KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõttünk fekvõ, benyújtott törvényjavaslat általános vitája is mutatja, hogy egy olyan törvény meghozatalához érkeztünk, amely szabályozásának idõszerûségéhez és szükségességéhez nem férhet kétség.
Az általános vita során elhangzott hozzászólások közül azokkal kapcsolatban fejtem ki a kormány álláspontját, amelyek módosító indítványként is benyújtásra kerültek. Ahogyan a törvényjavaslat kidolgozásának idõszakában, úgy a bizottsági viták során sem volt könnyû a törvény szabályozási tárgyában megjelenített rendvédelmi, természetvédelmi és agrárérdekek egyeztetése. Az elõterjesztõ képviseletében eljáró Belügyminisztérium a tárgyalások során az ésszerû kompromisszumkészség keretei között törekedett annak az alapelvnek a következetes érvényesítésére, hogy az egyes õrszolgálatok tagjait a törvény csak olyan esetkörben hatalmazza fel az alapvetõ állampolgári jogok korlátozásával járó intézkedési jogosítványokkal, amelyekben egyrészt az államigazgatási eljárás más eszközei nem vezetnének eredményre, másrészt amelyek végrehajtása - figyelemmel az õrszolgálat létszámára és felszereltségére - az életük és testi épségük kockáztatása nélkül tõlük elvárható.
A javaslat I. fejezete a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodóan szabályozza az állam mûködése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedõen fontos õrzés elrendelésének, az õrszolgálat jogosítványainak, felügyeletének rendjét, az õrrel szemben támasztott személyi követelményeket. Az ehhez benyújtott módosító javaslatok többsége a törvény szövegének pontosítására irányult. Azokat a javaslatokat, amelyek beépítésével a jogszabály egyértelmûbbé vált, támogattuk. Azokat azonban, amelyekkel a törvény szövege tartalmában nem lett volna több, csak hosszabb, nem értettünk egyet.
(20.30)
Garanciális jelentõséget tulajdonítottunk, és ezért készséggel támogattuk a fegyveres biztonsági õrség parancsnokával, illetve helyettesével szemben támasztott magasabb képzettségi követelményt, a fegyveres biztonsági õrrel szemben szándékos bûncselekmény miatt indított büntetõeljárás esetén annak jogerõs lezárásáig a szolgálatból történõ felfüggesztésének lehetõségét, valamint a fegyveres biztonsági õr felvétele során a fegyverhasználathoz szükséges jártasság vizsgakötelezettségének törvényi elõírását.
A törvényjavaslat egységes szerkezetben tartalmazza a közfeladatot ellátó õrszolgálatok intézkedési és kényszerítõeszköz-használati jogosítványait.
Nem volt célja a szabályozásnak, és így nem is tárgya a jelen törvényjavaslatnak a természetvédelmi, a mezõ-, hegy-, halászati õrszolgálatok, a hivatásos vadászok, illetve az erdészeti szakszemélyek szakmai feladatainak, az ezzel kapcsolatos jogosultságaiknak a részletes meghatározása. Ezek a tárgykörök a megfelelõ ágazati, a természet védelmérõl, az erdõrõl, vadászatról, halászatról, hegyközségekrõl szóló törvényekben kerültek megfogalmazásra.
A jelen törvényjavaslatban szabályozott intézkedési jogosultság az adott õrszolgálat mûködési területén a feladatkörében tapasztalt jogellenes cselekménnyel szembeni fellépésre irányul. Ebben az összefüggésben pedig azt kell jogellenesnek tekinteni, ami az elõbb említett ágazati törvények elõírásaival ellentétes.
A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében nem támogattuk az országos természetvédelmi õrszolgálatra, illetve az ennek megszervezésére és szabályozására történõ miniszteri felhatalmazásra irányuló módosító indítványt. Az ezzel kapcsolatos rendelkezések ugyanis a maguk helyén, a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 59. §-ában megfogalmazásra kerültek.
Ugyancsak a párhuzamos szabályozás kiküszöbölése érdekében támogattuk az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 91. §-ának azon javaslat szerinti módosítását, amely törli innen azokat az intézkedési jogosítványokat, amelyek a törvényjavaslatban megfogalmazásra kerültek.
Valóban aggályok fogalmazódtak meg az úgynevezett magánmezei õrszolgálattal kapcsolatban. Nem illeszkedett volna a hatályos jogrendszerbe, és ellentétes lett volna a magánnyomozásról és a vagyonvédelmi vállalkozásról szóló törvényjavaslat szabályozási koncepciójával is, ha a törvény a földtulajdonosok meghatározott körét hatósági intézkedési jogosítványokkal rendelkezõ õrszolgálat létrehozására és mûködtetésére hatalmazta volna fel. Ezért támogattuk az ezzel kapcsolatos rendelkezések törvényjavaslatból való elhagyását.
