DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Kétségtelen tény, hogy nehéz döntés elõtt áll az Országgyûlés - mint testület is - és minden egyes képviselõ is. Miért? Azért, mert ha úgy dönt az Országgyûlés, hogy nem írja ki a népszavazást az aláírásgyûjtés kapcsán megtámogatott kérdés ügyében, akkor akárhogy is, de 200 ezer aláíró akaratával szembekerül -
nem 300 ezerével, mert 80 ezerrõl megállapították, hogy érvénytelen, halott, idegen, háromszor írta alá és a többi. Tehát kétségtelen tény, ha nem írja ki a népszavazást az Országgyûlés, akkor 200 ezer jó szándékú aláíró akaratával szembekerül, és ez nem jó dolog.
A másik esetben viszont, ha kiírja, akkor megsérti az alkotmány 28/C §-ának (5) bekezdés b) pontjában foglalt tilalmat, és megsérti a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 25. § (1) bekezdését.
Tehát vagy 200 ezer jó szándékú aláíró akaratával kerül szembe az, aki elfogadja az alkotmányügyi bizottság elõterjesztését, vagy pedig az Országgyûlés egy alkotmány- és törvénysértõ népszavazást rendel el. Ez kétségtelenül nem jó, sõt szerencsétlen dolog.
Ennek kapcsán kell megvizsgálni azt, hogy vajon abszolút jog-e 200 ezer érvényes aláírás kapcsán a népszavazás megtartása, megtartatása, és abszolút kötelezettség-e a parlament számára 200 ezer érvényes aláírás kapcsán a népszavazás kiírása. Meg kell állapítani, hogy nem. Az Alkotmánybíróságnak a legutóbbi határozata is egyértelmûvé tette, hogy a népszavazási kezdeményezés kapcsán az alkotmánynak és törvényeknek igenis vannak korlátozó rendelkezései. Ilyen korlátozó rendelkezés az alkotmányos tilalmak, tárgykörök köre, ezt most már nem törvény, hanem alkotmány határozza meg, illetve a népszavazási törvény már elõbb idézett 25. § (1) bekezdése, amely az egyértelmûség követelményét fogalmazza meg. Tehát ezek mind korlátai a népszavazási akaratnak, akár tetszik, akár nem, ezeket a korlátokat be kell kalkulálni akkor, amikor valaki népszavazás kapcsán aláírásgyûjtést kezdeményez.
Ez veti fel a felelõsség kérdését: kinek és milyen felelõssége van egy aláírásokkal megtámogatott népszavazás kezdeményezése kapcsán? Azt gondolom, hogy két személynek, illetve szervezetnek van felelõssége, eltérõ felelõsségek, de mind a kettõnek komoly politikai és jogi felelõssége van. Elõször felelõsségük van az aláírásgyûjtõknek. Az aláírásgyûjtõk akkor kötelesek a saját kérdésüket alkotmányossági és népszavazási törvényben elõírt feltételek szempontjából megvizsgálni, amikor elkezdik az aláírásgyûjtést. Erre ma még nem kötelezte, illetve amikor elkezdték gyûjteni nem kötelezte... Bocsánat! Erre kötelezte, arra nem kötelezte az akkor hatályos népszavazási törvény az aláírásgyûjtõket, hogy rögtön, az aláírásgyûjtés megkezdésekor vagy azt megelõzõen ellenõriztessék alkotmányossági szempontból a kérdésüket. Ezt az új népszavazási törvény tervezete, amelyet az elõzetes normakontroll megakasztott, illetve az Alkotmánybíróság több határozata kötelezõvé teszi, hogy ezután már, ha valaki aláírásgyûjtést kezdeményez, az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt lesz köteles a kérdést alkotmányossági szempontból megvizsgáltatni. De akkor, amikor elkezdték az aláírásgyûjtést a tisztelt aláírásgyûjtõk - nem kívánom õket semmilyen módon sem minõsíteni, jó szándékú aláírásgyûjtõnek tekintem õket -, akkor nem jártak el kellõ gondossággal, illetve a megfelelõ jogismeret híján - vagy nem tudom, miért - nem megfelelõen fogalmazták meg a kérdést.
Tehát az aláírásgyûjtõk felelõssége, hogy alkotmányos tilalmakba ne ütközzön a kérdés és hogy megfeleljen a népszavazási törvény elõírásainak. Ez az õ elháríthatatlan felelõsségük, és ez a felelõsségük elsõsorban azokkal szemben áll meg, akiknek az aláírását gyûjtik.
A másik felelõssége az Országgyûlésnek van, az Országgyûlésnek, amelynek most döntenie kell arról, hogy elfogadja-e az alkotmányügyi bizottság határozatát arra, hogy elrendelje-e a népszavazást vagy nem.
Szerencsétlen jogi helyzet van, hiszen nem kerülhetett sor a kérdés korábbi alkotmányossági vizsgálatára. Ezt a két felelõsséget vállalni kell (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), és azt gondolom, ennek a népszavazási kezdeményezésnek a legfõbb üzenete az, hogy mindkét szervezet, illetve mindkét személyi kör, az aláírásgyûjtõk is és az Országgyûlés is a maga felelõsségét kell hogy vállalja abban (Az elnök ismét jelzi az idõ leteltét.), hogy szembekerül-e 200 ezer akarattal, illetve abban, hogy törvényellenesen és alkotmányellenesen kiír egy népszavazást.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)