DR. KIS ZOLTÁN földmûvelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! A géntechnológiával módosított szervezetekrõl szóló törvényjavaslat fontosságáról, idõszerûségérõl, azt hiszem, nem kell hosszabban szólni, hisz valamennyien emlékezhetünk arra, hogy ez év tavaszán mennyire megdöbbent és meglepõdött a világ, amikor elõször mutatták be azt a bárányt, amelyet géntechnológiai eljárással, úgynevezett klónozással hoztak létre Angliában, és amelynek technikai, természettudományi csodájáról szóltak.
Ugyancsak felidézhetõ az a fantasztikus tudományos irodalmi megjelenítés, ami egyes filmekben bizony olyan állatok reprodukálásáról szól, amelyek már régen kihaltak, illetve vannak olyan anyagok is, amelyek esetlegesen felvetik az emberi reprodukció lehetõségét. Megdöbbent a világ, hogy hol tart a tudomány, és hogy van- e megfelelõ kontroll, van-e megfelelõ ellenõrzési mechanizmus, amely kézben tudja tartani az ilyen jellegû kísérleteket, amely féket tud vetni annak, hogy esetleges vélt vagy valós gazdasági elõnyök érdekében elszabadulhasson a tudomány, vagy elszabadulhassanak olyan rosszindulatú és gátlástalan törekvések, amelyek következményei kiszámíthatatlanok.
Az Európai Unió jogi szabályozása ebben az évben döbbent rá, hogy a korábbi szabályozottság nem felel meg a jelenlegi tudomány állapotainak, nem felel meg a jelenlegi technikai felkészültségnek, és egy eléggé intenzív és gyorsított jogalkotási munkába kezdett. Még talán egy kicsit elõbb is vagyunk, mint az Európai Unió szabályozása, mert Magyarországon ez a törvénytervezet - amely elkészítésre került - már mindazon normákat, mindazon elõírásokat tartalmazza, amelyekrõl most az Európai Unió tagországai bizony még elég éles vitát folytatnak, éppen abból az indíttatásból adódóan is, hogy milyen súlyt jelent, milyen gazdasági lehetõséget jelent egy-egy országon belül a jelenleg alkalmazott géntechnológiai eljárási rendszer, és annak milyen következményei, milyen kontrollrendszere, milyen laboratóriumi és mûszaki háttérbázisa van.
Magyarországon ezen törvény - amennyiben elfogadásra kerül - nemcsak hogy hosszú távra és korszakalkotóan szabályozza ezt a kérdést, hanem megnyugtató biztonságot is jelenthet a magyar nemzetgazdaságnak és a magyar társadalomnak is. Nem véletlen, hogy az Országgyûlés elnöke ezt a törvényjavaslatot a következõ bizottságoknak adta ki: az alkotmány- és igazságügyi bizottságnak, a gazdasági bizottságnak, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, a környezetvédelmi bizottságnak és a mezõgazdasági bizottságnak. Ebbõl is látszik, hogy itt nemcsak gazdasági-tudományos kérdésekrõl, hanem morális ügyekrõl is szó van, amelyek nagyon fontosak, ha csak arra gondolunk - és nagyon helyeselhetjük, a különbözõ társadalmi szervezetekben és az egyházakban is megjelenik -, hogy mi lehet a következménye egy ilyen jellegû kutatási tendenciának, ha az nem megfelelõ szabályozottság keretében történik.
Elképzelhetõ-e az, hogy az ember - mint egyszeri és megismételhetetlen produktum - esetleg áldozatává válhat egy elszabadult és megbomlott agyak által indíttatott kísérletsorozatnak? Itt a felelõsségünk nemcsak etikai és morális, hanem ennél sokkal több. Ez a felelõsség az emberiségért érzett felelõsség kell hogy legyen. Nagy szavaknak tûnnek, de higgyék el: ez a mai világban, azt hiszem, egy olyan veszélyforrás, amellyel valamennyiünknek egyaránt szembe kell néznünk, és e törvény szabályozásánál minden olyan lehetõséget meg kell ragadnunk, amely az ellenõrzési kontrollba nemcsak a tudományt, hanem a társadalmi ellenõrzést is megfelelõ hangsúllyal és megfelelõ szankciórendszerrel hozza be.
Tisztelt Országgyûlés! Közel két évtizede, hogy a géntechnológiai kísérletek szinte rutinszerû eljárásként bevonultak a növénytermesztésbe, és az utóbbi idõben már új fajták kikísérletezésével az állattenyésztésben is jelen vannak. Mit jelentenek ezek a kísérletek? Hogyan mûködnek? Mi az a szabályozási forma, amelyben egy kísérleti szakaszt követhet a gazdasági kipróbálási szakasz, mi az, ami egy izolált rendszerben kell hogy megjelenjen addig, amíg a kísérletsorozat ellenõrzésére sor nem került, és mi az, amit már üzleti alapon folytathatunk? Nagyon komoly és nagyon felelõsségteljes szakmai kérdések ezek, amelyekre a választ nem biztos, hogy a politikusoknak, hanem úgy gondolom, a szakemberekkel együtt - ideértve a társadalmi és gazdasági szervezeteket is -, együttesen kell meghozni.
