teszem ezt azért, mert úgy tudom, hogy az elõterjesztõ egész eddig nem támogatja azt a gondolatot, amit leírtam ebben a módosító indítványban, amely az ajánlás 15. pontjában található.
Azóta, hogy ezt benyújtottam, tovább cizelláltuk, tovább finomítottuk, azt gondolom, fogyaszthatóbbá tettük azt a szöveget, ami elsõ nekirugaszkodásra nem nyerte meg az elõterjesztõ tetszését. Ezt a kapcsolódó módosító indítványt már benyújtottuk, tehát igazából és érdemben errõl fogok beszélni, bár szeretném hangsúlyozni, hogy tartalmilag és a téma fontosságát tekintve teljesen azonos javaslatokról van szó.
A jelenlegi törvényi szöveg szerint azok a szervezetek, amelyeknek köztartozásuk van, nem jutnak hozzá ahhoz a pénzhez, amit az állampolgárok 1 százalékos formában nekik címeztek. A javaslatnak az a lényege, hogy ez az adomány köztartozás törlesztésére is fordítható legyen, tehát ne essenek el ettõl az összegtõl a szervezetek.
Szeretném feltenni a kérdést, mi történik akkor, ha nem fogadja el az elõterjesztõ, illetve a Ház ezt a módosító indítványt, és minden marad a régiben. Úgy gondolom, ha a régi szabályozás marad életben, akkor ezzel természetesen rosszul jár az az érintett szervezet is, amelyiknek a pénzt címezték az állampolgárok, és természetesen rosszul járnak azok a szervezetek is, amelyeknek az illetõ szervezet tartozik, például ha adó- vagy járulékfizetéssel kapcsolatos tartozása van, akkor az APEH, illetve a társadalombiztosítás.
És fordítva: abban az esetben, ha ezt a módosító javaslatunkat elfogadják - amit, még egyszer mondom, kapcsolódó formában Szigeti György és Rózsa Edit képviselõtársaimmal nyújtottunk be -, akkor mind a két fél jól jár. Jól jár a szervezet is, hiszen hozzájut a pénzhez, és így csökkentheti vagy éppen megszüntetheti ezt a tartozását. Abban az esetben, ha mondjuk, az adomány nagyobb, mint ez a tartozás, akkor a különbözethez ténylegesen hozzá is jut. És természetesen jól járna az a szervezet is, amelyiknek tartozik, hiszen ez például a társadalombiztosítás számára azt jelentené, hogy csökkennek a kintlévõségei.
Valóban nem értem, hogy a Pénzügyminisztérium miért nem fogadta lelkesedéssel ezt a javaslatot. Én azokon a tisztázó beszélgetéseken, ahol megpróbáltam érveket hallani, hogy miért nem támogatta a Pénzügyminisztérium képviselõje a bizottsági üléseken a módosító indítványt, kétféle érvet hallottam, de szerintem egyik sem állja meg a helyét.
Az egyik érv az volt, hogy az adományozó nem adósságtörlesztésre adja ezt a pénzt, hanem valamilyen cél elérése érdekében, tehát nem cél szerinti felhasználás történne, ha ezt a pénzt az adósság törlesztésére fordítják. Ezzel szemben én határozottan úgy gondolom, hogy minden állampolgár, aki megnevezett valamilyen szervezetet, azért tette azt, mert azt akarja, hogy az a szervezet mûködjön, végezze azt a tevékenységet, amiért létrejött. Márpedig a mûködéshez hozzátartozik, hogy rendezni tudja a tartozásait is.
Ha ezen a vágányon maradnak - s szeretném szóba hozni, hogy itt nagy, komoly, országos hatáskörû társadalmi szervezetekrõl is szó van -, idõ kérdése, hogy teljesen ellehetetlenül a mûködésük, és be kell szüntetniük a tevékenységüket. Tisztán emlékszem arra, hogy egy évvel ezelõtt, amikor az 1 százalékos vita elindult és ebben a Házban nyílt napot tartottunk a társadalmi szervezetek számára, akkor sok hozzászóló közül például a Védõnõk Országos Egyesületének a képviselõje egy nagyon pozitív beszédet mondott, kifejezte, hogy mennyire örül ennek az 1 százalékos lehetõségnek, de már akkor, tehát egy évvel ezelõtt, jó elõre pontosan meg tudta ítélni, hogy nem fognak hozzájutni ehhez a pénzhez, mert már jó ideje nem tudnak úgy mûködni, hogy társadalombiztosítási járuléktartozást ne görgessenek maguk elõtt.
A másik érv, amit a Pénzügyminisztérium részérõl hallottam, az az, hogy ez a javaslat ronthatná az adózási morált, illetve a járulékfizetési hajlandóságot. Azt gondolom, ez téves állítás. Ennek a javaslatnak és a járulékfizetési hajlandóságnak nincs sok köze egymáshoz. Az élet termelte ki többek között a nagyon mostoha társadalmi szervezeti finanszírozási lehetõséget, valamint azt, hogy a nagyon magas járulékfizetési kulcsok miatt igen fontos társadalmi szervezetek csak adóssághalmozás útján tudnak egyelõre még felszínen maradni. És még egyszer mondom, ha ezektõl a forintoktól is elesnek, akkor esetleg kétségessé válik a további mûködésük. Szeretném hangsúlyozni, olyan szervezetekrõl van szó, ahova sok száz, esetleg sok ezer állampolgár címezte az 1 százalékát, és esetleg sok százezer, illetve több millió forintot akar oda juttatni, és ez a pénz nem fog célba érni, ha ezt az általunk kezdeményezett módosító indítványt a Pénzügyminisztérium nem fogja támogatni.
(21.20)
De én õszintén bízom benne, hogy a holnapi bizottsági ülések elõtt esetleg a Pénzügyminisztérium képviselõje még meggondolja magát, és más végeredmény születik holnap a bizottsági üléseken.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)