DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Elnök Úr! Az elõttem felszólalók már érintették az új büntetõeljárási törvénytervezet fõbb általános jellemzõit, azon új jogintézményeket, amelyeket a javaslat bevezetni szándékozik.
Jómagam a törvény egy részterületével, az ügyészségeknek, az ügyész tevékenységének megváltozott szerepérõl, új feladatairól kívánok szólni.
A jelenleg hatályos büntetõeljárásban is kiemelt szereppel rendelkeznek az ügyészi szervek. A hatályos alkotmány, illetõleg a büntetõeljárási törvényünk szerint az ügyész feladata a nyomozás törvényessége feletti felügyelet, a vádemelés és a vád képviselete, továbbá jogszabály által meghatározott esetekben a nyomozás.
A fenti szabályozás szerint az ügyész fõ tevékenységi köre a vádemelés és annak képviselete, a nyomozás vonatkozásában az ügyész kötelessége csak a nyomozás törvényességi felügyeletére szorítkozik. Jelenleg nyomozást ügyész jogszabály által meghatározott szûk körben végez.
A most benyújtott tervezet a hatályos rendelkezésektõl eltérõen szabályozza az ügyész feladatait. A javaslat szerint megfogalmazásra kerül, hogy az ügyész közvádlói szerepet lát el, tehát gyakorlatban valósítja meg az állam büntetõigényét. Erre a szabályozásra figyelemmel nyilvánvaló, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezésekhez képest a legnagyobb változás e körben az, hogy kimondásra kerül: a nyomozás feladata a vádemelés feltételeinek megállapítása. E tétel elfogadása esetén viszont szükségszerûen következik az ügyész nyomozati hatáskörének bõvítése, azaz az ügyésznek lehetõséget kell kapnia arra, hogy a vádemelést megelõzõ nyomozati szakban ne csak annak törvényességét ellenõrizhesse, hanem maga is aktív szereplõje legyen a büntetõeljárás ezen szakának.
Az elõterjesztés tehát kiterjesztett jogkört biztosít az ügyész számára, amikor akként rendelkezik, hogy az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet vagy maga nyomoz.
Az új feladatmeghatározás összhangban van a modern kontinentális eljárási jogokkal, amelyek szintén úgy rendelkeznek, hogy az ügyész közvádló, fõ feladata a vádemelés és a vád képviselete a bíróság elõtt. Az ügyész büntetõeljárási helyzetét alapvetõen ezen közvádlói funkció kell hogy megalapozza, és ehhez igazodóan kell meghatározni az eljárási szabályokat is.
A nyomozás ügyész általi irányítása növelni fogja a büntetõeljárás hatékonyságát, a vád képviseletének eredményességét, miután a bíróság elõtt az ügyész képviseli a vádat, így ismeri az eredményes vádképviselet anyagi jogi és eljárási jogi feltételeit is. Ugyanakkor az a körülmény, hogy az ügyész a nyomozás ura, azaz tevékenysége döntõen határozza meg a büntetõeljárás eredményességét, így az ügyészi tevékenység arra is lehetõséget teremt, hogy azokban az ügyekben ne folytassanak büntetõeljárást, amelyekben az eredményes vádemelés, illetõleg büntetõjogi felelõsségrevonás jogállami keretek között nem biztosítható.
Ha az ügyész közvádlóként szerepel a büntetõeljárásban, úgy számára biztosítani kell valamennyi bírósági döntést igénylõ kérdésben az indítványtételi jogot. A javaslat szerint a nyomozóhatóság közvetlenül nem fordulhat a bírósághoz, ezért a nyomozás során felmerülõ és a bírósági hatáskörbe tartozó döntés szükségessége esetén is az ügyészt megilleti az indítványtételi jog.
Helyesen szabályozza a javaslat, amikor megállapítja, hogy az ügyész közvádlói szerepe nem sértheti az eljárás objektivitását és tisztaságát. Így garanciális jellegû azon rendelkezés, mely a hatályos szabályozással egyezõen az ügyész bûnüldözõi és közvádlói kontrollja során köteles a terhelõ és súlyosbító körülmények mellett a mentõ és enyhítõ körülmények figyelembevételére is.
A jogbiztonságot szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a javaslat tételesen felsorolja azon bûncselekményeket, melyekben kizárólag az ügyészség végezhet nyomozást. Ezt egyrészt az elkövetett bûncselekmény jellege, az elkövetéssel gyanúsítható személye, illetõleg a sértett személye indokolja. A javaslat garanciális okokból a jelenleg hatályos szabályozásnál tágabb körben vonja meg ezen bûncselekmények körét.
Összefoglalva az eddigieket elmondható, hogy a javaslat egyrészt a nemzetközi jogi tapasztalatok figyelembevételével, de a magyar közjogi hagyományokat sem elvetve jár el, amikor újszerûen fogalmazza meg az ügyész büntetõeljárási feladatait, a közvádlói tevékenységet.
Az ügyész tárgyaláson kívüli büntetõügy-befejezési lehetõsége ismételten elõtérbe helyezi az ügyészség függetlenségének avagy kormány általi irányíthatóságának kérdését. Nem kétséges az, hogy e körben az ügyészi lehetõségek fokozott felelõsséggel párosulnak.
Az elõttem már szóló és a Szabad Demokraták Szövetségét képviselõ Hack Péter szerint az ügyész olyan jogpolitikai feladatokat fog ellátni ebben a rendszerben, mely feladatok számonkérhetõsége a hatályos alkotmányos rendszerben nincs meg, vagyis közjogi felelõsség nem társul ezekhez a kiszélesedett jogokhoz.
Itt és most természetesen ezen problémakör érdemben nem vitatható meg, de az számomra - a javaslat szövegére tekintettel is - nyilvánvaló, hogy mindkét alkotmányos megoldás mellett és ellene is egyaránt igen nyomós érvek hozhatók fel. Nem lehet vitás az, hogy valamilyen módon az államnak lehetõséget kell teremteni a jogpolitikai elvek aktív érvényesítéséhez.
A javaslathoz kapcsolódóan azonban azt is el lehet mondani, hogy e körben a kormány a javaslat szerint sem eszköztelen, hiszen a nyomozóhatóság önállóan is végezhet nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, ha a bûncselekményt maga észlelte, a feljelentést nála tették, vagy arról más módon maga szerzett tudomást.
További korlátot szab a javaslat az ügyész számára a nyomozási bíró jogintézményének bevezetésével, továbbá azon rendelkezéssel, miszerint az ügyész a büntetés, illetõleg az intézkedés meghatározott mértékére továbbra sem tehet indítványt.
Minderre figyelemmel és hangsúlyozva, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetére vonatkozó szakmai vita most természetesen nem dönthetõ el, de az megállapítható, hogy a javaslat helyes úton jár, amikor az ügyészek szakmai tapasztalatára, eddigi elfogulatlan mûködésére és a tevékenységükkel kapcsolatos közbizalomra alapítva ad az ügyészeknek szélesebb körû eljárási jogosítványokat.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)