DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Szeretném jelezni, hogy a kiadott program szerint a szünet után került volna sor a felszólalásomra, ezért elnézést kérek, hogy csak az utolsó másodpercben értesültem arról, hogy elõrehozott idõpontban kerülhet erre sor. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Elnézzük! - Derültség.)
A tb költségvetését illetõen 1997. november 11-én vezérszónoklatomban kifejtettem azt, hogy a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetése miért elfogadhatatlan. Már évekkel ezelõtt a társadalombiztosítás költségvetését állatorvosi lóként jellemeztem, amelyben minden betegsége a társadalombiztosításunknak, sõt, a gazdasági életnek is fellelhetõ. Egyrészt nincs olyan közgazdasági, tervezési, pénzügyi, elszámolási, ellenõrzési, nyilvántartási hiba, mulasztás, netántán visszaélés, ami a társadalombiztosítás '98. évi költségvetésében ne szerepelne; hasonlóképpen a korábbi évek költségvetéseihez, amelyekben ugyanezeknek a hiányosságoknak a sorozata fellelhetõ volt. Tragikomikus a helyzet, hiszen óriási pénzekkel, jövõre 1378 milliárd forinttal bánnak így másrészt úgy gondoljuk, hogy ha a költségvetést mûködtetni akarják, a költségvetés felborul, hiszen számos részében kiderül, hogy az irreális tervezés miatt nem teljesíthetõ a költségvetés.
Sajnos, az eddigi költségvetési hiányosságokból, a sikertelenségbõl nem vonták le a tapasztalatokat, pedig állandóan túlteljesülõ és szinte kezelhetetlen hiány keletkezett a tb-költségvetésekben ez idáig is. Nem árt újból felidézni, hogy 1995-ben nulla forint helyett 40,5 milliárd forint volt a hiány. 1996-ban költségvetés nélkül indultunk; márciusban a beterjesztett költségvetés helyett két szocialista és egy szabaddemokrata képviselõ módosító javaslatát erõltették át a Házon. Akkor a hivatkozás az OECD-csatlakozásra történt, de 17,8 milliárd forint helyett végül is - a Független Kisgazdapárt prognosztíciójának megfelelõen - 68,1 milliárd forint lett a valóságos hiány. A hatalmas deficitet utólag a következõ évi központi költségvetésben számolták el - a hiányt tehát valamennyien fizetjük. Ennyivel kisebb a lehetõségünk a beruházásokra, és jó, ha a társadalom tudja: ennyi pénzzel kevesebb jut a lakásépítésekre, útépítésre, az életkörülmények javítására. 1997- ben elõbb nulla forint hiányt akartak, majd 13 milliárd 500 millió forint hiányt fogadtak el; de a Független Kisgazdapárt megítélése szerint a deficit akár 50 milliárd forint is lehet.
1998-ra pedig 17 milliárd forint hiánnyal számolnak. A nyugdíjbiztosításnál eszerint - nyugdíjreform ide vagy oda - kiegyensúlyozott lenne a gazdálkodás, a teljes deficit az egészségbiztosításban jelenne meg. Ez nyilvánvalóan képtelenség. Aki csak rátekint az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító tervezett költségvetéseire, az láthatja, hogy ilyen eltérés a két biztosító mûködése között semmiképpen sem lehet. A feltételezett 17 milliárd forint deficit irreálisan alacsony. Gondoljunk csak arra, hogy 1997- ben már az elsõ félévben e terület hiánya meghaladta a 40 milliárd forintot! Most is folytatódik tehát a fordított gyakorlat és logika: reális tervezés helyett, tehát a folyamatok összehangolása helyett a pénzek szétosztása formális alapokon történik.
A Független Kisgazdapárt nevében kénytelen vagyok tehát megállapítani, hogy nem tervezés, hanem légvárépítés folyik a kormányzati oldalról és az önkormányzatok oldaláról. A legrosszabb az, hogy ezekben a légvárakban senki sem hisz, de a kormány a parlamenti többségével mégis keresztülhajszolja azt. Pedig csak reális költségvetésnek lenne értelme, csak ez biztosíthatja az ágazat megfelelõ és racionális mûködését, és reális költségvetés nélkül egyáltalán reményünk sem lehet arra, hogy a társadalombiztosítást valaha is rendbe tegyük. Ezért a Független Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan az ilyen légvárépítés.
