DR. HORVÁTH JÓZSEF (MDF): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselõtársak! A Magyar Demokrata Fórum megítélése szerint fontos, sõt meghatározó jelentõségû tervezet fekszik elõttünk: az országos területfejlesztési koncepcióról szóló határozat.
A koncepció készítését a magyar Országgyûlés által mintegy másfél éve elfogadott, a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvény írja elõ, amely egyben megteremtette a területfejlesztés decentralizált intézményrendszerét és új alapokra helyezte a területfejlesztés ügyét is. Két éve, a törvényjavaslat általános vitája során a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka méltatta a törvényjavaslat rendkívüli jelentõségét, üdvözölte a törvényjavaslat megszületését, elismerte erényeit, és néhány fogyatékosság kiküszöbölésének szükségességére felhíván a figyelmet, jobbító szándékát fejezte ki.
Magam e koncepcióval kapcsolatosan csatlakozom Csapody Miklós képviselõtársamhoz, aki két éve a törvényjavaslat általános vitája során a Magyar Demokrata Fórum olyan pozitív hozzáállását vázolta fel a törvénytervezethez, hogy a Szocialista Párt vezérszónoka, amennyiben különbözni kívánt az MDF véleményétõl, kritikusabb hangvételûre kellett hangszerelje mondandóját. Most valami megismétlõdni látszik.
Személyesen engem ez a koncepció több vonatkozásban is a nemzeti környezetvédelmi programra emlékeztet. E tekintetben leglényegesebb - és én ezt emelném most ki -, hogy ez a koncepció is, ennek elkészítése, megvalósítása is nemzeti ügy. Az MDF a nemzeti program részének tekinti. Ez az oka annak a konszenzuskeresésnek, amely az MDF részérõl megnyilvánult két éve és megnyilvánul ma is, remélve, hogy észrevételeink, az ellenzék által megfogalmazott jobbító szándékú javaslatok beépítésre kerülnek ebbe a koncepcióba.
(11.10)
Hisz szó sincs arról, hogy minden részletkérdésben egyet tudnánk érteni a koncepcióban megfogalmazottakkal. De azért azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, tisztelt Ház, hogy a törvény elfogadását és a koncepció elõkészítését több éves munka elõzte meg; hogy e jelen dokumentum készítése az elmúlt kormányzati ciklus idõszakára is visszanyúlik, sõt még korábbra, hisz már a nyolcvanas évek közepén, annak végén is ezek megjelentek.
1985-ben hozott határozatot a magyar Országgyûlés a terület- és településfejlesztés hosszú távú céljairól és feladatairól. Tudjuk mindannyian, a célok alig, vagy csak igen kicsiny részben valósultak meg. De megfogalmazódott az elmaradott térségek felzárkóztatásának a programcsírája, ami a jelenlegi koncepciónak is részét képezi. 1990 után új lendületet kapott a terület- és településfejlesztés ügye, amelynek feltételeit nem kis részben az önkormányzati törvény szabta meg. Elkészültek az ország területi fejlettségérõl képet adó jelentések '91 és '92 folyamán. Már ekkor felismerve, hogy az ország egységes területi fejlõdésének megalapozásához átfogó területfejlesztési programra van szükség, megindultak kezdetben a nemzeti, késõbb az országos területfejlesztési koncepció kidolgozásának a munkái. E többéves munkával párhuzamosan álltak fel és kezdtek el mûködni a területi fejlesztés decentralizált intézményei és eszközrendszere. Ezzel párhuzamosan készültek és esetenként módosultak az ágazati koncepciók, kerültek átértelmezésre, átgondolásra a megyei és települési önkormányzatok szerepei.
