AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelõtt szeretnék emlékeztetni arra, hogy a kormány 1105/97. számú nyilvános határozatában döntött a Budapest Bank privatizációs szerzõdésébõl fakadó egyes kötelezettségek teljesítésének módjáról. Az eredeti szerzõdés szerint '97-98 között a Budapest Bank többször élhetett volna az úgynevezett eszköz- visszavásárlási garancia lehetõségével. Ennek mértékénél korlátként a '95. évi árfolyamon számított kétszer 4125 millió forint jelentkezett.
A kormány elõzõekben hivatkozott határozatával és az annak alapján kötött megállapodással ez a szerzõdéses kötelezettség teljesült oly módon, hogy a magyar állam részére 900 millió forint megtakarítás mutatkozott. Az elõzõekben hivatkozott kormányhatározat 5. pontja egyértelmûen rögzíti a pénzügyi tranzakció feltételeit. Az eszköz- visszavásárlási garancia az úgynevezett feltárási nyilatkozathoz kapcsolódó állami kezességet jelentette. Azon ügyletek esetében, amelyek a feltárási nyilatkozatból valamilyen oknál fogva kimaradtak, és ezen ügyletek a bank számára késõbbi idõszakban veszteséget okoznak, érvényesíthetõ a magyar állam felé további kártérítési igény.
Az Agroferm Rt. esetében ez utóbbinál az adásvétel után napvilágra került ügylet miatti kezességbeváltásról beszélhetünk. Sajnálatos módon a Budapest Bank állami tulajdonban lévõ részvényeinek adásvételekor '95 végén a bank elõtt nem volt ismert ez az 1987-ben vállalt kötelezettség, ami az Állami Tervbizottság 5034/86. számú határozatán alapult. E határozat szerint az OKHB és a Budapest Bank hitelt és garanciát nyújtott az Agroferm Magyar-Japán Fermentáló Ipari Rt. részére. Az IFC e beruházás kapcsán a részleges finanszírozás ellentételeként átmeneti jelleggel Agroferm-részvényekhez jutott, mely részvényeket '96. augusztus 30-ai határnappal a Budapest Banknak vissza kellett vennie. Ez gyakorlatilag mintegy 4,6 millió dolláros fizetési kötelezettséget jelentett, melyet a bank az IFC '87-ben aláírt szerzõdésének megfelelõen az elõírt határidõre teljesített.
Természetesen felkértük a bank vezetését, hogy egy belsõ vizsgálat keretében derítsék fel az adathiány miatti esetleges felelõsöket. E vizsgálat alapján egyértelmûen megállapíthatóvá vált, hogy a bank irattárában e kötelezettséggel kapcsolatos irat nem található, és azon vezetõk, akik az eredeti szerzõdést megkötötték, már évek óta nincsenek a bankkal munkaviszonyban. Így az õ esetükben munkajogi felelõsségre vonás nem indítható.
A vizsgálatok lezárását követõen '96 decemberében a 4,6 millió dollárnak megfelelõ forintösszeget a Magyar Államkincstár a bank részére átutalta. Az átutalást követõen a részvények átvétele megtörtént, s ezzel az Agroferm Rt.-ben többségi tulajdonos japán Kiowa cég mellett a magyar állam 3,6 százalékos tulajdonjogot szerzett. Az Agroferm Rt. '96 végén került a japán Kiowa cég többségi tulajdonába. A japán tulajdonos a technológiát korszerûsíti, és a piacszerzésben is részt kíván aktívan venni. Mindezzel a magyar állam tulajdonában lévõ részvények szempontjából piaci értéknövekedésre lehet számítani, így a késõbbi részvényértékesítés során jó eséllyel a magyar államnak a kifizetett körülbelül 700 millió forintos összeg megtérül, sõt árfolyamnyereség is realizálható.
Tisztelt Képviselõ Asszony! Az eddigiekben arra válaszoltam, amit ön a részemre megküldött írásos interpellációban rögzített. Ez az egész interpelláció összesen egy mondatból áll tulajdonképpen, és erre a kérdésre vonatkozott. A Házszabály rendelkezése szerint az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, melyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ebbõl következõen - még egyszer szeretném aláhúzni - csak azokra a kérdésekre válaszoltam, amelyeket ön az írásos interpellációjában rögzített.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)