DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, még a rendszerváltást követõen, 1990-ben, az akkori magyar kormány állásfoglalást hozott nyilvánosságra a magyar- kínai és a magyar-tajvani kapcsolatokról. Ez az állásfoglalás összhangban volt és van is nemzeti érdekeinkkel, külpolitikai és külgazdasági törekvéseinkkel, valamint a NATO- és az európai uniós tagállamok által követett Kína- és Tajvan-politika gyakorlatával.
Az is kétségtelen, hogy erre az idõszakra tehetõ az, amikor tajvani kereskedelmi iroda jött létre Budapesten, és az is igaz, hogy Csehszlovákia - amint ezt ön említette - nyitott egy hasonló irodát Tajpejben. Önmagában az a körülmény, hogy Csehszlovákia nyitotta meg ezt irodát, mutatja, hogy ez legkésõbb 1992-ben történt meg, és számunkra nagy megtiszteltetés, hogy éppen az elõzõ kormányzat külügyminisztere nyújt be interpellációt ebben az ügyben.
Mindezt nem azért említem, hogy ezzel áthárítsam a felelõsséget önre, hiszen tudom, hogy Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter úr, nagyon sokat küzdött annak érdekében, hogy ez az iroda megnyíljon, és kormányának más tagján múlott, hogy ez végül is nem tudott létrejönni.
(16.10)
Szeretném megerõsíteni, Magyarországnak érdeke, hogy egy kereskedelmi iroda Tajvanon létrejöjjön, hogy ezzel gazdasági kapcsolatainkat fejlesszük. Bár szeretném megemlíteni, hogy az elmúlt idõszakban a magyar export Tajvanra két és félszeresére növekedett, már több mint 20 millió dollárt tesz ki. De ez sem elegendõ, hiszen tudjuk, hogy számos kérdésben lehetne továbblépni.
Képviselõ úr azt kérdezte, hogy milyen problémák akadályozzák az iroda megnyitását. Nos, úgy vélem - és ezért is hivatkoztam önre mint volt külügyminiszterre -, meggyõzõdésem, ön pontosan tisztában van azzal, hogy milyen problémákat vet fel egy kereskedelmi iroda megnyitása Tajvanon. Hiszen, mint köztudomású, Tajvan jogi státusza meglehetõsen speciális. Az önök kormánya csakúgy, mint a jelenlegi kormány az egy Kína elve alapján építi külkapcsolatait, összhangban a világ számos országával. Márpedig, mint tudjuk, Tajvan nem alanya a nemzetközi jogi kapcsolatoknak. Ezzel együtt szeretnénk ezt az irodát megnyitni. Mindenesetre a problémák a legnagyobb számban azzal állnak összefüggésben, hogy Tajvan egy speciális jogi kreáció, hogy a magyar belsõ jogi rendelkezéseket kell összhangba hozni azzal a célkitûzésünkkel, hogy ezt az irodát magánjogi alapon, tehát az egy Kína elvének figyelembevételével létre tudjuk hozni.
Örömmel szeretném bejelenteni, hogy a kormányzat, a különbözõ tárcák a feladat oroszlánrészét elvégezték, és szeretném a Házat biztosítani arról, hogy még ebben a ciklusban az iroda meg fog nyílni.
Képviselõ úrnak igaza van abban is, hogy más országok ebben a kérdésben elõttünk járnak. Ugyanakkor szeretném képviselõ úr figyelmét felhívni arra, hogy a diplomácia nem verseny. De ha mégis versenynek tételeznénk fel, az a meggyõzõdésem, hogy ha a térségbeli kollégáimat adott ország parlamentjeiben interpellálnák amiatt, hogy Magyarország miért volt kezdeményezõ olyan számos kérdésben, akkor kollégáim a térségben eléggé el lennének foglalva, hiszen Magyarország számos kérdésben megelõzte a többit. De azt hiszem, ez tényleg nem egy verseny kérdése, Magyarország, mint mondtam, érdekelt, és meg is fogja nyitni ezt az irodát. Kérem képviselõ urat, hogy válaszomat fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)