A háttéranyag, mely elõttünk van, szintén többéves munkának az eredménye, nemcsak a KTM-nek és háttérintézetének a terméke, hanem mindazoké a tárcáké, megyei, valamint regionális fejlesztési tanácsoké is, amelyek a folyamatos egyeztetésben ebben a munkában éveken keresztül részt vettek.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az MDF nem vitatja, hogy szükséges egy, az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló dokumentum, ami a hosszú távú fejlesztési célokat, a programok kidolgozásához szükséges irányelveket meghatározza, és a területi tervezés, valamint a területfejlesztés szereplõi, így az ágazatok számára is információkat nyújt, és vonatkoztatási alapul szolgál. Az is nyilvánvaló, hogy meg kell határozni azokat az alapelveket, amelyeket a mindenkori kormányzat saját területfejlesztési tevékenysége során követ. Szükséges továbbá részletezni az ágazati fejlesztési politikában érvényesíteni kívánt területi célkitûzéseket, valamint elõ kell segíteni a törvény által elõírt új intézményrendszert, különösen a megyei területfejlesztési koncepció megfogalmazását és megvalósulását.
Mindezek értelmében, tisztelt képviselõtársaim, az MDF ezúttal is üdvözli, hogy elkészült egy, a fenti célokat szem elõtt tartó dokumentum, amely ösztönzi az összehangolt nemzeti területi politika kialakítását, elõsegíti a térségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseit, valamint elõsegíti az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedést és a regionális együttmûködésben rejlõ lehetõségek hasznosítását.
Mindennek azonban egy markáns jövõképbõl kell kiindulnia, ahogyan fogalmaz a koncepció, és ez nem lehet egy ideologizált célállapot képe, hanem stratégiai irányok rendszere, amely a kormányzati döntések során érvényesíthetõ. Ez a markáns jövõkép azonban a koncepcióban megítélésünk szerint csak töredékesen, elnagyoltan, vázlatosan jelenik meg, és a területfejlesztés egyébként helyeselhetõ távlati céljai mindenekelõtt a gazdasági fellendülés csak feltételezett üteméhez kapcsolódnak.
A fejlõdés elõsegítése az ország egész területén, az életminõség és a gazdaság feltételeinek a javítása mint cél a Demokrata Fórum szerint helyeselhetõ. De mindjárt rá kell mutatnunk arra, hogy az egyenetlen területi fejlõdés az eltérõ természeti, társadalmi és gazdasági adottságok miatt továbbra is megmarad, és a koncepciónak a kiegyensúlyozott fejlõdési modellre tett javaslata ennek csak mérséklését eredményezheti. Viszont egyetértünk azzal, hogy a területfejlesztés alapvetõ feladata a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, az ipari szerkezetátalakítás és a mezõgazdasági vidékfejlesztés térségeinek, továbbá a tartós munkanélküliséggel sújtott térségeknek a felzárkóztatása. Mint ahogy az is vitathatatlan, hogy a hátrányos helyzetû térségek fejlesztésére területileg differenciált többlettámogatás szükséges.
Tisztelt Képviselõtársaim! Magyarország természetföldrajzi helyzetébõl adódóan a koncepció helyesen emeli ki a nemzetközi és ezen belül a közép-európai együttmûködés fontosságát. De megítélésünk szerint nem hangsúlyozza kellõképpen a Kárpát-medence történeti, gazdasági egységét, azt, hogy a határon túli regionális együttmûködés fejlesztésében fontos tartalékok rejlenek, amelyeknek a kihasználása nemzeti érdek. Ma már elég sokat hallottunk a prioritáskérdésrõl, s mint ilyen megítélésünk szerint kiemelt prioritást kell hogy élvezzen.
A koncepció fontos része az ágazatok területfejlesztési szerepének ismertetése és elemzése. Az ágazatok szerepe kiemelkedõ fontosságú a mindenkori kormányzat területi politikai célkitûzéseinek a megvalósításában, mert az ágazatok számára rendelkezésre álló források sokszorosan meghaladják a kormányzati területfejlesztési és kiegyenlítési alapok nagyságrendjét. Mindaddig tehát, amíg ezen gazdagabban csörgedezõ források legalább részben nem kerülnek decentralizált felhasználásra, és az ágazatok területi hatású döntéseire nem gyakorolható számottevõ befolyás, a kormányzati területi politika csak korrekciós szerepet játszhat a Magyar Demokrata Fórum megítélése szerint.
