DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony, és elnézést szeretnék kérni öntõl is és az itt jelen lévõ tisztelt képviselõ uraktól és hölgyektõl is, hogy az elõbb átléptem a kétperces idõkeretet.
Tisztelt Ház! Az együttes ajánlás 148. pontjában olyan módosító indítványt terjesztettem elõ, amely indítványozza, hogy kerüljön be a törvénybe az a passzus, amely azt mondaná ki, hogy az emberi génállomány alapján történõ bármely megkülönböztetés tilos.
Tisztelt Képviselõtársaim! Tudjuk jól, hogy a genetikai vizsgálatok, genetikai tesztek elterjedõben vannak. Ezek fölhasználhatók nagyon jó célokra, mert sok dologra lehet fényt deríteni ilyen vizsgálatokkal, azonban eme vizsgálatok elterjedése felidézheti annak a veszélyét, hogy az errõl szóló adatok illetéktelen kezekbe kerülhetnek, és ekkor kialakulhatnának az úgynevezett genetikailag elõnyös vagy genetikailag hátrányos embercsoportok kategóriái. Ennek pedig adott esetben rendkívül káros munkaerõ-piaci, biztosítási és egyéb következményei lehetnek.
Ez egy olyan dolog, amire Nyugat-Európában rendkívüli módon odafigyelnek, és szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy az Európa Tanács berkeiben megszületett bioetikai konvenció is tartalmaz egy ilyen passzust. Úgy gondolom, hogy erre jó lenne nekünk is odafigyelni, és idejekorán célszerû lenne leszögezni, hogy az Európa Tanács által nemrégiben kidolgozott konvencióban lefektetett alapelvet mi is érvényesnek tekintjük már a saját törvényünk alapján is. Ezt mondom azért, mert míg az a konvenció hatályba lép, addig nyilvánvalóan eltelik egy kis idõ.
A kormány nem támogatta ezt a módosító indítványt. Lehet, hogy nem a legszerencsésebb a megfogalmazása, viszont azért is ismertetem önökkel ezt az elvet, hogy adott esetben - amennyiben fontosnak tartják képviselõtársaim -, keressünk közösen egy ennél jobb szöveget, de az elvet rendkívül fontosnak érzem.
A másik módosító indítványom ebben a blokkban az együttes jelentés 170. pontjában szerepel, és ez arról szól - ez már a pszichiátriai betegekkel kapcsolatos fejezethez illeszkedik -, hogy helytelen az, hogy a törvényjavaslat szerint a pszichiátriai betegek otthonai - ismertebb nevükön az úgynevezett elmeszociális otthonok - csak a törvényjavaslat 186-192. § tekintetében esnének a törvény hatálya alá.
(21.30)
Jóllehet, tisztelt Ház, ezekben az intézményekben is élnek kényszerítõ eszközökkel, ilyen például a hálós ágy vagy a székhez, ágyhoz rögzítés, s az ott lakókat gyógyszerezik is, ugyanakkor a gondozók többsége nem rendelkezik pszichiátriai szakképesítéssel, és a megfelelõ szakorvosi ellátás sem biztosított. És ennek ellenére mégsem a bíróság dönt arról, hogy ki kerül be ezen intézményekbe, és nem is vizsgálják felül idõszakonként a benttartózkodás indokoltságát. Legutóbb, tisztelt Ház, az állampolgári jogok országgyûlési biztosának a vizsgálata, illetve az úgynevezett Rosenthal-jelentés nyújtott betekintést abba, hogy milyen jogsértések történtek ilyen intézményekben, amelyek jogi, szakmai és társadalmi kontroll kizárásával tartanak idõnként embereket elzárva. Ezért, tisztelt Ház, rendkívül fontos, hogy a fejezet egészében írt jogok kiterjedjenek az ezen intézményekben elhelyezett betegekre is.
A következõ módosító indítványt, amelyet itt indokolni szeretnék, a 173. pontjában olvashatják az együttes jelentésnek képviselõtársaim. Ez azt szorgalmazza, hogy mondassék ki, hogy a pszichiátriai gyógykezelésre egyéni kezelési terv alapján kerül sor. Ennek az egyéni kezelési tervnek a hangsúlyozása azt nyomatékosítaná, hogy a betegek tényleges terápiás szükségletnek megfelelõ ellátásban részesülnek.
A 174. pontban szereplõ módosító indítványra már fölhívtam a figyelmet, elnézést, az elõzõ blokkban, amikor errõl a pontról a 26. ponttal összefüggésben beszéltem.
A következõ, amit viszont itt szeretnék megemlíteni, az a 176. pontban szereplõ módosító indítvány, ami azt kívánja beiktatni a törvény szövegébe, hogy a kezelésre önként vállalkozó pszichiátriai beteget mindazon betegjogok illessék meg, mint a többi beteget. A cél az, tisztelt Ház, az, hogy a pszichiátriai betegek közül is minél többen önként vállalkozzanak a gyógykezelésre. A beteg együttmûködésén alapuló terápia biztat ugyanis felfogásom szerint a legjobb eredménnyel, és ez különösen igaz a pszichiátriai betegeknél, figyelemmel a betegség természetére, ahol az egyik alapvetõ problémát az jelenti, hogy sokszor ezek az emberek nem ismerik el, hogy betegek lennének. Annál a személynél viszont, aki ezt elismeri és önként jelentkezik kezelésre, tisztelt Ház, semmi nem indokolja, hogy ne illesse meg ezt a személyt a többi beteget megilletõ összes jog. És nem is lehet tulajdonképpen megalapozott indoka annak, hogy a kezelését érvényes beleegyezõ nyilatkozattal vállaló, cselekvõképes betegtõl megvonják e jogokat, vagy vele szemben kényszerítéssel éljenek. Természetesen, amennyiben az önkéntes beteg a gyógykezelése során veszélyeztetõ magatartást tanúsít, akkor nyilvánvalóan a törvény egyéb rendelkezéseibõl következõen vele szemben is lehetõség van korlátozó intézkedésre.
Tisztelt Ház! Végezetül ebben a vitaszakaszban még a 188. pontban szereplõ módosító indítványra szeretném fölhívni a figyelmet. Ez pedig már egy másik fejezethez tartozik. Ez a módosító indítvány arról szól, hogy kötelezõ legyen eltekinteni az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától akkor, hogyha megvalósulnak azok a feltételek, amelyeket egyébként itt a törvényjavaslat felsorol. De eme feltételek együttes fennállása esetén is a törvényjavaslat csak lehetõségként említi azt, hogy eltekintsenek a kórbonctani vizsgálattól.
Most tessenek ide figyelni, tisztelt képviselõtársaim, hogy melyek ezek a feltételek! Ez a törvényjavaslat 216. §-ának (2) bekezdésében van. Tehát eszerint az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén a) ha a halál természetes eredetû b) oka egyértelmûen megállapítható c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható d) a kezelõorvos és a patológus szakorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek e) az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követõen kérte a kórbonctani vizsgálat mellõzését.
Eme feltételek együttes fennállása esetén, tisztelt Ház, véleményem szerint nem lehetõségként kellene megfogalmazni azt, hogy eltekintsenek a kórbonctani vizsgálattól, hanem egyszerûen kötelezõen el kellene tekinteni a kórbonctani vizsgálattól. Ezt a módosító indítványt egyébként az emberi jogi bizottság támogatta is, az elõterjesztõ azonban nem.
Kérem tisztelt képviselõtársaimat, hogy támogassák a szavazáskor ezt a módosító indítványt.
Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)