DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Törvényalkotásunk során ismét olyan tervezet került elénk, amely hatásában lényegesen több, mint ami a törvényhez készült elemzésbõl kiolvasható. Ez az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló törvényjavaslat. A több éves elõkészítés ellentmondásokkal teli folyamata is arra utal, hogy amirõl az elõterjesztés szól, az a téma a társadalom széles rétegeit érinti, és a gazdasági érdekeken túl fajok közti viselkedésformákat is befolyásolhat.
A törvény elõkészítését és tárgyalását erõteljes társadalmi igény kényszerítette ki. Az állatvédelmi szervezetek mellett az állatokkal hivatalból foglalkozó szakemberek és az állattartó gazdálkodók is kinyilvánították a véleményüket, hogy szükség van arra: törvény írja elõ az állatokkal való kapcsolatok normáit.
A társadalmi igény találkozott a parlament akaratával is, mert emlékeztetni szeretném önöket, hogy már 1995-ben meghoztuk a 108. számú országgyûlési határozatot a környezet védelmének általános szabályairól szóló egyes rendelkezések érvényesítése érdekében szükséges jogalkotási feladatokról. Ennek a határozatnak is köszönhetõ, hogy a környezetünket és az élõvilágot védõ törvények sorozata került a Ház elé, és az Európai Unió országtanulmányában hazánk a környezeti törvényhozás eredményei alapján nagyon pozitív minõsítést kapott. Az állatvédelmi törvény tárgyalásával a határozatban szereplõ elõíráshoz viszonyítva már egyéves késésben vagyunk, a szocialista frakció ezért is szükségesnek tartja a törvény megalkotását.
Tisztelt Képviselõtársaim! A környezetvédelmi bizottság november 6- án nagy sikerû nyílt napot szervezett annak érdekében, hogy a mielõbbi napirendre tûzés elérése mellett segítséget nyújtson a témát teljes mélységében nem ismerõ képviselõknek is az állatok életkörülményeinek megismeréséhez. Németországban a parlament rendszeresen vizsgálja az állatok életkörülményeinek alakulását. A bizottság által összeállított jelentés olyan céllal is készült, hogy nálunk legalább szakbizottsági szinten rendszeressé váljon az emberrel kapcsolatban álló fajok helyzetének vizsgálta. A helyzetjelentést a témát jól ismerõ, felkészült szakemberek állították össze, akik között állatvédõk, egyetemi oktatók és kormányzati szakértõk is vannak. Véleményünk szerint a kiadvány alkalmas lesz a késõbbi vizsgálatok összehasonlító alapjának.
Az expozéban is elhangzott, hogy a törvény nem általában az állatokkal, nem a fajokkal, hanem az állatvilág egyedeivel foglalkozik. A preambulumban szerepel, hogy az állatok jó közérzetének biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. Úgy gondolom, a törvény szellemének legfontosabb kifejezõje az emberi felelõsségtudat fokozásának az igénye a nekünk kiszolgáltatott állatokkal szemben. Neves magyar állatvédõk mondják, hogy az állatvédelmi törvényalkotás alkalmas az emberi társadalom jobbítására is. Ebben megmutatható, hogy az evolúció az embernek erkölcsöt és erkölcsi felelõsségtudatot is adott.
Az MSZP-frakció szerint a törvény az érdekeltek által megkötött kompromisszumokkal alkalmas keretet nyújt, hogy az állatok védelme és kímélete egységes rendszerbe kerüljön. A parlamenti nyílt napon elhangzott vélemények alapján azonban sok megfontolandó és felhasználandó javaslat vár arra, hogy bekerüljön a tervezetbe. El kell dönteni, hogy a javaslatok közül melyek azok, amelyeknek a törvényben, és melyek azok, amelyeknek a tervezett végrehajtási rendeletekben van a helye.
Véleményünk szerint - ismerve az elõterjesztõ hajlandóságát - a nyílt napon megfogalmazott legfontosabb kérdések belekerülhetnek a törvénybe. Ilyen témák: az ellenõrzés és szankcionálás erõsítése, az állatvédelem anyagi alapjainak megteremtése, az állatvédelmi oktatás megjelenítése. Az állatkereskedelem, a törzskönyvezés, az állattartók szakmai minimumának elõírása is megérdemelné, hogy szerepeljen a törvényben, hogy a végrehajtási rendeletekben kötelezettségként jelenjen meg a szabályozásuk.
Tisztelt Képviselõtársaim! A környezetvédelemmel kapcsolatos törvények és országgyûlési határozatok megalkotása során döntõ többségben sikerült a pártok együttmûködését elérni. Bízom benne, hogy az állatvédelmi törvény is ilyen lesz. Az ember által leigázott, kihasznált fajokhoz való viszony általános emberi oldala nem fogalmazható meg politikai érdekek formájában. Az elõttünk levõ tervezet az érdekeltek kompromisszumai alapján jött létre. Ennek ellenére viták várhatók a vélemények még markánsabb megfogalmazásának szándéka miatt.
Az állatkísérletek témakörében a megállapodások ellenére még több nyitott kérdés van. Frakciónk az európai gyakorlathoz legjobban közelítõ megoldásokat támogatja, de feltételként az érintettek közös javaslata alapján készülõ módosító indítványok megfogalmazását tartja szükségesnek.
