DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõttünk lévõ négy törvényjavaslat, amelyek az értékpapírokról és a biztosítótársaságokról szólnak, egy további világgazdasági, integrálódási folyamatnak a részét képezik. Látszólag technikai jellegû módosításokról van szó ezen négy törvényjavaslat esetében, és a Magyar Demokrata Néppárt a maga részérõl minden olyan lépést üdvözöl, amely a magyar gazdaságot, annak bármelyik ágát a világgazdasághoz, az Európai Unióhoz, a fejlett országok gazdasági közösségéhez közelebb viszi, és fontosnak tartja az ilyen kiigazító, harmonizációs lépéseket.
Mégis többet érdemel ez a négy törvényjavaslat, mint az, hogy kizárólag szakmai szempontok szerint vitatkozzunk róla, illetve fûzzünk hozzá észrevételeket. Igazából teljes mértékben üdvözlendõ és támogatandó, hogy bizonyos nemzetközi szerzõdéseknek megfelelve ezek a törvénymódosítások itt vannak elõttünk, annak ellenére, hogy ezeket a törvényeket nemrég fogadta el a parlament, például az értékpapírról, tõzsdei kereskedésrõl szóló törvényjavaslatot éppen tavaly ilyenkor, igen jelentõs viták és módosító indítványok után. Úgy gondoljuk, hogy technikai jellegû kiigazításokra - különösen egy ilyen átmeneti idõszakban - mindig szükség van, azonban ezek a korrekciós lépések ürügyet szolgáltattak egy egészen más módosító csomagnak is, amely végighúzódik mind a hitelintézetekrõl, mind pedig az értékpapírról szóló törvényjavaslat módosításain.
Ez az, hogy a piac tovább liberalizálódik, a közép- és hosszú lejáratú tõkemûveletek liberalizációja nemcsak a külföldiek számára ad azonos elbánást, tehát a nemzeti elbánás elvét, és minden külföldi befektetõnek a Magyarország területén székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozásokkal azonos pozíciót biztosít, hanem továbblép egy olyan irányba, ami az univerzális bankok, a kereskedelmi banki tevékenység egyértelmûvé tételérõl szól, tehát hogy Magyarországon az univerzális bankrendszert - amely az elmúlt években kialakulóban volt - különbözõ törvények erõsítették meg, szinte azt lehet mondani, hogy évrõl évre változó módon.
Ez a fajta kiterjesztés azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankoknak az értékpapír-kereskedésben is, a tõzsdei mûveletek végzésében is igen jó pozíciójuk lesz. Merem állítani azt, hogy a kereskedelmi bankok ez irányú tevékenysége olyan versenyhátrányt eredményez majd azon Brtékpapír-kereskedõ társaságok számára, amelyek kizárólag ezzel a tevékenységgel foglalkoznak, hogy lassú felszámolódásuk valószínûleg elkerülhetetlenné válik, mert a befektetések kockázatának biztosítására vonatkozó intézkedésekben az értékpapír-kereskedelemmel és befektetési tevékenységgel foglalkozó társaságok számára szinte kivédhetetlen versenyhátrányt eredményeznek.
A Magyar Demokrata Néppártnak ezen az egy területen van aggálya a törvény módosítását illetõen. Úgy gondoljuk, az a lehetõség, hogy a befektetési szolgáltatások a vállalati papírokra is kiterjesztõdnek, és az a lehetõség, hogy ezen kereskedelmi bankok számára lehetõvé válik, az értékpapír-kereskedõket, azok piaci részesedését ezen a területen tovább fogja csökkenteni.
Amikor 1996 õszén az értékpapírtörvényrõl folyt a vita, számos képviselõtársam és szakértõ felvetette annak a hatásvizsgálatnak a szükségességét, hogy a külföldi, a magyar befektetõknél sokkal tõkeerõsebb befektetési társaságok és kereskedelmi bankok megjelenése ezen a piacon milyen hatással jár a magyar tulajdonban lévõ kisebb értékpapír-kereskedõ társaságok és befektetési társaságok hátrányára. Ez a tanulmány, ez a hatásvizsgálat tudomásom szerint nem készült el. Szerencsés lett volna, ha a törvényjavaslatok elõterjesztõje néhány oldalon a helyzetrõl valamiféle képet ad a képviselõk számára, mert így látszólag nagyon kedvezõ megítélés alá eshet az, hogy a bevezetés csak 1999. január 1-jétõl történik. Az indoklás hivatkozik is arra, hogy ezt a szolgáltatási tevékenységet megfelelõ körültekintéssel kell bevezetni, illetve lehetõvé kell tenni azt, hogy a kevésbé tõkeerõs értékpapír-kereskedõ társaságok felkészülhessenek erre a versenyre.
