AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelõtt szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat igazából egyetlen célt szolgál. Ez a cél a jelentõs fejlõdési képességgel bíró vállalkozásokba történõ befektetések elõmozdítása, az ilyen vállalkozások tõkéhez jutási lehetõségeinek jelentõs mérvû javítása.
Ezért nem véletlen, hogy a gazdaság szereplõit teljeskörûen képviselõ kamarák - azaz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Kézmûves Kamara, a Magyar Agrárkamara - is sürgõsnek tartják a kockázati tõke magyarországi befektetõ, finanszírozó tevékenységérõl szóló törvény megalkotását, és hasonló véleményen van a vállalkozók több nagy érdekképviseleti szervezete is, így például az IPOSZ és a VOSZ, továbbá az innovációra támaszkodó vállalkozások érdekeit képviselõ Magyar Innovációs Szövetség is.
Tisztelt Ház! A kis- és középvállalkozások, különösen az induló, illetve új növekedési pályára álló vállalkozások legnagyobb problémája a tõkehiány. Korábbi helyzetünk, a befutott fejlõdési pályánk következménye, hogy általában alultõkésítettek és különösen hiányában vannak a fejlesztésre fordítható likvid tõkének. A likvid források bevonását a rászoruló vállalatok igen nagy hányada nem képes hitel formájában megszerezni állami rásegítõ megoldásokkal sem. Világszerte probléma, így nálunk is, hogy a kis- és középvállalkozások és különösen az induló, illetve új növekedési pályára álló vállalkozások nagy hányada nem képes a fejlesztései finanszírozásához banki hitelhez jutni, mert nem tudnak megfelelni a pénzintézeti hitelezés követelményeinek. Ez még olyan országokban is nehézségeket okoz, ahol a hitelintézeti szektor sokkal több tapasztalattal bír a vállalkozásfinanszírozásban s ahol a vállalkozások jövõbeni várható jövedelemtermelõ képességét sokkal inkább elfogadják a hitelnyújtás alapjaként, mint nálunk.
Emellett még azoknál a vállalkozásoknál is, amelyek kaphatnak banki hitelt, az azzal járó adósságszolgálat a felfutás gátjává válhat, mivel a törlesztést rendszerint már akkor meg kell kezdeniük, amikor a jövedelemtermelõ képességük még alacsony, az tehát elvonja a forrásokat a további fejlesztési beruházások elõl. Éppen ezért a vállalkozások ezen körében a számottevõ fejlesztéseket többnyire nem lehet hitelfelvétellel finanszírozni. Ebben a körben a fejlesztés finanszírozására a tartós tõkebevonás alkalmas. A jelenleg mûködõ pénzügyi intézményrendszerünk csak részben megfelelõ arra, hogy megoldja az alultõkésített vállalkozások problémáit. Ezen a helyzeten segíthet a kockázati tõketársaságok, illetve tõkealapok intézményének létrehozása.
Tisztelt Ház! Az aggályok eloszlatására ki kell emelni, hogy a törvény nem fosztja meg az itt mûködõ kockázati tõkéseket az eddig élvezett döntési és cselekvési szabadságuktól, s a jövõben sem nehezíti meg számukra a piacra lépést. A szabályozás nem kényszeríti a kockázati tõkéseket az új feltételek elfogadására. Az üzletág sajátosságaihoz illesztett mozgásformát kínál azoknak, akik az azzal járó elõnyökért vállalják a szabályok betartását. Ezek a szabályok részben az ide befektetõk, részben a kockázati tõkét befogadó vállalkozások ésszerû biztonságát és úgyszintén a gazdaság áttekinthetõ és kiszámítható mûködésének védelmét szolgálják. Bizonyos elõírásokat pedig a sajátos adószabályok tesznek szükségessé. Mindazoknak, akik ezt nem vállalják, a törvény érintetlenül meghagyja az eddig élvezett döntési és cselekvési szabadságukat. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a külföldi kockázati tõke minél erõteljesebben vegyen részt a magyar vállalkozások fejlesztésében s hogy ehhez hazai kockázati tõkések is társuljanak.
A kockázati tõkérõl szóló törvény megalkotásának szükségességét szakmai szempontból a következõk indokolják:
1. Ahhoz, hogy a kockázati tõkecégek a nemzetgazdaság igényeinek megfelelõ mértékben vegyenek részt a vállalkozások fejlesztésében, elengedhetetlen olyan feltételrendszer kialakítása, elsõsorban az ilyen számviteli és adózási szabályok bevezetése, amely ésszerû mértékben figyelembe veszi az üzletág sajátosságait.
2. Tudomásul kell vennünk, hogy a kockázati tõke csak akkor képes ellátni a maga pénzügyi közvetítõ szerepét a vállalkozások finanszírozásában, ha a pénztulajdonosok hajlandók ide befektetni. Ezért kell a befektetési hajlandóságot olyan szabályozással erõsíteni, amely ésszerû mértékben kompenzálja a kockázati tõke versenyhátrányát - hosszú futamidõk, bizonytalan megtérülés - a megtakarítások piacán. Nagy figyelmet fordítottunk ugyanakkor arra, hogy ez a szabályozás versenysemleges legyen, s ne adjon lehetõséget az adórendszer kijátszására.
