NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Ház! A mondás úgy tartja, hogy ismétlés a tudás anyja. Miután ön megrengetõen új elemet nem sorolt fel interpellációjában, ezért én is szemelvényeket idézek a november 18-án elhangzott interpellációra adott válaszomból.
A kilencvenes évek elejétõl a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértõi Intézete mint a Magyar Köztársaság okmánybiztonságért felelõs hatósága folyamatosan vizsgálta az új útlevelek problémakörét, és mindenre kiterjedõ szakmai elõkészítõ munkát végzett. Számos okmánykitöltési technológiát megvizsgált, így különféle kitöltési módszereket - például lézerprinter, fénymásolás, lézergravírozás, termotranszfer - és ezekkel párosuló adatbiztosítási eljárásokat biztonsági és okmányvédelmi szempontból elemzett. Mindezek eredményérõl a Szakértõi Intézet tájékoztatta a Belügyminisztériumot, és az intézet javaslata alapján a Belügyminisztérium 1997 elején a lézergravírozásos technika alkalmazása mellett döntött. Ennek megfelelõen akkor került kiírásra a pályázat.
Miért döntöttek a szakemberek a lézergravírozásos technika mellett? Ez a megoldás a megkövetelt biztonsági követelményeket szem elõtt tartva hosszú távon olcsóbb és más technológiáknál gazdaságosabb. Az egyszeri beruházási ár valóban megközelítõleg 2,5 milliárd forintra tehetõ. A mintegy 3 millió útlevél kiállításához 19 berendezést kell üzembe állítani. Ez az ár azonban magában foglalja a rendszer teljes kiépítésének költségeit, a háttérinformatika megteremtését is beleértve. Az egyszeri beruházást követõen a rendszer már jelentõs alapanyagigény nélkül mûködtethetõ, más hagyományos fóliára épülõ rendszer tekintetében ez pontosan fordított: a kisebb beruházás nagy költséget igénylõ alapanyag-szükséglettel párosul. Ezen túlmenõen a lézergravírzásos technikával az okmányreformba bevonandó valamennyi új okmány kiállítható. Így készülnek majd például a személyi igazolványok és a vezetõi engedélyek is.
Az okmányok mennyiségét, az üzemeltetés költségeit tekintve tehát leszögezhetõ, hogy ez az eljárás hosszabb távon a fajlagos költségeket tekintve olcsóbb és takarékosabb megoldás. Ez a módszer nagyobb biztonságot nyújt a visszaélések ellen, mint más hagyományos technológiák. Szeretném megemlíteni, hogy ilyen módszerrel készülnek Svájcban a személyi igazolványok, Finnországban az útlevelek, míg Németországban az útlevelek tekintetében a rendszer bevezetés elõtt áll, és számos távol-keleti ország, ahol a hamisítás virágkorát éli, szintén lézergravírozásos módszerrel készíti a személyi okmányokat.
Tisztelt Képviselõ Úr! Szeretnék az interpelláció szövegében található egy-két csúsztatásra is kitérni. Önök azt mondják, elkerülhetetlennek ítélik a pénügyi vezetés beavatkozását egy olyan, nemzetbiztonsági okok miatt a törvény hatálya alól kivett közbeszerzési ügyben, mint ez. A nemzetbiztonsági bizottság november 12-én fogadta el ennek az eljárásnak a közbeszerzési törvény alól való kivonását. Nem kivették; a nemzetbiztonsági bizottság fogadta el.
Ön említ egy emlékeztetõt. Az emlékeztetõt egyoldalúan vették fel, emellé a BM tiltakozó levelét is csatolni kellett volna.
Végezetül két kérdésére a válasz. Elsõ kérdésére egyértelmûen nem az elõbbiek tükrében. Második kérdésére: csodálom, hogy önhöz még nem jutott el a híre, hogy a frakciótársa által vezetett nemzetbiztonsági bizottság november 26-án részletes tájékoztatást kapott az ügyrõl, és azt elfogadta.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)