DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A fogyasztóvédelemrõl szóló törvényjavaslatról több képviselõtársam és expozéjában államtitkár asszony is részletesen szólt. Ezért én három kérdés köré szeretném csoportosítani mondanivalómat, és ilyen szempontból közelítenék a tervezethez.
Elõször nézzük, mi indokolja a fogyasztóvédelmi törvény megalkotását! A piacgazdaság kialakulásával számos, korábban látensen létezõ probléma manifesztálódott. Jó néhány olyan vállalkozó kezdett el vállalkozni, akinek nem voltak meg a szükséges szakmai ismeretei, tevékenységére vonatkozó jogszabály-ismerete, de sokszor a megfelelõ etikai alapja sem. Gondoljunk néhány csomagküldõ szolgálatra, vagy a nyáron elhíresült egymillió forintos vacsoraszámlára! A másik oldalon pedig az átlag magyar fogyasztó nincs igazán tisztában a jogaival, nem tudja, hogyan érvényesítse azokat, milyen kötelességei vannak vele szemben a szolgáltatást nyújtónak. Továbbá szûkösek a rendelkezésre álló hatósági eszközök vagy a bírságok mértéke is.
A magyar fogyasztó - a piacgazdasággal most ismerkedõ - a termelési folyamat legutolsó és leggyengébb láncszeme. Éppen ezért fokozott jogi és intézményi védelmet kell hogy kapjon. Ez a védelem azonban nem csupán a fogyasztó, az állampolgár, hanem a többi szereplõ érdeke is. Hiszen a tisztességes versenyre kényszerítés ugyanúgy érdeke a gazdasági szereplõknek, és érdekük az is, hogy a piacban játszott meghatározó szerepét a polgár elhiggye, azt komolyan vegye. A fogyasztó védelmét természetesen több más jogszabály is tartalmazza, ilyenek a reklámtörvény, az ágazati törvények, a bor- és élelmiszer- törvény például, a minõségvédelem és a termékfelelõsség szabályozása, de a polgári törvénykönyv vagy számtalan gazdasági törvény is. Ezért nem helyes mindent a fogyasztóvédelmi törvényen számon kérni.
A fogyasztó gazdasági érdekeinek védelmén belül azonban a fogyasztóvédelmi törvénynek kell az alapvetõ fogyasztói jogok megteremtésének feltételeit, a megfelelõ intézményrendszert kialakítania. Meg kell teremtenie a fogyasztók részvételét a döntéshozatali eljárásban, a fogyasztó magas szintû informálásának és oktatásának lehetõségét, a hatékony, gyors és egyszerûsített igényérvényesítési lehetõségeket, támogatni kell a fogyasztói civil szervezõdéseket. Ezeknek a kívánalmaknak többnyire eleget is tesz a törvény. A hiányosságokra a civil és önkormányzati szféra, valamint az oktatás kapcsán térnék majd ki.
A törvény elkészítésének indokai közé tartozik, hogy a fogyasztók az elsõk, akiket közvetlenül érint a környezetszennyezés, de a fogyasztót érintik az állatgyógyászat kérdései is például, hogy a szakmámnál maradjak. Gondoljunk a gyógyszermaradványok vagy hormonok kérdésére, vagy például a kergemarhakórra. Napi probléma az élelmiszerekkel, gyógyszerekkel kapcsolatos árak feltüntetésére, garanciákra stb. vonatkozó jogok érvényre juttatása.
A fogyasztóvédelem szempontjából nagyon fontos az információ, az oktatás és a jogvédelem hármas követelményének való megfelelés.
(18.20)
Az átlagfogyasztó szempontjából elsõdleges az információ, míg a hátrányos helyzetû fogyasztó esetében a jogvédelem és az oktatás kerül elõtérbe. Az oktatás és az információ hatékony mûködtetése révén érhetõ el az úgynevezett preventív fogyasztóvédelem. A tervezet ebbõl a szempontból is elfogadható, bár az oktatásról a késõbbiekben még szólnék.
A jogvédelem és a jogérvényesítés kérdésére a tervezet szintén kínál megoldást, figyelembe véve azt az alapvetõ követelményt, hogy a gyengébb pozíciójú fél, vagyis a fogyasztó erõteljesebb jogvédelemben részesüljön. A korszerû fogyasztóvédelem nem jelentheti az állami ellenõrzés feladását. A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség megerõsítésével és a hatáskörök pontos leírásával ez tulajdonképpen erõsödött is. A gazdasági-szakmai érdekképviseletek bevonását a tervezet tartalmazza. Mint már említettem, a hatásköröket egyértelmûen meghatározza a tervezet. A szabályozás révén, remélem, elérhetõ, hogy a fogyasztó maga mögött érezze a fogyasztóvédelmi intézményrendszert, ne pedig magával szemben, mint jelenleg sok esetben.
