KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! 1993-ban az Országgyûlés MDF-frakciójának kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztériumban elkészült az állampolgárok tulajdonában az állam által kötött nemzetközi szerzõdésekkel okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény elsõ tervezete. A tervezet a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodásokat alapul véve kívánt átfogó megoldást nyújtani a külföldön lévõ egykori magyar tulajdonok és követelések rendezésére. Ismereteim szerint a tervezet elõkészítésében az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal is részt vett, amelynek akkor ön, tisztelt képviselõtársam, volt az elnöke. Az akkori kormány azonban a tervezetet - általam nem ismert okból - nem terjesztette az Országgyûlés elé, holott mindazok a körülmények, amelyeket most képviselõ úr az interpellációjában ecsetelt, kétségkívül akkor is fennálltak.
Az Alkotmánybíróság határozatának végrehajtására a kormány 1996. évi döntése nyomán immár a Külügyminisztérium által 1997 szeptemberében készített tervezet is a fenti koncepción alapult. A törvényjavaslatot a közigazgatási államtitkári értekezlet 1997. november 24-én megtárgyalta, de a kárpótlásra jogosultak körének meghatározását nem találta kellõen pontosnak, ezért a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodások további részletes elemzését javasolta. Az elemzést a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakértõibõl álló bizottság elvégezte.
Az elemzésbõl kiderült, hogy az Alkotmánybíróság 37/1996. szeptember 4-ei határozata, illetve a törvény eredeti, 1993. évi koncepciója félreérthetõ módon hivatkozott a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodásokra a párizsi békeszerzõdés 29. cikke 3. pontja alapján fennálló igények kártalanítása kapcsán. A párizsi békeszerzõdés, illetve annak 29. cikkének 3. pontja alapján fennálló konkrét kártalanítási kötelezettségekre ugyanis a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodások egyike sem utal. Ezért szükségessé vált az eredeti törvénytervezet átdolgozása és egy új törvénykoncepció kidolgozása.
Mivel az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak végrehajtása érdekében pontosítani kellett a jogosultak körét, a Külügyminisztérium az Igazságügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal együtt új törvénytervezetet dolgozott ki. Az új tervezet olyan törvényi szabályozást tartalmaz, amely a vagyonjogi megállapodások figyelmen kívül hagyásával csak a békeszerzõdés fenti cikkére összpontosít. Az új törvényjavaslat közigazgatási egyeztetése jelenleg folyamatban van. A tervezetet illetõen a kormány várhatóan február közepén foglal állást, és amennyiben elfogadja, akkor a törvényjavaslatot a kérdés mielõbbi rendezése érdekében az Országgyûlés elé fogja terjeszteni. Ezen törvényjavaslat elfogadásával Magyarország eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak, és a párizsi békeszerzõdés 29. cikke 3. pontja alapján jogosultak viszonylatában fennálló alkotmányos mulasztás orvoslást fog nyerni.
Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiban, szórványos taps az SZDSZ soraiból.)