A közvéleményt élénken foglalkoztatják a közelmúltban történt balesetek, amelyeket veszélyes állatok okoztak. Sokan ettõl a törvénytõl várják a biztonság megteremtését; úgy hiszik, hogy az emberek védelme is e törvény feladata. Ebbõl is látható, milyen bonyolult az a viszony, amely az ember és az õt körülvevõ, általa felhasznált állatok között van.
A veszélyes állatok tartásáról rendelkezik a törvény, de legalább olyan fontos a végrehajtási rendelet megalkotása, amelyben a tartáshoz szükséges szakismeret meghatározásra kerül. Az említett balesetek sajtóvisszhangjából értesültünk arról, hogy nálunk tulajdonképpen veszélyes kutyák gyakorlatilag nincsenek is. Felvetõdik ilyenkor, hogy milyen állapotok uralkodhatnak a társállatok tenyésztésében és törzskönyvezésében. Ez a törvény sem tudja megoldani az összes problémát, amelyek az állatok tartásával, tenyésztésével kapcsolatosak. Ennek ellenére hasznos, hogy az elõkészítés során lefolytatott vita ráirányította a figyelmet egy sor olyan jelenségre, amelyek vagy újraszabályozást igényelnek, vagy néhányat közülük az el nem fogadható állapotok miatt meg kell szüntetni.
A bemutatásra szánt állatok helyzete az úgynevezett menazsériákban vagy az állatkereskedésekben tartott hobbi- vagy társállatok sorsa is komoly kritikát vált ki a szakemberekbõl. A sokszor csupán látszólagos állatszeretetbõl tartott állatok millióinak pusztulását okozza a divat elmúlása vagy a meggondolatlan vásárlás. A megunt állatok elhagyása miatt gazdátlanná vált kutyák, macskák sorsát a meglevõ állatmenhelyek nem oldják meg. Néhány önkormányzat és pár megszállott állatvédõ ugyan mûködtet állatmenhelyeket, de a körülmények a meglevõ telepek többségén olyanok, hogy sokszor inkább állatkínzásnak minõsíthetõ az éhezõ, kis helyen összezsúfolt befogadott kóbor ebek tartása.
Még súlyosabb a nem domesztikált állatok sorsa. Az eredetileg vadon született egyedek igényeit gyakorlatilag lehetetlen kielégíteni. Ismert, hogy a vadon született állatok milyen nehezen viselik el a befogást és a szállítást, valamint a fogságban tartás körülményeit, emiatt tömegesen pusztulnak el. A vadbefogást követõ egy éven belül közel 50 millió madár és hüllõ hullik el a Földön. Hogy a természet iránti ösztönös vonzódás ilyen tragédiákat okozó hatását csökkenteni lehessen, az általános környezetvédelmi oktatáson túl már az óvodákban szükséges lenne az állatvédelem megismertetése. A nemzeti alaptantervben pedig szerepeltetni kellene az állatokkal szembeni humánus magatartás normáit, mert csak gyermekkorban alakítható ki új szemlélet, amely megváltoztathatja az embernek az állatvilághoz való viszonyát - a felnõttek szemléletváltozására ugyanis alig számíthatunk. Emiatt is fogalmazódott meg az igény az ellenõrzés rendszerének megteremtésére, valamint a keményebb szankciók törvényben való megjelenítésére.
Az állatvédelem szervezetének kialakítása, valamint helyének meghatározása lényeges kérdés lehet a várható módosítók között. Az állami feladatokat jelentõ részen túl vannak olyan elemei is a rendszernek, amelynek anyagi feltételei a jelen tervezetbõl nem következtethetõk ki. Több javaslat létezik, amely alkalmasnak látszik az állatvédelem finanszírozásának megalapozására. Van köztük adó jellegû, van termékdíjra tett javaslat, amelyek bevezetése mindenképpen meggondolásra ajánlott az elõterjesztõ KTM, valamint a pénzügyminiszter részére.
Tisztelt Képviselõtársaim! Néhány gondolatot szeretnék még a nemzetközi szerzõdésekhez való csatlakozásunkról felidézni. Hazánk az általános nemzetközi egyezményeket már elfogadta korábban, de konkrét állatvédelmi ajánlásokhoz még nem csatlakoztunk. A törvény megalkotásával is az utolsók között vagyunk a térségben. Ezért nagyon fontos, hogy olyan szabályozást készítsünk, amely már csak a kora miatt is használja ki az európai szabályozás elõnyeit, és a hazai viszonyokat a realitások figyelembevételével változtassa meg.
Véleményünk szerint a törvény ezeknek a feltételeknek megfelel, amikor a haszonállatok tartásával összefüggõen szabályozza a kényszer- takarmányozást és az érett libatoll tépését.
(16.40)
A környezet védelmével foglalkozó törvények sorában fontos helyet foglal el a jelen törvény, amely ugyan erkölcsi alapon történõ szabályozás, de a természet védelmével, valamint a vad védelmével foglalkozó törvényekkel együtt alkotja azt a kört, amely a bennünket körülvevõ állatvilág megõrzését, egyedeinek jólétét is szolgálják.
Tisztelt Képviselõtársaim! A szocialista frakció nevében a törvényt elfogadásra ajánlom. Kezdeményezzük a nyílt napon elhangzott jobbító módosítások konszenzus alapján történõ megfogalmazását és elfogadtatását, így megalkothatunk egy olyan korszerû törvényt, amely a magyar valóság figyelembevételével illeszkedik (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) az európai jogrendbe.
Köszönöm. (Taps.)