HORN GYULA miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Képviselõtársaim! Csak azt nézem, hogy Pokorni Zoltán képviselõtársam itt van-e... (Pokorni Zoltán belép az ülésterembe. - Zaj, közbeszólások: Jön már!) Jön? Megkönnyebbültem. (Derültség a kormánypártok soraiban.)
Nos, jómagam szeptember 29-én, tehát két hónappal ezelõtt számoltam itt be az Országgyûlésnek arról, hogyan értékeljük a hágai döntést, mit kívánunk tenni, és milyen eredménye volt a szeptember 26-ai hatpárti megbeszélésnek.
Én már hozzászoktam ahhoz, hogy egyesek csúsztattak és csúsztatnak, de azért Torgyán képviselõ úrnak az emlékezetébe idézném - itt van a jegyzõkönyvben (Zaj. - Puch László: Nem zavarja!) - az akkor elmondottakat, hogy én a kormány nevében ezúton is kijelentem, hogy tudomásul vesszük a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét.
(16.10)
Készek vagyunk az ítéletben foglaltak szerint a szlovák kormánnyal megkezdeni a tárgyalásokat; és sorra vettük, pontokba, hogy mit jelent a Magyar Köztársaság számára az ítélet. Ez hangzott el, és nem a hágai ítélet dicsõítése vagy dicsérete. Azt hiszem, jó lenne, ha elolvasná képviselõ úr; mielõtt hivatkozik valamire, olvassa el az anyagot! (Dr. Szabó Zoltán: Nem tud!) Csak azért zavar, mert ha egyetlenegyszer fordulna elõ, nem zavarna, de nem errõl van szó, hanem hovatovább ez már gyakorlat egyes képviselõtársaim részérõl.
De ennél fontosabb: mi megállapodtunk, ott, a szeptember 26-ai hatpárti megbeszélésen. Megállapodtunk abban, hogy nem fogjuk politikai szempontból kezelni az ügyet, hanem kizárólag az ország érdekét nézzük, szakmai megoldásokat keresünk. Ez meg lett erõsítve szeptember 29-én valamennyi ellenzéki párt részérõl. Egy órán belül Pokorni Zoltán képviselõtársam már külön napirendi pont keretében elkezdett - hogy úgy mondjam - meglehetõsen durva stílusban foglalkozni az üggyel - a megállapodásunk ellenére.
Azért tartom ezt furcsának, de ugyanakkor nem ismeretlennek vagy rendhagyónak, hiszen a Fidesz volt az 1992 márciusában, amely ellene szavazott a '77-es szerzõdés felmondásának - itt, ebben az Országgyûlésben. És azt követõen éppen a Fidesz, Illés Zoltán és a többiek, akik végig amellett ágáltak, hogy Hága fogja megváltani az országot a bõsi ügyben, és aki nem ehhez tartja magát, azt mondották - sokszor még színházakban meg másutt rendezett fórumokon -, hogy azok a haza árulói. Ilyeneket mondtak! -
következetlenül és mindig az adott vagy a pillanatnyi politikai érdekeiket szem elõtt tartva. Sajnos ez jellemzõ az elmúlt két hónapra is... (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Ez a Fidesz!), annak ellenére, hogy megállapodtunk.
Képviselõ Úr! Ön is ott ült a hatpárti megbeszélésen! Egy valaki vetette fel, hogy az ad hoc bizottság a Házszabály szerint dolgozzon: Demeter Ervin. Õ következetesen ki is tartott mellette, hogy a Házszabály szerint mûködjön. Ott mindenki más nem értett ezzel egyet, a Fidesz képviselõi sem. (Pokorni Zoltán: Ez nem így van!) És azt mondtam, hogy ha a Házszabály szerint mûködik, az roppant megnehezíti és lehetetlenné teszi a munkánkat. (Pokorni Zoltán távozik az ülésterembõl. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Hová mész? Mi van?) Mi van? (Németh Zsolt közbeszólására:) Németh képviselõ úr, elmondjam, hogy mit mondott ön itt '96-ban vagy '97-ben? (Németh Zsolt: Halljuk!) Hagyjuk azt, hogy ki mit mondott! Itt vannak a gyûjtemények a megnyilatkozásokról. (Mutatja.) Semmi értelme! És én azért aggódom a bõsi ügyben, mert sajnos ugyanilyen parlamenti és sajtópolémia folyik, ami végül is ellehetetlenítheti az ügyet.
Önök azt mondják, hogy nem tudják; nincs felhatalmazása a delegációnak. Honnan veszik ezt? Írásos felhatalmazása van, pontokba szedve, hogy mire kell törekednie a delegációnak, mit kell megvalósítania. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Lássuk!) Pontosan meg van fogalmazva. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Hol van?) Teljes egyhangúsággal hozták meg, vállaltuk... (Zaj. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Nem igaz! Lássuk, hol van!) Ha megunták uraim, akkor...