CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Ismét csak három dologra szeretném felhívni a figyelmet. A szervezetek számára olyannyira önkéntes, hogy nem is kell csatlakozni, csak eldönteni, hogy részt vesz-e a választási eljárásban vagy sem, állít-e jelöltet vagy sem, és az, hogy erre e törvény ösztönzi, ellenérdekeltté teszi vagy érdekeltté teszi, a javaslat szerint semmiképpen sem kényszeríti. Azt gondolom, az az egyszerû válaszunk lehet valamennyiünknek, hogy egy törvény bármit szabályoz, bizonyos szervezetek számára érdekeltséget vagy ellenérdekeltséget teremt. Ugyanis minden szabályozáshoz viszonyulni és alkalmazkodni kell. Ez ilyen vagy olyan irányú érdekeltségek kialakítását jelenti.
Nekem nincs azzal bajom, ha olyan érdekeltséget teremtünk, hogy a szervezeti körben legnagyobb legitimitással rendelkezõ testület mûködtessen támogatáselosztási mechanizmusokat. Mert minden bizonnyal szakszerûbb, alaposabb, a szakmai sajátosságokhoz jobban igazodó lesz az eljárás, mint amit mi jó drágán folytatunk itt hetedik esztendeje a bizottság mûködtetésével és a politikai alkudozással a pénzek elosztásában.
Úgyhogy úgy gondolom, hogy egyáltalán nem baj, ha lehetõvé tesszük ezt, mert maguk a szervezetek - ezt egyébként csak úgy csendesen jegyzem meg - régóta megfogalmazzák mint elvárást. Én tehát ezt sem tartom bajnak.
(22.50)
Harmadikként, befejezésül:
Nem tartom azt nagy bajnak, ha arra ösztönzi a közhasznú szervezeteket egy esetleges köztestület létrehozásának lehetõsége, hogy a horizontális együttmûködést erõsítsék, merthogy legalább világosan megjelennek az érdekeik, ezeket fogják egyeztetni, és majd fogják érzékeltetni is, akár a politika színpadán cselekvõkkel, akár a kormányzattal, akár az önkormányzatokkal, akár más szakmai körökkel. Én ezt egyáltalán nem tartom problémának.
Köszönöm.