CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. A vita e szakaszában egy konkrét és több más módosító indítványhoz csomagban szeretnék észrevételt tenni.
A konkrét módosító indítvány a 172. sorszámot viseli az ajánlásban, Rózsa Edit és Molnár Péter képviselõtársaink indítványa. Ez az indítvány közvetlen politikai tevékenységként kívánja értelmezni a közhasznú szervezetek esetében az önkormányzati választásokon való jelöltállítást. Önmagában nem biztos, hogy szót kértem volna e késõi órán e javaslatot vitatandó, de mivel az elõterjesztõ az eddigi kimutatás szerint következetesen szinte minden bizottságban egyetértett ezzel a javaslattal, azért kértem szót, hogy az elõterjesztõt megkíséreljem elbizonytalanítani e határozott álláspontjában.
Úgy gondolom, hogy az önkormányzati választáson való jelöltállítás Magyarországon, ahol mintegy háromezer olyan település van, ahol szinte nincsenek is jelen pártok, hanem helyi egyesületek, helyi közösségek azok, amelyek az önkormányzati képviselõ-testület munkáját segítik, éltetik, amelyek a helyi közösség számára a különbözõ közéleti megnyilvánulások kifejezési formái. Egy ilyen helyzetben a jelöltállítástól a közhasznú szervezeteket az önkormányzati választásokon eltiltani, finoman szólva, azt gondolom, nem lenne célszerû. A direkt politika színpada, legyen elegendõ, hogy csak az Országgyûlés. A direkt politika színpadaként nem kellene 3200 önkormányzatot is tekinteni. Úgy gondolom, jó lenne, ha mi e falak között maradnánk, amikor a politizálásról van szó, és nem gondolnánk, hogy ugyanazon logikák érvényesülnek az országban mindenütt, minden olyan közéleti terepen, ahol egyébként van lehetõsége pártoknak is megnyilvánulni.
Arra szeretném tehát kérni az elõterjesztõt, vizsgálja felül a támogató álláspontját. Nem tudnám a magam részérõl - legalábbis nagyon nehezen tudnám - megmagyarázni a magyar civil szervezeteknek, hogy 1997 végére miért érkeztünk el egy olyan helyzethez, amikor is az õ jelenlétük nemkívánatos az önkormányzati képviselõjelölt-állításban.
A másik megjegyzésem a vita e szakaszában tulajdonképpen egy javaslatcsomaghoz kapcsolódik, amit a magam részérõl felvetésként teljesen jogosnak tartok. Molnár Péter és Rózsa Edit képviselõtársunk javaslatot tett a polgári törvénykönyv, a - rövid nevén nevezem - egyszázalékos törvény, a számviteli törvény, a társaságiadó-törvény és a személyi jövedelemadó törvény módosítására.
(23.00)
Teljes joggal tették ezt, mert egyébként ennek a törvénynek a tárgyalása meg kellett volna hogy elõzze mindezen törvények módosítását, meg kellett volna elõzze a költségvetési törvény megalkotását, merthogy vonatkozási pontul kellett volna szolgáljon e törvényeknek. Mindez sajnos nem következett be, messze e törvénymódosítások és e törvények után került napirendre, és mire elfogadjuk, rögtön abban a tudatban fogadhatjuk el, hogy 1998-ban szükség lesz egy átfogó jogharmonizációra e törvény elfogadása után, mert ehhez kell majd alkalmazkodniuk bizony nemcsak ezen törvényeknek, hanem még számos eljárási törvénynek és számos kormányrendeletnek is.
Úgyhogy - bár vitám lenne ezekkel a módosító indítványokkal, pontosabban azok néhány elemével, és megértem, hogy a kormány ezeket nem támogatja - arra szeretném ennek kapcsán felhívni a figyelmet, hogy nem ússzuk meg 1998-ban az ehhez a törvényhez való visszakapcsolódást, és az el nem végzett jogharmonizáció 1998-ban bizony az Országgyûlés asztalára kell hogy kerüljön. Ha a mi felelõsségünk kellõen erõs, akkor ezt még a tavaszi ülésszakon elvégezzük, vagy pedig '98 második felére már az új Országgyûlés asztalára toljuk át ezt a problémát. Azt javaslom, hogy a téli szünet után kezdjünk ehhez hozzá, mert nem lenne jó, ha a közhasznú szervezetekre vonatkozóan egy félkész jogi szabályozást hagynánk e parlamenti ciklus végén.
Köszönöm a figyelmet.