DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A családi döntések közül régen is a legfontosabb volt, és talán ma is a legfontosabb, hogy mi legyen a gyerekbõl továbbtanuljon-e a gyerek, és ha igen, akkor hol tanuljon tovább, milyen fõiskolán, milyen egyetemen. Ha a család meghozta ezt a nagyon fontos döntést, akkor utána az egyik legnagyobb probléma - fõleg a rászorult családok körében - az, hogy hogyan, mibõl finanszírozzák a gyerek, a fiatal továbbtanulását, hogyan, miként teremtsék elõ azt a nem kis összeget, amibe ma egy fiatal ember továbbtanulása kerül.
A kormánynak is feladata, hogy segítséget nyújtson, és támogassa a legrászorultabbakat, azokat, akiknek a legnagyobb problémát jelenti azoknak az anyagiaknak az elõteremtése, amelyek a fiatal ember, a gyerek tanulását, továbbtanulását biztosítják. A kormány ettõl a felelõsségtõl vezérelve 1997 júliusában 200 millió forinttal egy közalapítványt hozott létre Esélyt a Tanulásra címmel. Ennek a közalapítványnak az a feladata, hogy a leginkább rászorultakat segítse, támogassa a továbbtanulásban.
A kuratórium döntése alapján azok a fiatalok pályázhatnak ilyen támogatásra, akik egyrészt elsõ félévre beíratkozott nappali tagozatos hallgatók, és olyan az anyagi helyzetük, hogy e támogatás hiányában nem tudnák folytatni tanulmányaikat. Másrészt pályázhatnak azok a fiatalok, akik harmadik vagy e fölötti tanévüket megkezdték, és a megelõzõ két évben 3,51 fölötti a tanulmányi átlaguk, egyszerûbben mondva, ha jó eredményt értek el a fõiskolán vagy az egyetemen. És természetesen vannak szociális feltételek is, a család egy fõre jutó keresetét is meghatározzák a feltételek között, amely nem lehet több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka. Ez jelenleg 9200 forintot jelent. A támogatás összegére vonatkozóan is van a kuratóriumnak álláspontja: a mindenkori legkisebb munkabér 30 százalékánál nem lehet kisebb ez az összeg, és nem lehet nagyobb a 100 százalékánál. A mostani viszonyok között ez konkrétan 5100 és 17 000 forint közötti összeget jelent.
A kuratórium döntése alapján a felsõoktatási intézmények - a fõiskolák és az egyetemek - a hallgatói létszám alapján kaptak egy keretet. A nagyobb egyetemeken ez természetesen több, a kisebb fõiskolákon, egyetemeken kevesebb. Így például az ELTE-n mintegy 15 ezer hallgatóhoz 1 millió 735 ezer 800 forint járul, egy kisebb egyetemen, például a Pannon Agrártudományi Egyetemen 272 ezer forint. A keretmeghatározások után pályáztak a fiatalok, és a hallgatói önkormányzat javaslata és besorolása alapján hozták meg a döntésüket, így például az ELTE-n javaslat született arra vonatkozóan, hogy 44 fiatal havonta 5245 forint, 75 fiatal havonta 8000 forint, és 75 fiatal havonta 12 200 forint támogatást kap.
Tisztelt Országgyûlés! Tudjuk, hogy ez a támogatás nem jelent megoldást a felsõoktatásban tanulók problémáira. Tudjuk - még ha vannak más támogatási formák is, mint például a lakhatási támogatás, vagy a tankönyv- és jegyzettámogatás -, hogy ez nagyon kevés. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a támogatási forma csak a legrászorultabbakat tudja segíteni, és itt is kevés a rendelkezésre álló összeg. Ezért örömmel üdvözöltük a kuratóriumnak azt a döntését, hogy a jövõben nemcsak a 200 milliós állami forrással kíván gazdálkodni, nemcsak ebbõl kívánja a támogatást biztosítani, hanem keresi a lehetõségét annak, hogy más alapítványok is juttassanak forrást az Esélyt a Tanulásra Közalapítványhoz, illetve más szférából is jusson forrás, kapjon támogatást a közalapítvány, hogy minél több fiatalhoz el tudjon jutni ez a támogatási forma.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)