DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megértem én, hogy nagy nehézségekkel állnak szemben képviselõtársaim akkor, amikor ebben a kérdésben dönteniük kell. (Zaj.)
Engedjenek meg itt a tudós jogászok bölcs megszólalásai után néhány meglehetõsen laikus megjegyzést. Nem érti a nem jogász képviselõ, hogy ha egy népszavazási kérdés egyértelmûségével van a baj, akkor miért nem bízunk abban, hogy ha nem egyértelmû egy kérdésfölvetés, akkor az állampolgárok nem fogják aláírni, vagy ha netán mégis aláírták elegendõ számban, akkor nem fognak elmenni egy bonyolult, nem egyértelmû kérdést megszavazni. Tehát miért nem bízik a kormánypárti többség a józan ész többségében, mely õszerintük mégis mellettük szól, és miért nem engedik meg, hogy az ellenzéknek ez az elgondolása csúfosan megbukjék? Sokkal egyszerûbb lenne kormánypárti szempontból hagyni, hogy egy rosszul fölépített, szabálytalanul megfogalmazott mondat az állampolgárok által elvettessék. Azt gondolom, hogy ezt nyugodtan megengedhetnék, sokkal kevesebb bajt hoznának magukra, mint amit így hoznak.
Az egész más kérdés, hogy én nem így gondolom. Azt tapasztaltam - országszerte járva a településeket -, hogy az emberek meglehetõsen jól Brtik, hogy mirõl van szó, és azt is tapasztaltam, hogy nagyon könnyû volt aláírásokat gyûjteni. Azt gondolom, hogy az egyértelmûség kérdését az állampolgárok jobban el tudják dönteni, mint azok, akiket valamilyen érdek motivál. Ha igaz az, hogy ez a népszavazási kezdeményezés sokak érdekét sérti - például sérti azoknak az érdekét, akik földet akarnak eladni, mert piacot szûkít azzal, hogy kizár embereket vagy jogi személyeket a földvásárlásból, akkor miért nem bízik a kormánypárti többség abban, hogy azok a földtulajdonosok, akiknek ez a kezdeményezés az érdekét sérti, majd ellene fognak szavazni, és majd az õ igazukat fogják bizonyítani?
Sokáig azt hittem, hogy itt a vita valóságos érdekmotívuma az, hogy kié legyen az a többletjövedelem, amely a föld várható értéknövekedésébõl származik. Magam úgy gondoltam, az a helyénvaló, ha ez a többletjövedelem azoknak a kezébe kerül, akik jelenleg a föld birtokosai és akik jelenleg ezt a földet mûvelik, és ha ez a többletjövedelem egy öt-tíz év múlva következik be, még mindig jobban jár az ország, mint ha most átmegy a föld egyesek tulajdonába, és késõbb õk zsebelik be azt a hasznot, ami ebbõl adódik. Hogy ez atyáskodás lenne a jelenlegi földtulajdonosok fölött? Nem hiszem. Azt hiszem, hogy egy nemzet reális érdekvédelmérõl van szó.
Amit kormánypárti képviselõtársaim ennek a kezdeményezésnek az alkotmányellenességérõl mondanak, az nagyon érdekes - csak elfogadhatatlan azoknak a szájából, akik számos alkalommal bizonyultak alkotmányellenesnek ebben a ciklusban. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Így van!) Ezért végeredményben azt hiszem, ma már a vitának nem az a lényege, hogy kié lesz a haszon. Nem is az a lényeg, hogy kié az alkotmányos igazság, hanem egyetlen komoly politikai érdek van, nevezetesen, hogy az ellenzéknek ez a lakosság által támogatott kezdeményezése ne érhessen el sikert a '98-as politikai, országgyûlési választások elõtt.
Tisztelt Képviselõtársaim! Önök - mármint a kormánypárti képviselõk - ennek érdekében mindenre hajlandók voltak! Szembeszálltak az Alkotmánybírósággal, szembeszálltak a választópolgárok tömegei által - nem megyek bele most a számvitába - kifejezett akarattal, és az obstrukciótól sem ódzkodva mindent vállalnak, mert félnek, hogy ez a népszavazási kezdeményezés az önök parlamenti bukását készíti elõ. De csapdahelyzetben vannak, mert a népszavazásból való kifarolás ugyanezt teszi!
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)