Dobos Krisztina Tartalom Elõzõ Következõ

DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Azt gondolom, sikerült megelõznöm a kormány azon nyilatkozatát, hogy nem elég felelõsségteljesen szólaltunk fel a felsõoktatás ügyében, hiszen áttekintve az elmúlt két év napirend elõtti hozzászólásait, költségvetési hozzászólásait, nem ez az elsõ alkalom, amikor a felsõoktatás és a tudományos kutatás területére szeretném felhívni a kormány figyelmét.

Azt gondolom, a Magyar Demokrata Fórum nevében Magyar Bálint miniszter úr meghallgatásakor elmondtuk, hogy a Széchenyi-ösztöndíj számos kérdésben nem felel meg a felsõoktatási törvénynek; a válasz természetesen az volt, mint már nem elõször, hogy majd ha az Alkotmánybíróság megállapítja, akkor valóban elhiszi a tisztelt kormányzat. Ez megtörtént: az Alkotmánybíróság megállapította, és bizony az általunk feltett kérdésekrõl elmondta, hogy alkotmányellenesek.

Én most mégis nem ezt a tényt szeretném boncolgatni, hanem azt a tényt, hogy vajon milyen helyzetben van a magyar felsõoktatás, és a magyar felsõoktatásban dolgozó oktatók és kutatók fizetése, jövedelme mennyire felel meg annak az elvárásnak, amire azt szoktuk mondani, hogy a társadalmi versenyképességünknek az egyik legfontosabb színtere a felsõoktatás és kutatás. És vajon elfogadható-e, hogy az ott dolgozó oktatók és kutatók... - hiszen a Tudományos Akadémia bizonyos intézményeinek kutatói is ott dolgoznak, õk tudják vállalni azt, hogy végül is növekedjen a felsõoktatásba felvett hallgatók létszáma, és megfelelõ képzésben részesüljenek, megfelelõ jövedelemmel rendelkezzenek.

Ezt két évvel ezelõtt, egy évvel ezelõtt, és a jelenlegi költségvetésben is elmondtuk. A válasz az volt, hogy a Mûvelõdési Minisztérium egy új rendelkezést hozott: ez a rendelkezés az 1997-es 33. számú rendelkezés, amelyik felemeli a vezetõ oktatók bérét, pótlék segítségével; ezzel mintegy korrigálja azt a helyzetet, ami a Széchenyi-ösztöndíjjal létrejött, hiszen a Széchenyi-ösztöndíj, bár bizonyos oktatók számára megfelelõ juttatást biztosított, de megbontotta azt az egyensúlyt, amely kialakult a különbözõ tanszékeken.

Ez a rendelkezés azonban a felsõoktatási intézmények jelentõs részében óriási felháborodást váltott ki. Egypár mozzanatot szeretnék kiemelni: mikor kaphatja a vezetõ oktató ezt a magas díjat? Akkor, ha a heti egyórás közvetlen foglalkozással járó oktatási feladatban részt vesz, 1 pontot kaphat. Az oktatási feladat rendkívül sokrétû: van 400 fõ számára elõadás, van 10 fõs csoportfoglalkozás. Az, aki ezt a rendelkezést leírta, nem gondolta végig, hogy milyen sokszínû az egyetemi oktatás, és az egy óra nagyon sokfélét jelent.

Hogyan lehet még pontot szerezni, hogy ezt a magas juttatást megkapja? Többek között úgy, hogy a hallgatóknak a diplomamunkájában konzulens valaki. Nem számít pontszerzésnek az, hogyha a tudományos diákkörben konzulens; nem számít pontszerzésnek az, amit évek óta minden felsõoktatási intézmény támogat, hogy a diákokat be kell vonni az oktatásba, közös cikket kell írni, közös tudományos munkában kell részt venni; nem számít pontszerzésnek az, hogyha valaki a tudományt fejleszti a saját szakterületén, a tantárgyat fejleszti, ha tankönyvet ír, ha jegyzetet ír és így tovább.

Tisztelt Képviselõtársaim! Az itt létrehozott rendelet, amivel pontot szerezhetnek a vezetõ oktatók - és ha 20 pontot szereznek, akkor igen magas, valóban elfogadható juttatásban részesülnek, ami körülbelül azt jelenti, hogy egy közepes banktisztviselõ fizetését is megszerezheti a legkiválóbb egyetemi oktató -, azt gondolom, alapvetõen téves; nem azért téves, mert magas fizetést juttat ezeknek az egyetemi oktatóknak, hanem azért, mert nem gondolták végig a rendelet készítõi, hogy milyen munkák folynak az egyetemen, hogy milyen fejlesztést kívánunk az egyetemeken és a fõiskolákon, és bizony óriási felháborodást keltettek ezek a rendelkezések. Számos esetben az egyetemi tanácsok megkeresték a minisztériumot, leírták a kifogásaikat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném, hogyha újragondolnák ezt a rendelkezést; nem kellene megvárni, hogy az Alkotmánybíróság ismét azt mondja, hogy alkotmányellenes, nem kellene megvárni, amíg szakmailag elégtelennek bizonyul ez a rendelkezés. Kérem, gondolják meg, és módosítsanak rajta! Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap