DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az Országgyûlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága elõször 1997. október 20-án tárgyalta dr. Gál Zoltán házelnök úr megkeresése alapján a földkérdés népszavazásával kapcsolatos témakört. Az elsõ ülésen a napirendi pont megtárgyalása megközelítõleg négy órát vett igénybe, majd a továbbiakban október 22-én, 29-én, november 5-én, november 12-én és a december 3-ai üléseken is sor került e kérdés megtárgyalására, esetenként közel három-négyórás idõtartamban. Így összegzésképpen azt
llapíthatjuk meg, hogy a bizottság hat alkalommal, megközelítõleg húsz órán keresztül foglalkozott a kérdéssel.
Az alkotmányügyi bizottságnak eljárásjogi és érdemi kérdéseket is el kellett döntenie arra való tekintettel, hogy az Alkotmánybíróság az 52/1997. számú AB-határozatában részben hatályon kívül helyezte, illetõleg megsemmisítette a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló törvény néhány rendelkezését, majd az egész törvényt pedig december 31-i hatállyal semmisítette meg.
(16.00)
Ugyanakkor köztudott, hogy a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl készült új törvényjavaslat záróvitáját a parlament nem tudta megtartani, azért, mert 51 képviselõ elõzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Így, mindezekre való tekintettel joghézagokat észlelt az alkotmányügyi bizottság az eljárása során. (Póda Jenõ és dr. Varga István közbeszólnak.)
Abban kellett elõször döntenie, van-e joga és lehetõsége arra, hogy az aláírók, illetõleg a kezdeményezõk által feltett kérdésen változtasson, avagy pedig köteles abban a formájában elbírálni, mint ahogy az az aláíróíveken szerepelt. Végül is arra a döntésre jutott, hogy nem nyúlhat hozzá a kérdés tartalmához, tehát nincs lehetõsége - a korábbi gyakorlatnak megfelelõ módon - a kérdés átfogalmazásához, illetõleg az azon történõ bármilyen irányú változtatáshoz és módosításhoz.
Ennek az eldöntése után az alkotmányügyi bizottság két albizottságot küldött ki; az egyik albizottságnak az volt a feladata, hogy egy közbensõ, úgynevezett absztrakt alkotmányossági kontrollal kapcsolatos kérdéscsoport kidolgozását végezze el, és a lehetõséghez képest, amennyiben a bizottság úgy dönt, az Alkotmánybíróságnak azt nyújtsa be; míg a másik albizottság pedig azt a feladatot kapta, hogy a népszavazási kezdeményezés elutasításáról szóló érdemi határozati javaslatot dolgozza ki.
Ismeretes mindannyiunk elõtt, hogy a absztrakt alkotmányértelmezéssel kapcsolatos kérdéseket vetette fel az Alkotmánybíróság részére a bizottság. Az Alkotmánybíróság ezt a kérdéskört gyakorlatilag elutasította, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érdemi vizsgálatot és döntést az Országgyûlésnek kell meghoznia.
Mindezekre való tekintettel az alkotmányügyi bizottság többsége a H/5267. számú országgyûlési határozati javaslatot nyújtotta be az Országgyûlésnek, amellyel kapcsolatosan én nem kívánok tartalmi ismertetést adni, hiszen a tízoldalas elõterjesztésbõl a tartalmi érvek világosan kitûnnek.
A bizottság többségi véleménye, hogy az Országgyûlés ennek alapján utasítsa el a népszavazás kiírását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)