DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Asszony! Mindenekelõtt hadd emlékeztessem: az Egészségügyi Tudományos Tanács 1982-ben és 1989-ben is állást foglalt a sportolók gyógyszeres teljesítményfokozásának tudományos és etikai kérdéseiben, és a leghatározottabban elutasította azokat a törekvéseket, amelyek a doppingolások legalizálására és államilag engedélyezett végzésére irányultak.
A minisztérium álláspontja következetesen erre épült. Számomra úgy tûnik, hogy egyesek most feláldozzák a tárgyilagos tájékoztatást a szenzációkeltés oltárán, politikai kampányt folytatnak, és megsértik az ártatlanság vélelmének elvét. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Ártatlan vagy?) Ez nem új dolog egyébként, ilyesmi megtörtént a korábbi években is, tessék csak visszalapozni a dokumentumokban! Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy a múltban is a szenzációkeresõk fõ iránya volt annak bizonygatása, hogy Magyarországon állami segédlettel valósult meg doppingolás. Ennek az utánlövési kísérleteit tapasztaljuk most.
Ami képviselõ asszony írásban megfogalmazott kérdéseit illeti:
Elõször: a szakmai kollégium 1982. évi ülésén elhangzottakkal kapcsolatban nincs mit vizsgálni, ugyanis ennek határozata is elítélte az illegális gyógyszerelést, csupán a dopping-ellenõrzési rendszer beállításával összefüggõ gyógyszerkísérletek kidolgozására alakított munkabizottságot. Az emlékeztetõben olvasható, hogy mire hívtam fel ott jelen lévõ, meghívott minisztériumi munkatársként a figyelmet. De szeretném szó szerint idézni a szakmai kollégáim álláspontját.
"Indokoltnak tartjuk adjuvánsok alkalmazását a teljesítménysportban - zárójelben jegyzem meg, hogy itt vitaminkészítményekrõl van szó -, indokoltnak tartjuk azt az objektivizáló törekvést, amely lekontrollálja az adjuvánsok sportteljesítményre gyakorolt hatását. Ne szûnjön meg hasonló adjuváns anyagok keresése és továbbfejlesztése, alakuljon munkabizottság az adjuváns anyagok és hormonkészítmények tanulmányozására, és még ez év folyamán tegye le javaslatát a szakmai kollégium elé a versenysportban való felhasználhatóságuk kérdésében. A kollégium a tesztoszteron és származékainak adásában egyes helyeken elterjedt gyakorlatot, az illegális gyógyszerelést már tavaly decemberi ülésén elítélte, ezt most megerõsíti."
Másodszor: az valóban jó lenne, ha az ország tiszta képet kapna az akkori eseményekrõl, azonban a Népjóléti Minisztériumban fellelhetõ iratok alapján megvizsgáltuk; egészségügyi vezetõk és sportorvosok tiltott teljesítményfokozásban játszott szerepe nem igazolható. Ilyen vizsgálatok folytak 1988-ban, '89-ben, ilyen vádak fölmerültek 1993- ban, az akkori miniszter is vizsgálta, és megnyugtató válaszok születtek.
Harmadszor: 1982-ben, illetõleg 1983-ban a doppingellenõrzés beállítása érdekében lezajlott vizsgálatokban részt vett sportolók egészségi állapotának utánvizsgálatát nem tartom szükségesnek. Fõleg azért, mert nem kideríthetõ, hogy egyébként egészségüket más rizikótényezõk, betegségek hogyan befolyásolták. Az is kétséges, hogy egyáltalán föllelhetõk-e, és vállalkoznának-e orvosi ellenõrzésen való részvételre.
Végül, az elmondottakkal összhangban mindkét állításomat fenntartom; azt is, amit a Vasárnapi Híreknek nyilatkoztam, de azt is, amit 1989-ben Szerdahelyi Szabolcsnak. Az utóbbi kijelentésem ugyanis arra vonatkozott, hogy 1989-ben a hét évvel korábban elhangzottakat egy zaklatott politikai hangulatban úgy állították be, hogy a kísérletek ürügyén az egészségkárosító teljesítményfokozás kapott zöld utat. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)