Bizonytalan a társadalombiztosítás költségvetési bázisa a társadalombiztosításban és általában a magyar gazdaságban is. A társadalombiztosítás körül vita folyik 1997-rõl, hiszen az 1997. évi pótköltségvetéssel kapcsolatosan - a központi költségvetés és az önkormányzat számaira is utalok - egyáltalán egymás vonatkozásában is eltérések vannak. Az 1997-es hiányt illetõen a differencia 25-30 milliárd forint, tehát ennyivel még nagyobb az önkormányzatok elõterjesztése, mint a kormányé. Az Állami Számvevõszék szerint is túl nagyok a különbségek.
De a magyar gazdaság helyzetében és kilátásaiban is eltérések vannak, például az infláció mértékében. 1998-ra a kormány 13,5 százalékpontot mond inflációra; mások szerint az inflációs pontok a 15- 16 százalékpontot fogják elérni. Ez pedig a költségvetés kiadásaira, pontosabban azok realitására lényeges hatással van.
(16.50)
Ugyanilyen különbségek fedezhetõk fel a bérek növekedésében, amitõl viszont a járulékok függnek.
A költségvetést ismét rosszul készítették elõ. Kevés a támpont, lényeges adatok hiányoznak a mérlegeléshez, de a tervezéshez is. Hivatkozhatnék például a kintlevõségek alakulásáról összeállított idõsorra, annak összetételére, a behajthatóságok kérdésére, a változás okaira. Véletlenül tudtuk meg például az 1996. évi zárszámadásról készült ÁSZ-jelentésbõl, hogy 1996-ban 35 milliárd forintot kivettek a kinnlevõségbõl, mert behajthatatlannak tartották. A csökkenés tehát idõleges és technikai, nincs mögötte hõstett, tehát nem valóságos megtakarításról van itt szó, hanem egy számsor eltüntetésérõl. Miután ez 35 milliárd forintra vonatkozik, azt kell mondjam: egyszerûen kibûvészkedtek 35 milliárd forintot a kinnlevõségek közül, és aztán ezt majd saját eredményként tudják feltüntetni.
A Független Kisgazdapárt felhívja a tisztelt Ház figyelmét - és remélem, egyszer végre fel fog valaki figyelni arra -, hogy a kormány sorozatosan megsérti az államháztartási törvény 115. §-át, hiszen nem adják meg a költségvetést megelõzõ két év tervezett és tényleges adatait. Nehogy bárki azt higgye, hogy itt valamiféle formai kifogásról van szó! Felhívnám a figyelmet arra, hogy ha ez a fõ szövegben és nem a függelékben lenne, azonnal valamennyien érzékelnénk az elõirányzatok megalapozatlanságát.
Hogy ennek igazolásaként igen tisztelt képviselõtársaimnak megfelelõ adatokra is hivatkozzam: például az egészségügyi hozzájárulást 1998-ban hajszálra ugyanannyira, tehát 98 milliárd forintra teszik, mint 1997-ben, pedig akkor óriási volt az elmaradás, tehát a két év számai semmiképpen sem felelhetnének meg egymásnak. Egyértelmû tehát, azért nem szerepelnek itt a fõ szövegben ezek az adatok - tehát a két év tervezett és tényleges adatai -, mert ezekkel manipulálni kívánt a kormány, különben a fõ szövegben kellett volna elõterjesztenie.