(17.40)
Senki nem állítja azt, hogy a versenyt ezen a területen ki kell zárni, de mindenképpen az a tény és az a tõkeerõ, amellyel a külföldi befektetõk ezen a területen rendelkeznek, azt vetítõ elõ, hogy az 1990- ben oly nagy örömmel üdvözölt és lelkesedéssel megkezdett értékpapír- kereskedelem Magyarországon szinte azt lehet mondani, néhány éven belül döntõ hányadban külföldi érdekeltségû vállalkozások, pénzintézetek, befektetési társaságok érdekszférájába került. Ez lehet, hogy kényszerû, de nélkülözhetetlen velejárója annak az átalakulásnak, amely ezen a területen a magyar gazdaságban történik.
Úgy gondoljuk, hogy a verseny várható növekedése gyakorlatilag véglegesen vert helyzetbe hozza a magyar értékpapír-kereskedõ társaságokat, és valószínûleg a hatásvizsgálat nélkülözhetetlen és mindenképpen célszerû. Azt javaslom a Pénzügyminisztériumnak is, hogy még a '99. január 1-jei bevezetés elõtt készüljön erre vonatkozó valamiféle olyan anyag, amely erre a jelenségre egyrészt rámutat, másrészt ha ez valóban létezik, megpróbálja orvosolni, megpróbálja a magyar értékpapír-kereskedõ cégek tekintetében a versenyhátrányokat részben ledolgozni, részben pedig lehetõséget nyújtani számukra, hogy hosszú távon is életképes vállalkozások maradhassanak.
A Magyar Demokrata Néppárt támogatja az itt elõterjesztett törvényjavaslatokat. Ezek a módosítások valóban szükségesek részben az OECD-vel kötött egyezmény miatt, részben az EU-megállapodás miatt - itt a társulási megállapodásra gondolok -, valamint elõ kell készíteni az EU-csatlakozás miatt szükséges változtatásokat is ezen a területen, ami a tõkemûveletek további liberalizációját kell hogy eredményezze, jelentse a magyar pénzügyi értékpapír-kereskedési és tõzsdei szolgáltatások terén. Ennek ellenére mindenképpen úgy gondoljuk, hogy ebben a tevékenységben magyar szereplõknek is helyük van, és meg kell találni azt a szabályozást, azt a törvénykezést, azokat a rendeleteket és azokat az egyéb kormányzati rásegítõ eszközöket, amelyek ezt a - mint mondottam - '90-ben oly ígéretesen induló magyar értékpapír- kereskedelmet kis részben, de markáns részben a magyar vállalkozások számára is lehetõvé teszik és fenntartják.
Amennyiben a kormány elfogadja az ezzel kapcsolatos észrevételeinket és módosító indítványunkat, a Magyar Demokrata Néppárt a négy beterjesztett törvényjavaslatot támogatni fogja, úgy véli, hogy szükséges és lényeges lépések ezek a további világgazdasági integrálódásunkhoz. Nem kell félni attól, hogy a verseny teljes mértékben háttérbe szorítja a magyar szereplõket, de mindenképpen segítség szükséges. Negyven-ötven év elmaradt tõkefelhalmozását ezen a területen nem lehet egyik évrõl a másikra egy teljesen liberalizált piacon lehetõvé tenni vagy ha ezt lehetõvé tesszük, akkor számolnunk kell azokkal a következményekkel, hogy a XXI. században a magyar tõzsdét, a magyar befektetési tevékenységet, értékpapír-kereskedelmet és bizony a kereskedelmi banki tevékenységet is szinte nyomasztóan döntõ mértékben külföldi érdekeltségû vállalkozások, pénzintézetek és befektetõk fogják uralni. Esélyt kell adni a magyar pénzügyi vállalkozások számára is.
A Néppárt ezen megjegyzésével, észrevételével a maga részérõl a négy törvényjavaslatot megfelelõ módosításokkal mindenképpen támogatni fogja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)