Ez a törvény azon túl, hogy leszabályozza a szervezetek létrehozására alapult laboratóriumok mûködtetését, ellenõrzését, arról is rendelkezik, hogy milyen jellegû hatástanulmányt kell folytatni az esetleges génmanipuláció által létrejött új szervezetek, illetve új organizációk vonatkozásában, és ezt meddig kell hogy tegye, és milyen kontrollt kell gyakorolnia addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy az adott manipulált szervezet akár gazdaságosságát tekintve, akár fajtajellegét tekintve állandó, és nem borítja fel azt az ökológiai egységet, amelyben az adott növény- és állatvilág harmóniája megteremthetõ.
(12.00)
Mert bizony erre is volt már példa az eddigi tudományos kísérletek alapján egy-egy elszabadult és nem kellõen ellenõrzött kísérletsorozat következtében.
A másik dolog, hogy ezek a szervezetek milyen hatással vannak az emberi, biológiai szervezetrendszerre azáltal, hogy a táplálkozási láncba bekerülve egy fogyasztási igényt elégítenek ki. Ennek az ellenõrzése, ennek a kísérletsorozatnak a figyelemmel kísérése ugyancsak elsõdleges cél.
Az Európai Unióban eddig öt génmódosított növény termesztését és piaci forgalmazását engedélyezték: az olajos magvú repce, a dohány és a cikória alapvetõen ipari felhasználásra, a szójabab és a kukorica pedig élelmiszer-termelésbe kerül. Tehát látjuk, hogy a már engedélyezett manipulált termékeknél az egyik struktúra egy közvetett fogyasztási láncba, az állattenyésztésbe kapcsolódik be, míg van egy másik, amely már a közvetlen emberi fogyasztással, a közvetlen élelmiszer-fogyasztással is kapcsolatba került. Tehát itt ez a lánc már egyértelmûen mutatja, hogy a legalapvetõbb, a legminimálisabb szervezeti egységgel rendelkezõ növénytõl az emberig a kapcsolatrendszer létezik, megvalósult és ehhez a technológiai, technikai lehetõségek adottak, amelynek kihasználása, amelynek az ellenõrzése, amelynek a manipulálása ebben a helyzetben igen komoly és igen felelõsségteljes szabályozást igényel.
Milyen hatósági engedélyezési eljárások vannak? Vita keletkezhet errõl is, hogy ki hogyan ellenõrizhessen, milyen engedélyt adhasson ki, és ez az engedély mikor legyen ideiglenes jellegû, mikor legyen végleges jellegû, és mely szervezetek mely vizsgálatok alapján vonhassanak vissza engedélyeket már korábban a piacon bevezetett géntechnológiai manipulációval létrehozott szervezetek esetében.
Nagyon fontos ez a szabályozás, nagyon fontos ez a szankciórendszer, ami ebben a törvényben megjelenik annak érdekében, hogy csak olyan termékek, csak olyan génmanipulációval létrehozott új szervezetek kerülhessenek ki a közvetlen termelésbe, amelyek az engedélyeztetési eljárások valamennyi fázisán átmentek, amelyeknek állandóságuk, tartósságuk és a környezetben való megjelenésük egyértelmûen hosszú távon ellenõrzött és biztosítható.
Tisztelt Országgyûlés! A géntechnológiai tevékenység hazai szabályai egyedi magyar sajátosságokat is figyelembe véve kerülnek meghatározásra. Mik is ezek? Magyarország sajátos mezõgazdasági éghajlata, klímája és adottsága nem egyformán preferál különbözõ termékeket, azok elõállítását és azok manipulálhatóságát. Itt figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a sajátosan magyar, hungarikumnak tekintett mezõgazdasági agrártermelésben ne következhessen be olyan változás, amely az adott termékstruktúrában nemcsak a piaci viszonyokat, hanem a magyar termelési rendszert is veszélyeztethetik. Mik is ezek? Nekünk a zöldség-, gyümölcstermesztésben, a vetõmagvak elõállításában, az oly sokat emlegetett biogazdálkodásban igen komoly elõnyeink vannak Európa számos országával szemben. Kifelejtettem a bort, bocsánat, de ez a kertészettel, szõlõtermesztéssel összefüggésben van. Tehát ezeknél a termékeknél az esetleges új fajták megjelenítése és ehhez képest a géntechnológiai manipuláció bevezetése igen-igen komoly és sajátos szabályozást kíván, amelyre a törvény rendelkezésével létrehozott felügyelõ szervezetek és bizottságok lesznek hivatottak a döntést meghozni.