De az a tény is akadályozza az Országgyûlést a megfelelõ állásfoglalás kialakításában, a számsorok mérlegelését illetõen a helyes álláspont kialakításában és az ellenõrzésben, hogy például '97. november 11-én kezdõdött a '96. évi tb-költségvetés zárszámadásának általános vitája, amikor én felhívtam a kormány figyelmét a '98. évi tb-költségvetéssel kapcsolatban, és személyesen az elõterjesztõ pénzügyminiszter felelõsségére utaltam, hiszen olvashatatlan táblát nyújtottak be. Emlékeztetném önöket arra, hogy ekkor nagyon kemény kritikát voltam kénytelen gyakorolni a kormánnyal szemben, és arra hivatkoztam: a kormány a zárszámadás benyújtásakor sem tisztelte meg az Országgyûlést, sõt annak tekintélyét rombolta. Egyrészt azért, mert a sajátja mellett a tb változatát is a képviselõk elé ömlesztette, másrészt pedig azért, mert az elõterjesztésében olyan táblázatokat közölt, amelyek rovatai és számadatai olvashatatlanok voltak. Én akkor bemutattam a Háznak ezeket a számsorokat, ezek valóban olyanok voltak, hogy szemüveggel és a legnagyobb nagyítóval sem lehetett kiolvasni azokat. Egyértelmû tehát, hogy a kormány itt manipulált, ilyen tévedés nem lehetett. Ezt követõen Medgyessy Péter - ez dicséretére legyen mondva - végül is helyesbítette ezeket az adatokat. Arra hivatkozott - elnézést kérvén a képviselõktõl -, hogy itt nyomdatechnikai hiba történt. De sajnálatos volt az - és én nem tartom ezt korrekt eljárásnak -, hogy a pénzügyminiszter úr nem mondta meg: Torgyán József felhívására terjesztette elõ... (Derültség és közbeszólások a kormánypártok soraiban.) ezeket az újabb, már olvasható számsorokat.
Kérem, én úgy gondolom, a Háznak nem az a feladata, hogy mindenfajta hókuszpókusszal elterelje a figyelmet a valóságról... (Moraj a kormánypártok soraiban.), hanem tisztességesen kellene elõterjeszteni a tb-költségvetést, úgy, ahogy azt a jogalkotásról szóló törvény elõírja, úgy, ahogy én arra a tisztelt Ház figyelmét évek óta hiába hívtam fel. Kérem, ha a legfõbb ügyész úr odafigyelne a kormányzat sorozatos törvénysértéseire, akkor bizony a legfõbb ügyész úr számos alkalmat találhatott volna arra, hogy fellépjen az ilyen törvénysértéssel szemben. (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Kérem, épp most mondom el a konkrétumokat. Ezzel rengeteg pénzösszeget ki lehet iktatni.
De ha már az Országgyûlés tekintélyét sértõ ilyen kormányzati elõterjesztésrõl beszéltem, és felhívtam a figyelmet arra, hogy a kormány a manipulatív munkája közepette milyen olvashatatlan számsorokat terjeszt a Ház elé, akkor Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr korrekcióján túlmenõen kénytelen leszek még további, ilyen súlyos hibákra felhívni a figyelmet... (Hidasi Rezsõ: Konkrétum?), csak a korábbi felszólalásomban az idõkeret okán nem volt lehetõségem arra, hogy ezekre felhívjam a figyelmet. Ugyanis "elfelejtette" - természetesen idézõjelben mondom az "elfelejtette" kifejezést - a pénzügyminiszter úr, hogy a '98. évi költségvetésben is vannak olvashatatlan táblák, amelyek korrigálása a mai napig nem történt meg. Az ilyen magatartás mögött a Független Kisgazdapárt megítélése szerint a szokásos, tehát a kormányzatra jellemzõ dilettantizmuson és szakszerûtlenségen túlmenõen a manipulatív szándék is megállapítható, gyanítható, ezért a Független Kisgazdapárt kénytelen erre felhívni a figyelmet.
Nem történt meg a kormány és az önkormányzatok közötti eltérések okainak, sõt sokszor mértékének a feltárása, elemzése és ebbõl a megfelelõ következtetések levonása - nehezményezi a Független Kisgazdapárt az eddigieken túlmenõen. Vannak ugyan összeállítások, de ezek összevont csoportokat mutatnak be, tehát tompítják a rendkívül nagy differenciákat. Ezekre néhány példa:
A nyugdíjbiztosítást illetõen a járulékbevétel 718 milliárd forint a Pénzügyminisztérium kimutatása szerint, ugyanez a nyugdíjbiztosító önkormányzat kimutatása szerint 675 milliárd forint. A munkáltatói járulék 506 milliárd forint a Pénzügyminisztérium kimutatása szerint, ugyanakkor a nyugdíjbiztosító önkormányzat szerint ez mindösszesen 545 milliárd forint - itt az utóbbinál nagy hirtelenjében már nekem is szembeötlik 20 milliárd forint hiány. De meg tetszenek látni, itt most már két tételnél hirtelen ilyen manipulációk voltak a 20-30-40-50 milliárd forintok között.
