DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselõ Úr! Magam is kultúrát szeretõ ember lévén, tiltakoznom kell bevezetõ szavai ellen. Engem a magam részérõl nem háborított fel ez a kijelentés. Ez a kijelentés semmivel nem jelent többet, mint amennyit mindenféle értelmezés alapján jelentenie kell. Azt, hogy 1999. január 1-jétõl is társulattal rendelkezõ színház fog mûködni a Hevesi Sándor téren. Hogy ennek a társulatnak tagjai közül hányan fognak átkerülni a Nemzeti Színház társulatába, és hányan fognak a miniszter úr által magyar színházként aposztrofált társulat tagjai maradni, ebben a két színház akkori igazgatójának kell majd döntenie. Senki helyettük, senki a nevükben nem beszélt és nem döntött. Senki nincs kizárva a Nemzeti Színház társulatából, ellenkezõleg: ha azt jelentenõk ki, hogy a Nemzeti Színház jelenlegi társulata lesz a majdan megépülõ és állandó színházként az Erzsébet téren mûködõ Nemzeti Színház társulata, akkor minden más, Magyarországon, illetve a magyar nyelvterületen magyar nemzet tagjaként mûködõ színészt zárnánk ki ebbõl.
Ami a Nemzeti Színház társulatának tapasztalatait és mûvészeti színvonalát illeti, ennek figyelembevétele nyilvánvalóan az új igazgató feladata lesz. A magam részérõl azt gondolom, hogy a Nemzeti Színház mint koncepció az elmúlt 160 évben egy kicsit megváltozott. Ma már nem arról van szó, hogy egy színház kell az országban, ahol magyar nyelven játszanak, hanem hogy a magyar nemzeti színjátszásnak kell valamiféle otthont adni. Ez lesz a Nemzeti Színház és értelemszerûen nemcsak egy jelenleg mûködõ társulat privilégiuma abban szerepelni, hanem a magyar nemzet valamennyi színjátszójának.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)