DR. SZÁNTÓ MIHÁLY, a környezetvédelmi bizottság elõadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A környezetvédelmi bizottság 1997. szeptember 24-én tárgyalta a kormány által elõterjesztett T/4754. számú törvénytervezetet, amely a géntechnológiával módosított szervezetekrõl szól.
A bizottság ezen az ülésen a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát tekintette át. A géntechnológia mezõgazdasági alkalmazása forradalmi változást jelent a hagyományos eljárásokhoz képest. Míg az utóbbi módszerek egy adott fajban alapvetõen meglévõ genetikai változásokra építenek, és az azonos vagy esetleg közeli rokonfaj változatai közötti keresztezésekkel állítják elõ a kívánt tulajdonságot, addig a genetikai manipuláció során a gazdaszervezetbe több, tõle rendszertanilag távol esõ fajból - köztük akár kórokozó baktériumokból - származó génekbõl létrehozott kombinációkat juttatnak be, s olyan új génösszetételû szervezetek jönnek létre, amelyek a természetben aligha alakultak volna ki az evolúció során, ami az évmilliók alatt harmonikusan együttmûködõ, egységes egészet alkotó génállományokat hozott létre.
Nem remélhetjük tehát, hogy egy összehangolt rendszerbe - szinte véletlenszerûen - új elemeket juttatva azok nem hatnak vissza a többire is, befolyásolva a szervezet egészének mûködését. Az elõterjesztés jelentõs mérföldkõ azon törvények sorában, amelyek egyrészt az Európai Unió jogszabályaival való harmonizációt valósítják meg, másrészt pedig külön jelentõsége is van ennek a törvényjavaslatnak, hiszen a tudomány fejlõdése miatt egyre inkább elõtérbe kerülnek a biotechnológiai eljárások.
A Földmûvelésügyi Minisztérium ezért is szorgalmazta ennek a törvényjavaslatnak az elkészülését, mivel a növénytermesztésben és az állattenyésztésben ezek a módszerek egyre jobban elterjednek. A törvényjavaslatot széles körû szakmai vita elõzte meg. Az Országos Környezetvédelmi Tanács két esetben is tárgyalta. A tanács elnöke, dr. Láng István professzor elmondta, hogy a tanács véleménye megoszlott. Kialakult egy többségi és egy kisebbségi álláspont. A többségi vélemény azt javasolta, hogy a kormány fogadja el az elõterjesztést, és terjessze a parlament elé. A törvénytervezet jelenleg alapvetõen megfelel az Európai Unió elõirányzatainak és szabályainak. Amennyiben az unió szabályai ebben a vonatkozásban szigorodnak, nyilvánvalóan meg kell tenni a korrekciókat a jogharmonizáció keretében.
A tanács többsége abban látta a garanciákat, hogy létrehoz egy olyan véleményezõ, ellenõrzõ mechanizmust, amilyen ma nincs. Ha nincs törvény, akkor az a rendezetlen helyzet, ami ma az országban ezen a területen van, továbbra is fennmarad. A tanács kisebbségi véleménye, hogy ne legyen törvényi szinten engedélyezve sem a kibocsátás, sem a forgalmazás, sem a behozatal, ez alól kivétel csak a tudományos kutatás legyen. A géntechnológiával módosított szervezetek esetében nemcsak környezeti kockázatok vannak: ha például bizonyos vektorok kiszabadulnak, akkor mi történik a természettel -, hanem emögött rendkívül kemény gazdasági érdekek is vannak.
Dr. Kiss Róbert képviselõ úr indítványozta, hogy a téma jobb megismerése érdekében hallgasson meg a bizottság néhány neves szakembert, akik környezetvédelmet is érintõ, de a géntechnológiával is foglalkozó véleményüket mondják el. Balsay István képviselõ úr aggályát fejezte ki a törvénytervezettel kapcsolatban, és kérte a kisebbségi vélemény elmondását, hogy miért nem tartják általános vitára alkalmasnak a tervezetet.
(12.20)
Az általa megnevezett szakértõ - az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, szervezet képviselõje - szerint a tervezet nem rendelkezik az engedélyezési kérelem benyújtásához szükséges, illetve a feltételekhez köthetõ eljárási szabályokról.
A bizottság véleménye szerint a törvénytervezet tárgyalása idõszerû és szükséges, összhangja a törvényekkel és más jogszabályokkal biztosított. A bizottság a törvényjavaslatot 13 támogató és 3 nem szavazattal általános vitára ajánlja. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)