(17.00)
Ugyanis a központi támogatás a nyugdíjreformhoz a PM kimutatása szerint 20 milliárd forint. Ugyanez 50 milliárd forint, igen tisztelt képviselõtársaim, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat szerint. Az egészségbiztosítást illetõen járulékbevételként a Pénzügyminisztérium 542 milliárd forintot, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat pedig 525 milliárd forintot tüntet fel. Egészségügyi hozzájárulásként 98 milliárd forint a PM kimutatása szerint, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Alap szerint ez csak 92 milliárd forint. Elnézést kérek, ilyen nyilvánvaló ellentmondások megengedhetetlenek. Egy legkisebb kft. könyvelésében is megengedhetetlenek, nemhogy a Pénzügyminisztérium, a nyugdíjbiztosító önkormányzat és az egészségbiztosító adatai között.
Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az egészségügyi hozzájárulásnál a tapasztalatok alapján a 92 milliárd forint is túl merész elképzelésnek tûnik, tehát a Független Kisgazdapárt nevében a jegyzõkönyvnek mondom, hogy ez teljesíthetetlen.
De a kiadásokban is nagyok az eltérések. Egy jellemzõ példa a zavarokra: a nyugellátásokra a kormány szerint 767 milliárd forintot fizetnének ki, míg az önkormányzat ennél 25 milliárd forinttal kisebb kiadással, tehát 744 milliárd forinttal kalkulál. Úgy gondolom, ez a néhány számsor több mind érdekes, ha összehasonlítjuk egymással, és megengedhetetlen, és végre szeretnénk hallani, hogy kik a felelõsök, és szeretném nevesítve hallani a pénzügyminiszter úrtól, én ezt elvárom a Kisgazdapárt nevében. Ne nekünk kelljen a választások után kutakodnunk (Moraj, közbekiabálások az MSZP soraiból.) majd kormányzati helyzetbõl, hogy miért voltak ezek az óriási eltérések!
Különösen aggályos az úgynevezett nyugdíjreform következményeinek figyelembevétele a nyugdíjbiztosítás gazdálkodásában. A kormány azt a bevételkiesést, illetve kiadáscsökkenést, amely az úgynevezett hagyományos biztosítónál bekövetkezik, megelõlegezi. 20 milliárd forintot utalnának át központi forrásból e célra a nyugdíjbiztosítónak, és ezzel mérlegét nullszaldóssá akarnák tenni. A nyugdíjbiztosító viszont 50 milliárd forint állami pénzt tart szükségesnek. De ebben a 30 milliárd forinttal magasabb összegben sem szerepel az a 20 milliárd forintos informatikai, számítástechnikai kiadás, amelyet a nyugdíjreform kiszolgálásához korábban a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat akkori alelnöke, mai elnöke elkerülhetetlennek tartott. Hiába költ ugyanis a két pénztár évente 1 usque 1,5 milliárd forintot számítógépesítésre, alig javul a társadalombiztosítás nyilvántartása. Az ÁSZ szerint sem hiteles a tb nyilvántartása, pontatlanok az adatok.
Itt emlékeztethetném önöket arra, hogy például korábban 250 millió forintot fizettek ki egy nem létezõ vényellenõrzési rendszerért, ilyen rendszer pedig, jól tudjuk, egyáltalán nincs is. De ha már nincsen, akkor úgy gondolta valaki, akinek nyilván megfelelõ érdeke fûzõdött ahhoz, hogy ebbõl is valamilyen pénzt varázsoljon ki, végül is 50 millió forintot, írd és mond 50 millió forintot kifizettek a nem létezõ rendszer karbantartására. Emlékeztetõül hivatkozom arra, hogy ezután a közgyûlés tagjai lementek a pincébe, és ott nagyon szorgosan kutakodtak, amíg találtak is egy gyanús dobozt. A gyanús doboz kinyitása érdekében mozgósítottak minden hatóságot, közjegyzõ elõtt ki is nyitották a dobozt, és megállapították, hogy üres. Én ezek után kérdezem, hol a 250 millió forint, és hol az 50 millió forint, igen tisztelt Pénzügyminisztérium és igen tisztelt ÁSZ, és nem lenne-e helyes ennek az ügynek a kellõ tanulságait, mondjuk, egy büntetõeljárás keretein belül megvizsgálni.
