DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársak! A vitának ebben a szakaszában a tartós adományozás ösztönzésére irányuló javaslatokról szeretnék pár szót szólni, ezt ugyanis nagyon fontos javaslatnak tartjuk a Szabad Demokraták Szövetsége részérõl. Az eredeti formában benyújtott módosító javaslataink kaptak ugyan támogatást például a kulturális bizottságban, de az általános vitát követõen a bizottsági vitákban egyelõre még nem élveztek olyan támogatást, ami szükséges volna ahhoz, hogy a törvény részévé váljanak.
Ezért szeretném itt, a részletes vitában elmondani, hogy a Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalásokat követõen végül is Csizmár Gáborral közösen adtunk be olyan kapcsolódó javaslatokat, amelyek a tartós adományozás ösztönzését reményeink szerint olyan módon tennék lehetõvé, hogy az a kormány és a Pénzügyminisztérium számára is elfogadható legyen.
Mirõl van szó? A tartós adományozás ösztönzése esetén mit javaslunk annak érdekében, hogy a tartós adományozásra ösztönözze a törvény a különféle adományozókat? A javaslat lényege az, hogy azok az adományozók, amelyek nemcsak egyszeri támogatást nyújtanak a különbözõ szervezeteknek, hanem tartósan támogatják azokat - a törvény szerint a tartós támogatás követelménye annyit jelent, hogy legalább négy évig, és minden évben legalább az elõzõ évi mértékben támogatnak valamilyen kulturális, oktatási, környezetvédelmi, szociális, emberi jogi vagy más közhasznú szervezetet -, többletkedvezményt kapnának a társasági adó és a személyi jövedelemadó megfizetésekor.
(22.20)
Azt hiszem, a problémát az eredeti javaslattal kapcsolatban az okozta, hogy ezek a többlet adókedvezmények már a '98-as évben érvényesültek volna. És miután a '98-as adótörvényekben már nincs lehetõség érvényesíteni a többlet adókedvezményt a tartós adományozás esetére, ezért úgy tûnt, hogy az eredeti javaslatunk végül is nem éri el a célját. Másrészrõl a Pénzügyminisztérium oldaláról fölmerült az az aggály is, hogy egy adományozó - mielõtt még bizonyítaná azt, hogy valóban tartósan támogat valamely közhasznú vagy kiemelkedõen közhasznú szervezetet - azonnal a nagyobb kedvezményt vehetné igénybe, annak ellenére, hogy késõbb esetleg kiderülhet, hogy ezt a kötelezettségét nem teljesíti.
Ez ugyan túlzott aggályosság bizonyos szempontból a megítélésem szerint, hiszen a tartós adományozást egy szerzõdésben, írásbeli szerzõdésben vállalná az adományozó, ami kötelezné a kötelezettségvállalása teljesítésére. De ezzel együtt mégis egy megfontolandó szempont - amit a tárgyalásokon a Pénzügyminisztérium vetett föl, és ráadásul az a megoldás, amit végül is Csizmár Gáborral közösen az Országgyûlés elé terjesztettünk -, nevezetesen, hogy a tartós adományozó csak a második évtõl kezdve kapná a többlet kedvezményt. Ez a megoldás egyúttal azt a problémát is kiküszöböli, hogy a '98-as adótörvényekben már nem tudunk többlet kedvezményeknek teret adni. Ha a második évtõl fognak többlet kedvezményt kapni a tartós adományozók, akkor lehetõvé válik az, hogy a nonprofittörvényben úgy ösztönözzük a tartós adományozást, a különbözõ közhasznú szervezetek tartós támogatását, hogy ez a '98-as költségvetést ne terhelje, viszont az adományozókat már '98-ban, tehát már jövõre ösztönözze arra, hogy legalább négy évre szólóan és mindig legalább az elõzõ évvel azonos mértékben vállalják valamilyen közhasznú szervezet vagy szervezetek támogatását.
Ez nyilvánvaló módon nemcsak az ezt vállaló adományozóknak jelentene nagyobb kedvezményt a második évtõl, hanem elsõsorban is magukat a közhasznú szervezeteket segítené. Hiszen egy közhasznú szervezet jobban tud mûködni akkor, ha stabilabban, kiszámíthatóbban, biztonságosabban tudja a tevékenységét tervezni, ha nem máról holnapra kell élnie, ha nem évrõl évre bizonytalanságban mûködik, bizonytalanságban az iránt, hogy vajon jövõre is tud-e kellõ támogatást szerezni a tevékenységéhez. Ha tartós adományozókat, tartós támogatókat tud meggyõzni arról, hogy a tevékenysége támogatásra érdemes, és tevékenysége támogatása az adományozó presztízsét és társadalmi megítélését is javítja, akkor ezáltal egyszerûen magára a tevékenységére jobban koncentrálhat, és ha úgy tetszik, több közhasznot eredményezhet a munkája az ilyen szervezeteknek, hogy biztonságosabban és tervezhetõbben tudnak mûködni.
Úgyhogy azért szerettem volna ennek a javaslatnak a fontosságát hangsúlyozni, mert azt hiszem, abban a módosított változatában, amit a Pénzügyminisztériummal egyeztetve Csizmár Gáborral közösen adtunk be, tényleg feltétlenül támogatható, és olyan módon teremt jobb helyzetet a közhasznú szektor számára már '98-ban, hogy nem jelent többletterhet a '98-as költségvetés számára. Ehhez szerettem volna itt a plenáris ülésen is a kormány és a képviselõk támogatását kérni.
Köszönöm szépen. (Taps.)