DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Nagyon köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Ez a kérdés, ez a népszavazás, illetõleg az, amirõl szól, egy egészen rendkívüli és a normális jogalkotás vagy az átlagos jogalkotás rendszerébe csak áttételesen beilleszthetõ kérdéskör. Ennek az alapja elsõsorban az, hogy maga a föld egy olyan természeti adottság, amelynek mértéke nem helyettesíthetõ, nem pótolható és nem termelhetõ újra. Akkor, amikor ezzel a kérdéskörrel bármilyen módon joganyag foglalkozik, akkor a jogalkotónak széles spektrumú bölcsességgel kell figyelembe vennie nem csupán az átlagos jogszabályalkotási technikákat, szempontokat, hanem azt a reáltényezõt, amelyet nem akarok most megismételni.
Ami az általam nagyrabecsült Kertész Zoltán, illetõleg dr. Szabó János elõadását illeti, én is rá kívánok mutatni, hogy ameddig a magyar infrastruktúra nem olyan a mezõgazdaságban, és az egész termelési rendszer, a termelési viszonyok nem fejlõdtek olyan szintre, hogy a termény ára eléri azt az értékszínvonalat, amelyet a mostani netáni vevõ, hogy úgy mondjam: anyahazájában elér, addig irreális lenne és a liberalizmus gondolatával teljesen összeegyeztethetetlen, ha az a vevõ hozzá tudna jutni, vagy ha a magyar jogalkotás lehetõvé tenné, hogy õ megszerezze ezt a földet.
Egyetlenegy zárógondolatot kívánok az önök figyelmébe ajánlani. Legjobb tudomásom szerint az EU-tagsággal bíró államok némelyike a parlagon hagyás esetén bizonyos gazdasági elõnyt nyújt az ottani földtulajdonosnak. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) Ha összehasonlítjuk a magyarországi jelenlegi földpiaci értéket, akkor látjuk, hogy az azonos terület parlagon hagyása esetén kétszer akkora területû földet vásárolhatnak.
Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)