Nem támogattuk a mezõõri szolgálat szakmai felügyeletére jogosult szervezetként a módosító javaslatban szereplõ agrárkamara helyi szervezetet, mert erre a tevékenységre intézményi oldalról jobban felkészültnek tartjuk a megyei földmûvelésügyi hivatalokat.
Ésszerûségi és gazdaságossági okokból támogattuk a külterületeken mûködõ õrszolgálatok tevékenységének összehangolását, és a vegyes minõsítésû területeken az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának lehetõségét célzó módosító indítványokat. Álláspontunk szerint ez a módosítás megfelelõ jogi keretet biztosít az egymással határos területeken illetékes különbözõ állami szervek együttmûködéséhez, tevékenységük összehangolásához.
Még kompromisszumok árán sem tartottuk támogathatónak a mezõgazdasági, illetve a környezetvédelmi bizottságnak a tervezet 16. § (1) bekezdésének módosítására irányuló javaslatait. A hivatkozott rendelkezés az önkormányzat illetékességét a mezei õrszolgálat mûködtetése szempontjából a közigazgatási területéhez tartozó termõföldek területére határozza meg, kizárva ebbõl azt, ami erdõnek, halastónak, védett természeti területnek, illetve természeti értéknek minõsül. Az erdõrõl, a természet védelmérõl, a halászatról szóló törvények ezen fogalmak részletes leírásával behatárolják a fejlesztésükért és megóvásukért felelõs szervek illetékességi területét. Ennek a kivételnek a javaslatok szerinti részleges, illetve teljes törlése párhuzamos illetékességet keletkezhetett volna az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó erdõk, halastavak, védett természeti területek vonatkozásában. Az ilyen párhuzamos illetékesség az eddig elõfordult hasonló esetekben többnyire azt eredményezte, hogy a feladatok és a felelõsség szempontjából a terület gazdaságtalanná vált, az esetleges bevételek, mint jelen esetben például a mezõõri járulék vonatkozásában pedig vég nélküli vitákhoz vezetett.
A törvényjavaslat 23. § (1) bekezdésének általunk támogatott módosításával összhangban a fegyveres biztonsági õrökre, illetve a természetvédelmi õrökre vonatkozó hasonló rendelkezésekkel a mezõõr nemcsak jogosult, hanem köteles is a feladatkörében eljárva intézkedni a jogellenes cselekmény észlelése esetén. Ez a szabály azt jelenti, hogy a szolgálata során nem tanúsíthat passzív magatartást, nem maradhat közömbös a jogsértéssel szemben, kötelessége a rendõri szervek azonnali értesítésével, más személyek segítségül hívásával az elkövetõk elfogásának, az azonosításukhoz, a cselekmény bizonyításához szükséges adatok, bizonyítékok, tanúk rögzítésével az ellenük lefolytatandó eljárás sikerének az elõsegítése. Kiemelkedõ jelentõséget tulajdonítunk ezért a közfeladatot ellátó õrszolgálatok tagjai híradástechnikai, esetleg fototechnikai eszközökkel történõ ellátásának még akkor is, ha ennek szabályozását nem a törvényben, hanem a miniszteri rendeletekkel kiadásra kerülõ mûködési, szolgálati szabályzatokban tartjuk indokoltnak.
Szemben a törvényjavaslat 22. és 30. §-aihoz benyújtott módosító javaslatokban foglaltakkal nem támogattuk a mezõõrök és az erdészeti szakszemélyzet szolgálati maroklõfegyverrel való ellátását. Rendvédelmi szempontból a fegyverviselési jog törvényi biztosítása akkor indokolt, ha ahhoz fegyverhasználati jog is kapcsolódik, vagy akkor, ha a szolgálati fegyver munkaeszközként funkcionál. Tekintettel arra, hogy a vagyon elleni bûncselekmény elkövetõjének elfogása érdekében még a rendõrség sem használhat fegyvert, a tulajdonképpen vagyonõri feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, illetve a mezõõri szolgálat részére fegyverhasználati jog biztosítása fel sem merült. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez az ellenvélemény nem jelenti egyben ezen szolgálatok maroklõfegyverrel való ellátásának a megtiltását, csupán mellõzni kívánja annak törvényi kötelezõvé tételét.
Tisztelt Képviselõtársaim! Meggyõzõdésem, hogy a törvényjavaslat ebben a kormány által támogatott javaslatokkal módosult formájában megfelelõ szabályozási keretet biztosít a vagyonvédelem közösségi intézmény- és eszközrendszerének fejlesztéséhez és mûködtetéséhez. Bízom abban, hogy tisztázódtak azok a félreértések, és alaptalannak bizonyultak azok az aggályok, amelyek a vita során az ellenzéki frakciók részérõl megfogalmazásra kerültek.
Kérem, hogy a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadják el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)