DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõ Úr! Ön a két percnyi kérdésében 1 perc 50 másodpercig egy általános közbiztonsági helyzettel foglalkozott, és gyakorlatilag azt állította most már nagyon sokszor és sokadszor, mintha a magyar közbiztonság, illetve a közbiztonságon belül... Hiszen már nagyon sokszor elmondtam önöknek, hogy a közbiztonság és a bûnügyi helyzet nem azonos fogalmak. A közbiztonság ennél jóval tágabb, és ne kérjünk számon olyan feladatokat, olyan eredményeket a rendõrségen, amelyeket nem lehet számon kérni, mert nem arra hivatott. A közbiztonságnak, az ön által is említett szubjektív biztonságérzetének alapvetõ okát egyébként pontosan a rendszerváltás idõszakában kell keresni, amikor nagyon gyorsan, nagyon rövid idõ alatt, gyakorlatilag két év alatt megduplázódott az ismertté vált bûncselekmények száma, és ez az, ami olyan sokkszerûen érintette az egész magyar társadalmat, ami miatt valóban a szubjektív biztonságérzet rossz az országban. Ezt senki nem vitatja.
Ugyanakkor pedig már azt is jó néhányszor elmondtuk itt, ebben a Házban, hogy a konkrét bûnügyi statisztikákban, adatokban, akár az ismertté vált bûncselekmények számában, akár a felderítési mutatókban pedig korántsem fedezhetõ fel olyan tragikus romlás, mint ahogyan önök ezt állítják. Ugyan valóban az elsõ kilenc hónapban még 10 százalék feletti volt a tavalyi kilenc hónaphoz viszonyított ismertté vált bûncselekmények számának emelkedése. Ha most megnézzük, és már tíz hónapot veszünk alapul, akkor örvendetes tény az, hogy 10 százalék alá került ez a szám. Ha utána megnézzük az egyes bûncselekmény- kategóriákat, akkor látnunk kell azt, hogy a legtöbb bûncselekmény- kategóriánál valójában stagnálást láthatunk, néhány esetben van, ami ezt a közel 10 százalékos emelkedést mutatja (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.), ez pedig valóban a közrend elleni bûncselekmények száma.
Köszönöm szépen.