BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bõs-Nagymaros- ügyben nem jött létre a nemzeti konszenzus, sõt pillanatnyilag távolabb állunk tõle, mint valaha. A kormány és személyesen múlt héten a miniszterelnök napirend elõtti megszólalása csak olaj volt a tûzre.
Nincs társadalmi egyetértés, miközben folynak a tárgyalások. Nem irigylem a kormányt, de törekedni kellene erre az egyetértésre. Nincs egyetértés a kormányzó pártok között sem, a koalíción a zavar jelei mutatkoznak. Az akadémiai bizottság új nemzetközi szerzõdésrõl beszél. Mégis, ha gondosan tanulmányozzuk a miniszterelnök múlt heti beszédét, akkor elhangzott: "A kormány nyitott minden érdemi javaslat elõtt." A Néppárt erre hivatkozva, józanul és gyakorlatiasan javaslatot tesz a kormány felé, ezt beadta a parlamentnek, remélve azt, hogy a miniszterelnök nyitott, és ez a "nyitott" kifejezés a kormány részérõl nem üres szó csupán.
Mitõl más ez a javaslat, mint az eddigiek, eljárásában is és tartalmában is? Nézzük elõször az eljárást! Eljárásában nem vitázik Hágáról, mint ahogy ez a múlt héten megtörtént, nem minõsítgeti, hogy gyõzelem vagy vereség, hanem azt mondja, hogy Hága tény, amire a számításainkat alapozhatjuk.
(15.30)
Azt mondja a javaslatunk, hogy válasszuk szét a politikai és szakmai kérdéseket, és a politikai célokat rögzítse országgyûlési határozati javaslat. A kormány kijelentette, hogy a szlovákokkal kötendõ egyezséget a parlament fogja jóváhagyni - ez így helyes, de félkarú. Az a véleményünk, hogy ahhoz, hogy azt a javaslatot majd a kormány, azt a szerzõdést majd a parlament jóvá tudja hagyni, az szükséges, hogy elõtte az Országgyûlés tegye le a fõ célokat és hagyja jóvá.
Eljárásában különbözik még a kormány javaslatától a következõ: egy folyamatos parlamenti kontrollt javasol. A kormánypártok elzárkóztak egy parlamenti ad hoc bizottság létrehozásától, ezért javaslatunk annyiban kompromisszumos, hogy javasoljuk elfogadni, hogy a parlamenti kontrollt a környezetvédelmi bizottság mint fõ bizottság végezze el, azzal a megszorítással, hogy ülésezzen abban az idõszakban is, amikor parlamenti szünet van, tehát a téli és a tavaszi ülésszak között, hiszen a nemzetközi tárgyalások ez alatt az idõ alatt is folytatódnak.
Lássuk, melyek azok a politikai célok, amelyeket rögzítünk: az egyik a közös szakaszon a jogegyezség helyreállítása; a második az Öreg-Duna élõvíz jellegének megõrzése, a Szigetköz vízellátása; a harmadik a hajózhatóság reális megoldása. Itt olyan igényszinteket kell meghatározni az Európai Unióval és a Duna-bizottsággal közösen, amely megfelel pillanatnyi gazdasági helyzetünknek, és amely esetleg egy derogációs idõszakot is szükségessé tesz. Ez a három kérdés általában szerepelni szokott a kormányjavaslatokban is, de szükségesnek tartjuk, hogy ezt rögzítse az Országgyûlés, hogy a késõbbiekben ezekben ne legyen félreértés. Hozzáteszünk egy negyediket, nevezetesen: minél alacsonyabb költségû megoldásra kell törekedni. Ezt tehát beemeljük az országgyûlési határozati javaslatba. A parlamenti kontrollról szóltam, a környezetvédelmi bizottságon keresztül ez elvégezhetõ.
Lássuk a tartalmi megoldásokat! Javasoljuk Dunakiliti üzembe állítását, javasoljuk a dunacsúnyi vízlépcsõ - amely jogellenesen üzemel - üzemen kívül helyezését. És javasoljuk 10-12 évre a sarkantyús hajózási megoldást, 10-12 év múlva ugyanis ez a mûszaki megoldás már elhasználódik, és akkor, közös üzemeltetés után lehet dönteni, hogy az alsó szakaszon milyen megoldásra, milyen duzzasztásra, milyen hajózási megoldásra van szükség. Ez azt jelenti, hogy tudományos tényadatok fognak addigra rendelkezésre állni, nem érzelmek döntenek.
Hosszú idõre határozzák meg a (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) Duna jövõjét az elkövetkezendõ döntések, ezért felszólítjuk a kormányt, hogy törekedjen rá, és teremtse meg a nemzeti konszenzust. Mi a magunk részérõl letettük ehhez a javaslatunkat. Köszönöm. (Taps az MDNP soraiban.)