DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Egy nagyon fontos törvénytervezetrõl tárgyalunk, amely törvénytervezetet a kormány 1997 augusztusában nyújtott be a parlamentnek, és hosszas-hosszas egyeztetés után került végül is az asztalunkra.
(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyûlés alelnöke
foglalja el.)
Ez a törvényjavaslat a géntechnológiával módosított szervezetek elõállítását, zárt rendszerû felhasználását, kibocsátását, forgalmazását, valamint behozatalát, illetve kivitelét hivatott szabályozni.
Amikor errõl a törvényjavaslatról beszélünk, akkor célszerû végiggondolnunk azt, mi indokolta, mi indokolja ennek a törvénynek a megalkotását, illetve a kormány általi beterjesztését. Mi indokolja azt, hogy a kormány a parlamentnek egy olyan tervezetet nyújtott be, amely törvénytervezet megítélésünk szerint - s nagyon sok szakértõvel ebben egyetértünk - Európa legszigorúbb törvénye lesz, amennyiben elfogadjuk?
Indokolja ezt az, hogy a géntechnológia egy nagyon rohamosan, gyorsan, robbanásszerûen fejlõdõ tudományág, amely nagyon sokban segíteni tud az emberiségnek. Sokban tud segíteni, mégpedig abban, hogy - mint tudjuk - a Földnek körülbelül 60 millió négyzetkilométernyi területe alkalmas arra, hogy növénytermesztést, illetve állattenyésztést folytassanak rajta. Ez egy konstans része az élelmiszergazdaságnak, amely nagyon nehezen, nagy költséggel lenne csak bõvíthetõ. Ugyanakkor a népesség szaporodása rendkívüli mértékben felgyorsult, az igények mind mennyiségileg, mind minõségileg megemelkedtek. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére óhatatlanul újabb és újabb technikákra van szükség.
Tudjuk azt, hogy az elmúlt évtizedekben, évszázadokban gyakorlati megfigyeléseken alapuló, majd tudományosan kimunkált tenyésztõi tevékenységgel, tenyésztõmunkával, különbözõ szelekciós nyomások gyakorlásával egyre újabb és újabb, nagyobb teljesítményre képes fajokat, illetve fajtákat tudtak az emberek kitenyészteni, illetve termelésbe állítani. Ez a folyamat, ez a tenyésztõi munka azonban nagyon sokszor lassúnak bizonyult. Az igények ennél nagyobb követelményeket támasztanak úgy mennyiségileg, mint minõségileg, de gazdaságossági szempontból is, mert hiszen nem mindegy, hogy az adott növényt, az adott állatot milyen gazdasági paraméterek mellett vagyunk képesek termelni, milyen betegségekbõl, milyen veszteségektõl tudjuk adott esetben azt a növényt, azt az állatot mentesíteni. Ezeknek a kérdéseknek a kezelésére is az új tudományág - amely 15-20 éve indult és rohamosan fejlõdik - próbál választ adni és egyre több növényfajtánál, egyre több esetben állatfajtáknál és egyre több esetben különbözõ oltóanyagoknál, tehát különbözõ mikroorganizmusoknál olyan eredményeket tud produkálni és képes produkálni, amely ezeknek a kihívásoknak megfelel.
Ugyanakkor amikor ezekrõl a kétségtelenül látványos eredményekrõl és a jövõrõl festünk föl képet, akkor nem hanyagolhatjuk el azt, hogy ezek a lehetõségek ugyanakkor avatatlan kezekben vagy ne adj' isten rosszindulatú kezekben biológiai bombaként ketyeghetnek. S ennek a bombának a hatástalanítására, a veszélyek elhárítására vagy lehetõ legkisebbre való csökkentésére mindenféleképpen nagyon szigorú, de keret jellegû jogszabályra van szükség. Keret jellegû jogszabályra, mint amilyen ez a beterjesztett törvényjavaslat is, mert hiszen ez a tudományág nagyon gyorsan fejlõdik, ez a tudományág naponta hoz újabb és újabb eredményeket, és ezért szükséges az, hogy az adott kereten belül próbáljon szigorúan szabályozni. S ami nagyon fontos: próbálja a különbözõ eljárásokat olyan mederbe, olyan államigazgatási mederbe terelni és olyan idõintervallumokba, behatárolásokba tenni, amelyek követik ennek a gyors tudományágnak a mindennapi életét - s ezt dicsérõleg mondom erre a törvényjavaslatra, mert dicséretes módon próbálja intézni az ügyeket. Ugyanakkor szigorúan próbálja intézni az ügyeket, s a szigorúság mögött a szankciórendszer is ott van, mert hiszen nem megfelelõ kezelés esetén, nem megfelelõ eljárás esetén nagyon kemény szankciókat helyez kilátásba.
Ugyanakkor a felhatalmazó részben - részben a kormány, részben a földmûvelésügyi miniszter, valamint a kormány más miniszterei, illetve tárcái tevékenységének összehangolásával - olyan lehetõséget biztosít, hogy a végrehajtási utasításokba, a kísérõ jogszabályokba a végrehajtást tételesen szabályozó jogszabályokat viszonylag könnyen alakítható módon, akár gyakrabban alakítható módon teszi lehetõvé, ahogy azt az élet diktálja. S ez nagyon fontos dolog.