A nyilvántartás javítása és az ügyfelek jobb kiszolgálása helyett azonban további hatáskörbõvítéssel kívánják ezeket az ügyeket megoldani. Amint már korábban az egyik felszólalásomban utaltam, itt a fogak szükségességét jelezték, de végül is ez még protézisnek sem felel meg, ahogy ez az APEH-nél is kimutatható.
Újabb gyöngyszeme ennek a történetnek, hogy 1998 februárjától floppyn, vagyis lemezen történik az adatbevallás nyilvántartása, miközben a határidõket is lerövidítették. A megjelent rendeletet - ez november 15-i - már módosítani akarják, mert a feladatot, kire és hogyan terjedjen ki az új rendszer, a társadalombiztosítás nem tudja értelmezni.
Az anomáliák azonban ezzel csak fokozódnak, hiszen a Mai Nap információja értelmében - be tudom mutatni ezt a cikket is (Felmutatja a cikket.), nehogy az én terhemre írják, hogy ezt is a Kisgazdapárt találta ki - 1992 óta egy halott vállalkozó családját folyamatosan befizetésre és bírságfizetésre szólították fel. A család tehetetlen volt, ez év februárjában írt errõl egy lap, az ombudsman elolvasta, és intézkedett. Novemberre - nem érdektelen, hogy ez csak novemberre sikeredett! - a család visszakapta a jogtalanul behajtott pénzt és a kirótt büntetéseket, de a felelõsöket a mai napig sem sikerült megállapítani, mindig csak az ügyfél lehet a felelõs. Tehát ez a Kisgazdapárt megítélése szerint egy torz rendszer, elfogadhatatlan. Máshonnan pedig arról lehet értesülni, hogy halott nyugdíjasokat értesítenek utazási kedvezményeikrõl, amit mi egyszerûen nemcsak egy adminisztrációs hibaként értékelünk, hanem bizony ki kell mondjuk, kegyeletsértõnek is tekintjük. A folyószámla-egyeztetõk kiküldése után felháborodott tömegek szoktak rázúdulni az Egészségbiztosítási Pénztár fiókjaira, ahol hosszú sorban állás után az esetek döntõ részében még tisztázni sem tudják a valóságos helyzetet, mert olyan káosz van a nyilvántartásban.
Ezek a Független Kisgazdapárt megítélése szerint középkori állapotok, és a kiszolgáltatottság viszonyai azok, amivel ezeket egyáltalán a Kisgazdapárt szerint minõsíteni lehet. A gazdasági fejlõdés, a vállalkozások mûködése fékezésének viszonyaiként lehet tehát mindezt értékelni.
A kintlévõségek behajtását továbbra is jutalmazzák, amit a Független Kisgazdapárt mindig is helytelen gyakorlatnak minõsített. Engedjék meg, hogy erre még egy-két gondolatot kifejtsek. A munka ellátása ugyanis munkaköri kötelesség, ha ez nem tûnt volna fel eddig a törvényalkotónak. Egy forráshiánnyal küszködõ területen és a közösség pénzébõl egyébként is visszatetszõ egy viszonylag szûk csoportnak évente 700 usque 800 millió forint jutalmat adni. Ráadásul a társadalombiztosítás valójában ellenérdekelt lesz abban, hogy a bevételei idõben rendben folyjanak be, ugyanis ez az egész jutalmazási rendszer a társadalombiztosítást ellenérdekeltté teszi. Akkor ugyanis kisebb lesz a jutalom lehetõsége.
(17.10)
Ma viszont a prémium még arra is ösztönöz, hogy az adatokat megváltoztassák, olyan összegeket is a behajtottak között tüntessenek fel, amelyek rendben beérkeztek. Erre, tehát az anyagiak kedvéért elkövetett manipulációkra az Állami Számvevõszék is felhívta a figyelmet. De a behajtás fogalma sincs egyértelmûen tisztázva, enélkül pedig teljes képtelenség az egész jutalmazás rendszere.
