DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársam! Lehet, hogy a késõi óra és a fáradtságom az oka, de nem egészen világos számomra, hogy mire válaszolt, mert arra a legkevésbé, amirõl beszéltem. Én nem beszéltem sem orvos versus beteg viszonyról, nem mondtam azt, hogy a beteget nem kell tájékoztatni, nem mondtam azt, hogy az orvos döntsön a beteg helyett. Egy nagyon konkrét esettel kapcsolatban elmondtam, azt hiszem, nagyon komolyan alátámasztott, nagyon súlyos aggályaimat. Arra kérem a képviselõ urat, ne azt mondja, hogy ez nem iktatható ki; gondolja végig, hogy mi a következménye, ha ez így marad a törvényben! Gondolja végig minden egyes lépését, gondoljon arra, hogy esetleg a saját gyermekével vagy a saját feleségével kerülhet ilyen helyzetbe. Nem orvos-beteg: ember és ember viszonyról beszéltem - és azt hiszem, hogy ezt is nagyon alaposan mérlegelni kell.
Nem az volt a gondom, hogy ne lehessen ellátást visszautasítani; egész pontosan megmondtam, hogy csak azt nem értem, hogyan gondolják ezt általános érvénnyel. Azt el tudom fogadni, ha a törvényben vannak megszorítások. Én egy megszorítást tettem bele, mert az a véleményem, hogy a leginkább az kezelhetõ, ha kimondjuk azt, hogy az egyébként is halálos betegség esetén, ha az bekövetkezik, elõre rendelkezhessen az illetõ arról, hogy az életfenntartó és életmentõ beavatkozásokat ne végezzék el. Ez mindenki számára kezelhetõ.
Végig kell gondolni - én nem tudom rá a megoldást -, hogy az olyan speciális esetre vonatkozóan, mint például a transzfúzió visszautasítása, hogyan lehet ezeket a speciális eseteket törvénybe foglalni. Ha találnak rá megoldást, azt végig kell gondolni, de nem helyettesíthetõ az a megoldás egy általános érvényû visszautasítási lehetõséggel, mert az kezelhetetlenné teszi a helyzetet. Erre vonatkozólag Surján képviselõ úr is, én is nagyon sok példát mondtam el, ami a beteg számára, a hozzátartozó számára, az orvos számára és a büntetõ törvénykönyv számára is kezelhetetlenné teszi a helyzetet. Sajnos ezek létezõ dolgok (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), biztosan bekövetkezhetõ események, és azért egy törvénybe ezt a lehetõséget beletenni mégsem volna szerencsés.
Már csak egy mondatot mondok: a hospitalizációt, képviselõ úr, az orvosok ártalomként írják le, és nem örülnek neki. Az együttmûködõ beteg a legjobb beteg! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)