BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Csak hogy ne legyen köztünk félreértés: ha jól értettem azt, amit az imént Rubovszky György mondott, akkor õ mondott egy számot, hogy hány szavazat hiányzott ahhoz, hogy meglegyen az igen, és mondott egy számot, hogy hány fideszes képviselõ vett részt a szavazásban.
Ha jól emlékszem, akkor tíznél kevesebb szavazat hiányzott ahhoz, hogy meglegyen az igen, és tíznél több fideszes képviselõ volt jelen. Tehát ha az a tíznél több fideszes képviselõ igennel szavazott volna, akkor meglett volna a többség amellett, hogy legyen vizsgálat '93-ban. De sajnos, a tíznél több fideszes képviselõ közül egy sem szavazott igennel, és ezzel az a tíz-egynéhány fideszes képviselõ valóban megakadályozta azt, hogy 1993-ban erre a vizsgálatra sor kerüljön. Ha nem volt köztünk félreértés, akkor valóban, amit a fideszes képviselõk meg tudtak tenni azért, hogy ne legyen meg a többség, azt a maguk részérõl megtették.
Bevallom, a szabaddemokraták részvétele valóban fogyatékos volt, talán zavarta õket, hogy akkor még szövetségben, politikai szövetségben látszottak lenni a Fidesszel, sõt a mi részünkrõl ez a szövetség akkor még õszinte volt. (Derültség a Fidesz padsoraiból.) Lehet, hogy emiatt is maradtak távol egyesek. Én akkor még nem voltam tagja az Országgyûlésnek, ha tagja lettem volna, biztos ott lettem volna, és szavaztam volna, igennel.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)