CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Több módosító indítvány van ebben a szakaszban, amely azt a célt szolgálja, hogy a közhasznú szervezetekben biztosítsa a nonprofit jelleget, vagyis a profitszétosztás tilalmának garanciáját, és ehhez kapcsolódóan bizonyos összeférhetetlenségi szabályokat fogalmazzon meg.
Úgy látom, hogy a kormány, a bizottságok és a módosító indítványokat elõterjesztõ képviselõk között meglehetõsen nagy a véleménykülönbség a tekintetben, hogy milyen irányban kell a törvényjavaslat szövegét változtatni. Számos módosító indítvány az összeférhetetlenségi szabályok újabb és újabb variációját és tárházát próbálja megfogalmazni ebben a törvényszakaszban - egyébként nagyjából a 8. §-tól a 21. §-ig terjedõ részrõl van szó -, és vannak módosító indítványok, amelyek egyszerûsítéseket, bizonyos szakaszok elhagyását indítványozzák a törvény szövegébõl. Tehát két ellentétes irányú módosítóindítvány-csomagról van szó.
Én most nem nevezném meg képviselõtársaimat, hogy melyik csomagot kik adták be, gondolom, mindenki számára végigolvasható, nem szeretném ezzel az idõt rabolni. De jelezni kívánom azt a szemléleti különbséget, amely e két módosító indítványcsomag között világosan látható. Az egyik filozófia ugyanis az, hogy meg kell rendszabályozni ezt a nonprofit szektort, olyan szabályegyüttest kell alkotni az összeférhetetlenségi szabályok körében, amely teljes mértékben ellenõrizhetõvé, szabályozottá teszi a civil világot Magyarországon. A másik felfogás azt mutatja, hogy a legjobb ellenõrzés a nyilvánosság, hogy nem kell megbéklyózni az 50 ezer szervezet mindennapi életét - mert nem lehet 50 ezer szervezetre érvényes szabályokat oly módon alkotni, hogy az minden részletre kiterjedjen -, hanem inkább a szemléletmód, a nyilvánosság felé tolná e szervezetek mûködését és gazdálkodását, és megpróbálná egyszerûsíteni azokat az összeférhetetlenségi szabályokat, adminisztrációs terheket, amelyek a szervezetekre hárulnak.
Némi meglepetésemre az elõterjesztõ, a kormány jellemzõen nem az egyszerûsítõ, hanem a további összeférhetetlenségi szabályokat megállapító módosító indítványokat támogatta. Azért kértem most szót ebben a vitaszakaszban, hogy a kormánynak azt ajánljam, gondolja újra ezt az álláspontját. Láthatóan több módosító indítvány tekintetében maga is hezitált, egyes bizottságokban igennel, más bizottságokban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e a módosító indítványt.
Ez a hezitálás, gondolom, még tart, és arról szeretném a kormányt meggyõzni, hogy olyan törvényre van szükség, amely alkalmazható '98. január 1-jétõl és nem tartalmaz olyan paragrafusokat, mint ami jelenleg a 10. § (1), (2) bekezdése, amely teljesen felesleges tilalmakat állít. Azért feleslegeseket, mert nem nyilvántartott és következményekkel nem járó tilalmakat fogalmaz meg a törvény. Olyan tilalmakat pedig jó lenne elkerülni, amelyek ellenõrizhetetlenek és az ellenõrzésük után pedig, ha végül is tetten ért egy törvénysértést, akkor pedig semmilyen következménnyel nem járna. Úgy gondolom ezért, fontos lenne, hogy az egyszerûsítõ módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontját a kormány újraértékelje.
(22.30)
A másik módosító indítvány, amirõl rövidebben szólnék, a 136. sorszámot viselõ, a közhasznú szervezetek köztestületének létrehozását megengedõ módosító indítvány, amelyet az elõterjesztõ nem támogatott. Én viszont szeretném figyelmébe ajánlani, hogy magam ezt a módosító indítványt közel 30 nyilvános alkalommal közel ezer szervezet képviselõjével véleményeztettem annak érdekében, hogy felelõsségteljesen nyújtsuk be képviselõtársainkkal közösen. Ezen a közel 40 alkalmon, közel ezer képviselõvel lezajlott konzultáción - ha ilyen késõi órán kellõen bátor az ember és meg kell fogalmazni valami arányt, akkor azt kell hogy mondjam - mintegy 90 százalékos támogatottságot kapott az, hogy a törvény engedje meg a közhasznú szervezeteknek a saját önigazgató szervük létrehozását, és tegye lehetõvé, hogy ez köztestület formában mûködjön.
Mint ahogy a magyar sportban mûködik Magyar Olimpiai Bizottság, mint ahogy számos szakmai ágazatban mûködik önigazgató szerv, úgy gondolom, hogy a közhasznú szervezetek joggal igénylik, hogy létrehozhassanak egy olyan köztestületet, amely egy sor kérdésben a nem létezõ, ma állam által el nem látott funkciókat gyakorolhatná. Vagyis egy ilyen köztestület nem fosztaná meg egyetlenegy jelenlegi hatáskörétõl sem az államot, hacsak az Országgyûlés távlatilag nem fosztaná meg attól, hogy a költségvetési támogatás felosztásáról egyedileg döntsön, amitõl hét év óta nem tud megszabadulni, mint nyûgös tehertõl, de az összes többi kérdésben nem venne át a köztestület állami funkciót, viszont ellátna olyan funkciót, amely a szervezetek számára szükséges. Ezért a módosító indítványhoz egyébként pontosító jelleggel egy kapcsolódó módosító indítványt is benyújtottam.
Tisztelettel kérem a kormányt, hogy fontolja meg ennek a javaslatnak a támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)