Az ágazatok közül kiemelt szerepe van az iparnak és az agrárgazdaságnak. Az utóbbi az egyre inkább jelen lévõ vidékfejlesztés terén is rendkívül fontos. A vidékfejlesztés magában foglalja a falvakban, az agrártérségekben lakók életkörülményeinek, jövedelemszerzésének a javítását, a természeti erõforrások megõrzését, a helyi közösségek szervezõdésének elõsegítését. A gazdasági ágazatok között kiemelt jelentõségûnek ítéli meg a Magyar Demokrata Fórum az idegenforgalmat.
A területfejlesztés szempontjából az MDF számára különösen fontos az infrastruktúrának, ezen belül a humán infrastruktúrának a fejlesztése. A koncepcióban megítélésünk szerint nem jelenik meg kellõ súllyal az egészségügyi és oktatási intézményrendszer fejlesztésének a kérdése. A népesség képzettségi, mûveltségi szintje, a kimûvelt emberfõk köre minden társadalom fejlõdésének az alappillére. A koncepció csak elvben fogalmazza meg a humán infrastruktúra fejlesztésének legfontosabb feladatait. Kijelenti, hogy mind a közoktatási, mind az egészségügyi fejlesztéseknél arra kell törekedni, hogy alapvetõ szolgáltatások a lakóhelyen hozzáférhetõk legyenek, ezzel is javítva a különbözõ településtípusokban élõk esélyegyenlõségét ugyanakkor nem néz szembe azzal a problémával, hogy az alapvetõ szolgáltatások túlnyomó része az önkormányzatok hatáskörébe került, melyeknek nem állnak rendelkezésére megfelelõ források e szolgáltatások szinten tartásához vagy fejlesztéséhez. Az ágazati érdekek pedig, mint tudjuk, mind oktatási, mind egészségügyi vagy bármely más vonatkozásban lényegében a centralizációs tendenciáknak kedveznek.
A koncepció fontos részét képezi a területfejlesztés térségi dimenziójának meghatározása. A koncepció a nagy régiókból indul ki mint az ország területfejlesztésének alapegységébõl.
(11.20)
Megadja az ország regionális tagolását és a régiók sajátságos fejlesztési irányait. Ugyanakkor ellentmondás tapasztalható a koncepció régiókkal foglalkozó munkarésze és a megyei területfejlesztési tanácsok szerepét hangsúlyozó célkitûzések között. A területfejlesztés alapvetõ intézményeinek - a központi területfejlesztési intézmények mellett természetesen - a megyei területfejlesztési tanácsoknak kell lenniük a mi megítélésünk szerint. A régiók mint a több megyére kiterjedõ, átfogó fejlesztési programok keretei játszhatnak szerepet, nem rendelkezvén sem saját forrással, sem saját munkaszervezettel.
Tisztelt Képviselõtársaim! Végezetül összefoglalóan: a Magyar Demokrata Fórum üdvözli a koncepció létrejöttét, mert a területfejlesztési törvény végrehajtásának érdekében megfogalmazza a legfontosabb területpolitikai feladatokat, a nagytérségi területi különbségek mérséklését, az ipari és mezõgazdasági szerkezetváltás elõsegítését a válságkörzetekben, a közszolgáltatás színvonalában meglévõ különbségek csökkentését a különbözõ településtípusokban, valamint a nemzetközi együttmûködésben rejlõ lehetõségek kihasználását. Szükségesnek tartjuk viszont, hogy a koncepció egészüljön ki a humán infrastruktúra, ezen belül az oktatási és egészségügyi intézményrendszer fejlesztési feltételeinek megteremtésével, valamint hogy hangsúlyosan jelenjen meg a középszintû, megyei intézményrendszer fontossága, a decentralizált források arányának növelése, valamint az Európai Unió alapjaihoz illeszkedõ cél-, eszköz- és intézményrendszer kidolgozása.
Köszönöm figyelmüket és türelmüket. (Taps.)