Miért állítom én ezt? Ha ugyanis valaki csak egy napot késik a befizetésével, akkor az már eleve úgy jelentkezhet, mint olyan kintlévõség, amelyet behajtottak. Tehát semmit sem tettek annak érdekében, hogy ez befolyjon, mégis jutalmat, prémiumot lehet ez után felvenni, mert az egészet úgy lehet feltüntetni, mintha behajtották volna. Ezért rendkívül meglepõnek tartom a Független Kisgazdapárt nevében, hogy a kormány a behajtás premizálásának további bõvítésére készül.
4 milliárd forintot, igen tisztelt képviselõtársaim, ismétlem: 4 milliárd forintot koprodukcióban akar behajtani az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az APEH. Ehhez 100 millió forint jutalmat biztosítanak, ami azt jelenti, hogy a behajtott összeg 2,5 százalékát utalnák ki. Tehát még az ilyenkor "szokásos" - idézõjelben mondom, mert én ezt egy rendkívül rossz gyakorlatnak és törvénysértõ gyakorlatnak tartom, tehát még az ilyenkor szokásos 2 százalékkal sem elégednek meg, hanem 2,5 százalékot szabnak maguknak jutalomként. A magasabb arány nyilvánvalóan azért szükséges, mert a prémiumot most már kétfelé kell osztani, hiszen koprodukcióban történik ez a rendkívül silány produkció.
A közös portyázásokra való felkészülés jegyében kezdte meg az APEH több ezer kisvállalkozó és több száz, ennél nagyobb vállalkozó társadalombiztosítási befizetéseinek ellenõrzését. De hát akkor - kérdezem a Kisgazdapárt nevében - miért és mire fizettek ki a társadalombiztosításnál idén már eddig is körülbelül 700 millió forint jutalmat? Igen tisztelt képviselõtársaim, úgy gondolom, ezek olyan megdöbbentõ adatok, amelyek mellett - ha tetszik önöknek, ha nem - nem lehet elmenni anélkül, hogy megfelelõ büntetõjogi vagy egyéb következményei ne lennének ezeknek az anomáliáknak. Én úgy gondolom, hogy akkor leszünk jogállam, hogyha önök is így fogják ezt megítélni.
De a kiadásoknál is hatalmasak a feszültségek, nem csak a bevételeknél. A nyugdíjakat 19 százalékkal kívánja növelni a kormány. De azt senki nem tudja most pontosan megmondani, hogy mennyi lesz az infláció, mert igaz ugyan, hogy a kormány azt mondja, hogy 13,5 százalék, de már rögtön ennek lerontására meg kell jegyeznem, hogy ugyanakkor a különbözõ gazdaságkutató intézetek véleménye szerint az infláció mértéke nem 13,5 százalék lesz, amint azt a kormány mondja, hanem 15-16 százalék. Most én nem kívánok belemenni abba a kérdésbe, hogy az infláció ténylegesen megáll-e 16 százaléknál. Ahogy én ismerem ezt az - idézõjelben mondom - "tehetséges" kormányt, megfelelõ inflációgerjesztõ eszközöket fog tudni még kitalálni ahhoz, hogy semmiképpen ne álljon meg az egész infláció gerjesztése 16 százaléknál.
Így a nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke nem 4,8 százalékkal, hanem csak kevesebbel emelkedik, ha egyáltalán emelkedik. Ha csak a kettõ közti eltérést veszem, már akkor is kevesebb. Számítsuk hozzá, hogy 1986-ban - ez a dolog lényege, erre kell a nyugdíjasoknak felfigyelniük, mert itt jöhetnek rá, hogy hol csapják be õket - a nyugdíjak 31 százalékkal kevesebbet értek, mint 1989-ben. Különösen romlott a nyugdíjasok életszínvonala 1995-96-ban, amikor e két év alatt 21,5 százalékkal csökkent nyugdíjuk értéke. A kormány által óriási sikerként beharangozott 19 százalékos nyugdíjemelés tehát még alacsonyabb infláció esetén is - amire egyáltalán nincs esély - csak az egyötödét adná vissza annak, amit ugyanezen kormány már korábban elvett. Tehát a négyötödét megtartja a kormány, az egyötödét odaadja, és ezt a végén mint valami óriási, a nyugdíjasokkal szemben gyakorolt kegyet tünteti fel. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint ez olyan csúnya manipuláció a nyugdíjak reálértékével, ami egyértelmûen elfogadhatatlan, hiszen a nominálértékkel és a reálértékkel való játszadozás ez, nem pedig a nyugdíjak emelése. Valójában úgy gondoljuk tehát, hogy prognosztizálható, hogy a valóságos helyzet még ennél is rosszabb lesz, mert a magasabb infláció még ennek a picike kis maradványnak egy részét is meg fogja enni.