A másik kérdés, amirõl beszélni szeretnék, az európai uniós csatlakozásunk és a jogharmonizáció kérdése. Az 1972-es párizsi csúcstalálkozó foglalkozott határozatában a fogyasztó érdekeinek védelmével, majd ennek alapján 1975-ben kiadták a fogyasztói jogok közös piaci magna chartáját, amely öt alapjogot rögzített: az egészség és biztonság védelme; a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme; a kárigény érvényesüléséhez való jog; az információhoz és oktatáshoz való jog; valamint a fogyasztók képviselethez való joga. Az 1975-ös programot követték az Európai Gazdasági Közösséget alapító római szerzõdésben a 100. és 235. cikkelyek fogyasztóvédelmi irányelvei, majd az 1992. évi maastrichti egyezmény 129/A cikkelye, amely teljes jogú fogyasztóvédelmi politikát deklarál. Ezzel a tagállamoknak jogharmonizációs kötelezettségeik keletkeztek. A tagállamok azonban szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokat is fenntarthatnak - mondja ki a minimális harmonizáció elve.
A számunkra is kötelezõ Fehér könyv a fogyasztóvédelmi politika konkrétumaiként két nagy csomagot képez: az áruk minõsége és biztonsága, valamint a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme. Az európai jogfejlõdés szerint a többletkövetelmények a fogyasztói szerzõdésekre kerültek elõírásra, vagyis többletjogokat állapítanak meg a fogyasztó számára, míg a másik fél kötelezettségeit igen pontosan rögzítik, így kívánva egyensúlyba hozni az eltérõ pozíciókat. A tervezet, úgy érzem, eleget tesz ezeknek a jogharmonizációs igényeknek is.
Az uniós törvények kimondják, hogy a fogyasztó egészségének rovására történõ fokozott termelés elfogadhatatlan, és nem egyeztethetõ össze az uniós célokkal. Ennek az elvárásnak más törvényekkel, így például a környezetvédelmi törvénnyel együtt felel meg a fogyasztóvédelmi törvény.
A harmadik kérdéskör, amirõl beszélni szeretnék, a civil szervezõdések, az önkormányzatok szerepe és az oktatás.
A 17. § a fogyasztóvédelmi oktatást állami feladatként deklarálja, és kimondja, hogy iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében kell megoldani. Az iskolai oktatásról részletesen szól is a tervezet, de az iskolán kívüli oktatásról hallgat, ahhoz sem eszközöket nem határoz meg, sem az oktatás színterérõl nem szól. Csak bízhatunk benne, hogy részben a médián keresztül, részben pedig a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség által kiadott anyagokban ez mégis megvalósul.
Esetleges az önkormányzatok és a civil szféra bevonása is a fogyasztóvédelembe. Az önkormányzat fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát mûködtethet, segítheti a fogyasztók önszervezõdéseit, és a többi. Ezt források biztosítása nélkül az önkormányzatok nem tudják majd felvállalni. Abban is csak bízhatunk, hogy ha a 44. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján az önkormányzat képviselõ-testületének és jegyzõjének külön jogszabályok feladat- és hatáskört határoznak meg, akkor ehhez pénzt is mellékelnek. Másrészt helyes lenne itt "jogszabály" helyett "törvény"-t írni, hiszen önkormányzati feladat- és hatáskört csak törvényi szinten lehet, szabad telepíteni. Fentiekre pedig annál inkább szükség van, mivel az ellenõrzési és szabályozási feladatok a kormányzati hatáskör mellett önkormányzati hatásköröket is feltételeznek.
Forrást képezhetnének a fogyasztóvédelmi felügyelõségek által kiszabott bírságok vagy más törvények, így a reklám- és a versenytörvény fogyasztóvédelmi eljárásaiban kiszabott bírságok, amelyekbõl egységes alapot képezve, annak meghatározott részét lehetne az önkormányzatok, illetve civil szervezõdések fogyasztóvédelmi feladatainak finanszírozására fordítani. További lehetõség lenne ezen szervezõdések tevékenységét nonprofit tevékenységként elismerni; úgy tudom, erre a nonprofittörvényben van is lehetõség.
Végül még egy hiányosságot említenék. A tervezet kifejezetten személyek és vállalkozások viszonyát érinti, nem szól a gazdálkodók közötti kapcsolatokról.
Bízva abban, hogy módosító javaslatainkkal a törvényt ezekbõl a szempontokból is elfogadhatóvá tehetjük, a Szabad Demokraták Szövetsége és a magam nevében képviselõtársaimnak elfogadásra javaslom. Erre a törvényre a magyar fogyasztó védelme és az európai jogharmonizáció követelményei miatt is égetõen szükség van.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)