Itt szeretném felhívni a kormányzat képviselõinek figyelmét arra, hogy ezeket a jogszabályokat - amelyekre felhatalmazást ad a 31., 32., 33. § - a lehetõ legszigorúbban, de ugyanakkor lehetõleg rugalmasan teret engedve a fejlõdésnek, és a már napi gyakorlatként jelentkezõ eredmények területeit viszont pontosan szabályozva próbálják meg a törvény hatályba léptetése után megalkotni. Úgy gondolom, ezek nagyon fontos dolgok, és nagyon fontos, hogy így kerüljenek elfogadásra.
Ugyanakkor meg kell mondjam azt, a törvényjavaslat áttanulmányozása után elég jelentõs számú kiegészítést láttam indokoltnak, és két módosító indítványcsomagot is benyújtottam. Ezeket holnap, holnapután újabbal próbálom kiegészíteni, mert úgy gondolom, ennek a törvényjavaslatnak van néhány olyan pontja, amely mindenféleképpen cizellálásra szorul.
Csak példaként szeretném megemlíteni, hogy a törvényjavaslat a kísérleti génsebészeti beavatkozást nem sorolja a gazdasági érdekeltségi körbe. A 2. § b) pontjáról van szó. Úgy gondolom, ezt mindenféleképpen célszerû a gazdasági érdekeltségi körbe sorolni, mert ha nincs meg a gazdasági motivációja egy génsebészeti technológia kísérleteinek, a kísérletes eljárásnak, akkor abban az esetben ezek a kísérletek egyszerûen le fognak állni, és nem fognak kellõképpen hatékonyan mûködni.
Ugyanakkor a törvényjavaslatnak van egy olyan pontja, amelyre szeretném felhívni az elõterjesztõ figyelmét, és kérném, hogy támogassa módosító indítványomat, amely a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezõ bizottságát - ez gyakorlatilag egy szakhatósági, egy szakértõi feladat - egy államigazgatási, hatósági feladattal keveri össze. S úgy gondolom, a kettõt mindenféleképpen célszerû külön választani. Ennek a módosítására is benyújtottam egy módosító javaslatot.
Ezen túlmenõen a bizottság összetételével kapcsolatban is úgy gondolom, célszerû újra gondolni a törvényjavaslatot, mert megítélésem szerint a Magyar Tudományos Akadémiának, tehát a tudomány képviselõinek mint nagyon fontos tényezõnek lényegesen nagyobb szerepet kell kapniuk ennek a bizottságnak a mûködésében ugyanakkor a különbözõ társadalmi szervezetek képviselõi ebben a bizottságban nem biztos, hogy részt kell vegyenek, vagy ha részt kell vegyenek, akkor más olyan társadalmi szervezetek, mint például az élelmiszeripar érdekképviseletei, mint például az alapanyag-termelõk érdekképviseleteinek képviselõi is szerencsés volna, ha helyet foglalnának ebben a bizottságban. Úgy gondolom, ebben a kérdésben is érdemes volna ezt újra gondolni, s ebben az irányban alternatív megoldásként kétféle javaslatot, módosító javaslatot nyújtok be.
Még egy pont, amelyet mindenféleképpen szeretnék megemlíteni. Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság, illetve a Mezõgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ - igaz, hogy csak az indokolásban, de - úgy jelenik meg, hogy ez az intézmény lesz hivatott nyilvántartani a géntechnológiai kutatásokkal kapcsolatos különbözõ eredményeket, a különbözõ laboratóriumokat, azoknak a vezetõit, és lesz hivatott egyéb adatok kezelésére. Úgy gondolom, ez nem lenne szerencsés megoldás. Ezért azt a módosító indítványt javasolom majd meggondolásra, hogy egy teljesen független állami szervezetet próbáljunk megbízni azzal a feladattal, amely feladatnak az ellátására eredetileg a törvényjavaslat ilyen megoldást javasol. S ez a független szervezet az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet, amely független szervezet a kormánynak egy államigazgatási szerve, s úgy gondolom, hogy õ nem érdekelt ezeknek a sok esetben titkoknak a megismerésében, esetleg felhasználásában, mert hiszen nem tagadhatja senki azt, hogy a Mezõgazdasági Biotechnológiai Kutató Központban bizony vannak olyan kutatások, amelyek párhuzamosak vagy legalábbis hasonlóak más kutatóintézetek által folytatott kutatásokkal.
(18.50)
Összességében mi, szabaddemokraták úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat szükséges, ez a törvényjavaslat példaértékû lesz akár európai szinten is, amennyiben elfogadjuk. Úgy gondoljuk, ha ezekkel a módosító indítványokkal együtt elfogadjuk, akkor hosszú idõre képes lesz ennek a nagyon fontos tudományágnak, de ugyanakkor nagyon veszélyes biológiai bombának hatástalanítására vagy legalábbis a veszélyek csökkentésére, és kellõképpen alkalmazva mindenféleképpen a magyar mezõgazdaság, végeredményben a magyar agrárgazdaság eredményeit és ezen túlmenõen természetesen az ország lakosságának az érdekeit fogja szolgálni.
Ezért mi a törvényjavaslatot a szükséges módosító indítványok elfogadása után elfogadásra javasoljuk az Országgyûlésnek, és támogatjuk ezt a javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)