KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Egyetértek a képviselõ úr azon minõsítésével, hogy valóban egy nagy horderejû törvényrõl van szó, és annak érdekében - és hogy képviselõtársaim is tudják, mirõl szól most az interpelláció -, hogy egy ilyen nagy horderejû kérdésben minél inkább megismerjük az érintettek és a szakma véleményét, elõször egy koncepciót készítettünk.
Ezt a koncepciót kiküldtük többek között az országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek is, nyilván képviselõ úr is ezzel találkozhatott. Mondhatom, hogy a rendszer e tekintetben jól mûködött, hiszen elért e koncepciónk egy gyakorló polgármesterhez is.
(13.40)
Képviselõ úrnak persze az észrevételeit meg lehetett volna tenni ezen a csatornán belül, mint ahogy ez egyébként megtörtént, de képviselõ úr interpellációja június 11-én kelt, tehát nyilván a koncepció kiküldése után. De hadd tájékoztassam önt, képviselõ úr, hogy azóta a koncepcióról kikértük valamennyi országos önkormányzati érdekszövetség véleményét, több szakmai fórumnak is, így például a Településüzemeltetési Tanács véleményét, amely a településüzemeltetõk országos fóruma, kikértük a Fõépítészek Országos Kollégiumának a véleményét. Ezen kívül több országos nyilvános szakmai rendezvényen napirendre tûztük a településügyi törvény szakmai szabályozási koncepcióját, így például a Communalexpón vagy Kecskeméten a településüzemeltetõk országos konferenciáján.
A törvénynek az a célja, tisztelt képviselõ úr, hogy a meglévõ erõforrásokkal és azok szükség szerinti bõvítésével kedvezõbb helyzetet teremtsen az önkormányzatok mûködéséhez. Elképzelésünk szerint a törvény nem ró újabb terheket és feladatokat az önkormányzatokra, mert a koncepcióban megfogalmazott, a képviselõ úr által is említett feladatokat jelenleg is el kell látni. Így például az 1990 óta hatályban lévõ önkormányzati törvény 10. §-a szerint a képviselõ-testületek hatáskörébe tartozik a településrendezési terv jóváhagyása. Annyi történhet majd az új szabályozással, hogy a tervezés ésszerû, az érdekeltek, kiemelten a helyi társadalom véleményét maximálisan kikérõ és figyelembevevõ módon, a szakmai követelmények figyelembevételével valósul meg. Gondolom, az ellen itt a Házban senkinek nincs kifogása, hogy egy ilyen horderejû ügyben törekszünk minél szélesebb egyetértés kialakítására a településen.
Általában a közszolgáltatások kapcsán szintén nem kívánunk az önkormányzatokra további anyagi terheket hárítani, és nem célunk a merev, betarthatatlan rendelkezések megalkotását elõsegíteni. Olyan közszolgáltatást kívánunk megvalósítani, amely védi az állampolgárok, a lakosság érdekeit, egyúttal korrekt módon szabályozza a vállalkozók akár közüzemi, akár más tevékenységét. A közüzem létrehozása lehetõség és nem kötelezõ feladat, nincs arról szó, hogy minden településen létre kellene hozni, hanem csak ott, ahol az ésszerûség és a gazdaságos üzemeltethetõség ezt igényli. Az egyes települések ilyen szempontból is társulhatnak egymással.
Végül a négy kérdésre adott válaszom:
Garanciát kizárólag az Országgyûlés adhat arra, hogy a normatívák biztos anyagi hátteret teremtenek a kötelezõ önkormányzati feladatok ellátásához, hiszen a költségvetést az Országgyûlés fogadja el. Még a törvénytervezet sem végleges, ezért alaptalan feltételezni, hogy az egyéb jogszabályok nem készülnek el idõben. Terveink szerint egyébként a nagy horderejû törvényt a végrehajtási szabályokkal (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) párhuzamosan léptetjük hatályba. A törvény tervezetének készítésekor a szakmai viták... (Az elnök kikapcsolja a miniszter mikrofonját.) Egy szó mint száz, tisztelt képviselõ úr, a törvényt jövõre a kormány benyújtja az Országgyûlés elé, akkor vitassuk meg a részleteit.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)