A társadalombiztosítás rendbetételéhez, igen tisztelt képviselõtársaim - remélem, hogy utoljára kell, hogy az önök figyelmébe ajánljam, mert ezután lesz majd egy olyan kormány a jövõ évben, amely ezt tudja és amely ezt megoldja, már többször utaltam rá, hogy a Kisgazdapárt erre készséggel vállalkozik -, most már mindenképpen múlhatatlanul szükség lenne a társadalombiztosítás átvilágítására a tartalékok, a pazarlás feltárása érdekében. Úgy gondoljuk, hogy ezt szakértõk tucatjával kellene végrehajtani, hiszen igen jelentõs összegeket lehetne megtakarítani, amelyeket a terület fejlesztésére kellene visszaforgatni. A Független Kisgazdapárt szakértõinek számításai szerint a valóságos megtakarítások - csupán ezzel a módszerrel - 100-200 milliárd forintra lennének tehetõk.
Valódi járulékreformot kellene végrehajtani. Ennek érdekében a Független Kisgazdapárt nevében javaslom, hogy 10-15 százalékponttal kellene megkezdeni a munkáltatóijárulék-csökkentést, és emellett kellene hozzáfogni a feketegazdaság visszaszorításához és a nagyobb foglalkoztatottság eléréséhez.
Fajlagosan csökkennek ugyan a terhek, de a járulékfizetõk nagyobb száma miatt mégis több lesz az államnak a járulékbevétele, tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ez az egyetlen eredményhez vezetõ út. A kormány azonban ezúttal is hátrafelé megy miközben a járulék világviszonylatban amúgy is a legmagasabbak közé tartozik, újabb sarcokat vet ki. Több alkalommal rámutattam már, hogy a járulékok mértékének a megállapítása kapcsán kellene euro-konformmá válnunk, nem pedig egyes jogszabályok szinte lemásolásában. Egyértelmû tehát, hogy az euro-konformitás itt lenne szükséges.
Az egészségügyi hozzájárulás tervezett összege a túlterhelés miatt nem folyik be, ezért a régi, de be nem vált recept szerint a hozzájárulás mértékét emelték fel. Ez jövõre 1800 Ft helyett 2100 Ft lesz. Mi már a mezõgazdasági õstermelõk tiltakozásakor felhívtuk a figyelmet, sõt, én magam országgyûlési határozati javaslatot terjesztettem be, amikor is kértem, indítványoztam, javasoltam a Háznak az 1800 Ft-os egészségügyi hozzájárulás eltörlését.
(17.20)
Sajnos, a Ház akkor elutasította ezt az indítványt, most pedig 1800 forintról 2100-ra emeli fel, ami a helyzet további súlyosbodásához vezet. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ezen túlmenõen normalizálni kellene a nyilvántartásokat és egyszerûsíteni a szabályokat; ezzel az ellenõrzés és a szankcionálás is hatékonyabb lesz.
Végezetül a Független Kisgazdapárt azt javasolja, hogy a társadalombiztosítás szabályait is úgy kell megállapítani, hogy azok hosszú idõre stabilitást jelentsenek, és arra a társadalom a jövõben hosszabb távon építhessen. Itt látjuk a kiutat, ez a lehetõség. Amint elmondottam már - sajnos azonban nem elsõ, nem második alkalommal, hanem minden évben -, kénytelen voltam a tisztelt kormány figyelmét ezekre a lehetõségekre felhívni. A kormány nem élt ezekkel a lehetõségekkel, ezért a Független Kisgazdapárt ezt az elõterjesztést sem tudja támogatni, de már elõre tájékoztatja a társadalmat, hogy a kisgazda gyõzelem után bevezetjük ezeket a módosításokat.
Köszönöm a türelmüket. (Derültség a kormánypártok padsoraiban. - Taps az ellenzéki padsorokban.)