DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Mint ön is említette volt, a miniszter 1996. VI. hó 28-án kelt rendeletével alapította meg a "Pro Humanitate et Libertate" kitüntetõ címet. Tette ezt azért, mert erre az 1991. évi XXXI. törvény felhatalmazta, és azért, mert úgy gondolta, hogy egy szabad és demokratikus országban az emberi jogok melletti kiállás elismerésére nem árt, ha van egy díj, különösen egy olyan országban, amely a szabadságát és az emberi jogokat nem olyan régen nyerte vissza.
Ennek a díjnak az adományozására egy kuratórium tesz javaslatot; a kuratóriumnak haláláig tagja volt Solt Ottília egykori képviselõtársunk is. Az õ halála után a kuratórium azzal a kéréssel fordult miniszter úrhoz, hogy a díj nevében is örökíttessék meg egykori kurátortársuk, Solt Ottília neve, tehát a díj hadd vegye fel Solt Ottília nevét. Miniszter úr ennek a kérésnek adott helyt az ön által is idézett 34/1997-es rendelettel, amely szóról szóra való megismétlése a korábbi rendeletnek, azzal a különbséggel, hogy a díj elnevezése az "in memoriam Solt Ottília" szavakkal egészül ki.
Ez a dolog hiteles története. Úgy gondolom, Solt Ottília egykori képviselõtársunknak az emberi jogok és ezen belül a szociális jogok érvényesüléséért való kiállása - kiállása akkor is, amikor ezért "a szocializmusban nem létezik szegénység" szlogenjét hirdetõ pártállam õt állásvesztéssel sújtotta - példamutató. Azt, hogy az õ életmûvét valamilyen módon kontrakarírozva Tóth Pál egykori képviselõtársunk életmûvével hasonlítsa össze, azt pedig szocialista képviselõként is visszautasítom.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)