A géntechnológiával módosított szervezetekrõl szóló jogszabály az élelmiszerekrõl szóló törvényt is módosítja, amelyet az Országgyûlés az elõzõ évben fogadott el azért, hogy összhangot teremtsen a törvényjavaslat és az élelmiszerekrõl szóló törvény között. Ez a törvény annak idején az Országgyûlésben több mint 94 százalékkal lett elfogadva, ezzel is jelezte a parlament, hogy itt nem pártpolitikai, hanem szakmai szempontok kerültek megfogalmazásra, és az élelmiszertörvény megfelel a hatályos európai uniós szabályozásnak. Azonban az élelmiszertörvény elõírásai és az ehhez kapcsolódó géntechnológiai rendszer ellenõrzése, kontrollja és az új termékek bevezetése megköveteli, hogy az élelmiszertörvény a jelen szabályozással összhangban - és természetesen felvállalva a várható európai uniós csatlakozás elõírásait is - kerüljön teljes normatív szabályozási körbe.
Milyen jogosítványokat kapnak a hatóságok abban az esetben, ha egy- egy ilyen kísérletsorozat nem abba az irányba indul el, mint amelyet kijelöltek, nem azzal és nem annak megfelelõen végzik, amire az engedély szól? E törvény szabályozása lehetõséget biztosít arra, hogy esetlegesen, amennyiben az elõírásokat megszegték, és nem a szakmai szabályoknak megfelelõen jártak el, a korábbi engedély visszavonásra kerüljön, a kísérlet betiltásra kerüljön, az engedélyt visszavonják. Ehhez azonban szankció is kell hogy párosuljon, mert egy-egy ilyen visszavonás, egy-egy ilyen letiltás nem mindenkit gondolkodtat el, és nem mindenkit vezet arra, hogy az esetleges gazdasági elõnyök feladása érdekében az önkéntes jogkövetést válassza - még akkor sem, ha ehhez esetleg érdeke fûzõdhetne.
Milyen szabályokat lehet alkalmazni? A polgári törvénykönyv szabályai természetesen irányadóak, ami az esetleges kártérítési felelõsséget és az eredeti állapot visszaállítását jelentheti. De ez még mindig kevés lehet egyes körökben, ezért ez a törvény- elõterjesztés rendelkezik a büntetõjogi kategóriáról és a büntetõjogi felelõsségrõl is. Mert ne felejtsük el, hogy az egy-egy ilyen kísérletet vezetõk kezében milyen hatalom összpontosulhat a manipuláció esetén, tehát ha nincs büntetõjogi fenyegetettsége - ami, nem azt mondom, hogy mindig visszatartó erõ, de úgy gondolom, hogy szükséges egy ilyen szabályozásnál -, akkor ennek a törvénynek a rendelkezései esetleg csak morálisan kötelezhetik azokat, akik a géntechnológiai kísérletek folytatói, irányítói vagy esetlegesen a laborok felügyelõi.
Magyarországon, mint ahogy említettem, géntechnológiai kísérletek folynak, ilyen jellegû laboratóriumok mûködnek, de mivel eddig még törvényi szabályozás ezt a területet nem érintette, ezért e törvényben kell rendelkezni arról, hogy most egy általános jellegû felmérést kell elvégezni valamennyi kutatóintézetre, valamennyi laboratóriumra vonatkozóan, hogy mely kísérletek azok, amelyek jelen törvény hatálya alá tartoznak, és ehhez képest engedélykötelesek, valamint a laboratóriumok esetében az ott folyó munkát a szigorú regisztráció szabálya alá kell vonni illetve mely kísérletek azok, amelyek e törvény keretein belül nem folytathatóak, és azok további menetét fel kell függeszteni, illetve meg kell szüntetni. Ennek a felülvizsgálatnak azonban csak akkor van értelme, ha abban azok a szervezetek és a tudomány azon személyiségei vesznek részt, akik a leghivatottabb ismerõi ennek a szakmának és akik a legnagyobb felelõsséggel is tartoznak ezen tevékenységükért. Ezt a törvény az átmeneti szabályok között taglalja.
Tisztelt Képviselõtársaim! Kicsit szokatlan feladat az, hogy a földmûvelésügyi tárca terjesszen elõ egy olyan törvényt, amelynek hatása, hatásmechanizmusa nemcsak gazdasági jellegû, hanem - mint említettem már korábban - morális is, és amely szabályozás kihatása évtizedekre, sõt esetleg évszázadokra határozatja meg azt a népet, azt a nemzetet, amely a Kárpát-medencén belül él, s amely magyarnak vallja magát. Ezt a feladatot vállaltuk.
A géntechnológiáról szóló törvény elõírásainál mind a szakmával, mind a tudománnyal, mind a politikai pártok képviselõivel hosszú, nagyon eredményes és jó hangulatú konzultációt folytattunk. Azonban azt gondolom, hogy e törvény elfogadásához a parlament valamennyi pártjának támogató együttmûködésére van szükség, ezért kérem önöket, hogy a vitában a megfogalmazott fenntartásaikat, a megfogalmazott javaslataikat szíveskedjenek a bizottságoknak írásban is eljuttatni annak érdekében, hogy ne csak a konszenzus, hanem valóban az a szakmai elhivatottság is megjelenjen a törvényben, amely biztosítja mindazon feltételrendszert, mely fontosságának, súlyának, azt gondolom, a parlament összes képviselõje tudatában van, és amelynek megfelelõen vállalja, hogy ezt a munkát segíti, és ehhez segítõ közremûködését adja.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(12.10)