3. A rendezett jogi keretek mindig fontosak a befektetõk számára. Minden bizonnyal nagyban segíti a jelentõsebb hazai és külföldi tõke bekapcsolódását vállalkozásaink kockázati finanszírozásába, ha jogilag rendezett feltételek és e területekhez illeszkedõ szabályok között történik a forrásgyûjtés és -felhasználás.
4. Célszerû megteremteni annak jogi lehetõségét és kereteit, hogy a kockázati tõke önálló jogi személyiségû alapok formájában is mûködhessen. A kockázati tõke alapszerû mûködését az eddigi jogi szabályozás nem tette lehetõvé.
5. A befektetési alapokra vonatkozó törvényi szabályozásunk gyakorlatilag kizárja, hogy ezek a vállalkozások kockázati finanszírozásával foglalkozhassanak. Ez nem a szabályozás hibája. A befektetési alapok a kockázati tõkétõl eltérõ minõséget képviselnek a pénz- és tõkepiacon, s törvényi szabályozásuk ehhez illeszkedik. Alapos mérlegelés után döntöttünk úgy, hogy a kockázati tõke szabályozása nem illeszthetõ be a befektetési alapok szabályozásába.
6. Gazdaságfejlesztési céljainkat jól szolgálná, ha megfelelõen kedvezõ adófeltételek és számviteli szabályok biztosításával elérnénk, hogy Közép-Kelet-Európában Magyarországon telepedjenek meg külföldi tõkét mozgósító kockázati tõkecégek és alapok, s innen végezzék el pénzügyi mûveleteiket.
7. A pénztulajdonosok, valamint a finanszírozást keresõ vállalkozások érdekében célszerû a kockázati tõketársaságok és alapok pénzügyi közvetítõ szerepéhez illeszkedõ garanciális szabályokkal is erõsíteni ezen piaci szereplõk megbízhatóságát.
8. A pénz- és tõkepiac zavartalan mûködésének s a kellõ tapasztalatokkal nem rendelkezõ pénztulajdonosok védelmében biztosítani kell, hogy a forrásgyûjtõként megjelenõ kockázati tõkecégek ne legyenek összetéveszthetõek a más minõséget képviselõ szereplõkkel.
Tisztelt Ház! A kockázati tõke mûködésének egyik kulcskérdése a befektetésekbõl való kivonulás megvalósítása. Ennek leggyakoribb eszköze, hogy a kockázati tõketársaság, illetve alap a tulajdoni hányadát eladja a tulajdonostársaknak vagy szakmai befektetõknek. A legjobb vállalatok esetében a kivonulás megvalósításának lehetõségét a tõzsdei bevezetés kínálja. Mindenütt jelen levõ igény ugyanakkor az is, hogy jöjjenek létre olyan szervezett értékpapírpiacok, illetve a meglévõ piacok olyan szekciói, amelyek képesek és alkalmasak a nagy növekedési képességû kis- és középvállalkozások értékpapírjainak bevezetésére és forgalmazására. Ilyen sajátos értékpapírpiacot hozott létre az USA, és most indulnak hasonló piacok Európában is. Európai integrációnktól várható, hogy ezek a piacok mindinkább elérhetõvé válnak a magyar vállalkozások számára is.
A törvénytervezet a befektetésekbõl való kivonuláshoz sajátos szabályokat nem rendel, hanem a kockázati tõke számára is meghagyja mindazt a döntési és cselekvési szabadságot, amelyet más befektetõk is élveznek. Világosan látjuk, hogy ez a törvény önmagában nem alkalmas arra, hogy megoldja a kis- és középvállalati kör problémáinak nagy részét, viszont hasznos része lehet annak. Ennek alátámasztására elõször gondoljunk arra, hogy a kockázati tõketársaságok, illetve alapok minimális alaptõkeigénye csak 500 millió forint, és ekkora alaptõke mellett egy befektetésre maximum 75 millió forint, vagyis középvállalkozási mértékrend fordítható.
A kockázati tõke nagyobb aktivitása világszerte elsõsorban a nagy növekedési képességû, közepes és nagyobb kisvállalkozások esélyeit bõvíti arra, hogy hozzájuthassanak a fejlesztésükhöz szükséges finanszírozáshoz és szintúgy ahhoz a fejlesztést segítõ közremûködéshez, amelyet a kockázati tõke biztosít a részvételével mûködõ vállalkozásoknak.
A kis- és közepes méretû vállalkozások nagyobb köre, amely közvetlenül nem részesül a kockázati tõkebefektetés elõnyeibõl, a kockázati tõke révén megerõsödõ vállalkozások piacán való beszállítási lehetõségek, illetve az azok növekedésével bõvülõ gazdasági kapcsolatok, valamint a gazdaság élénkülése és erõsödése révén élvezi ennek elõnyeit.
Tanulságul szolgálhatnak számunkra az Európai Uniónak a kockázati tõkebefektetõ finanszírozó aktivitásának ösztönzésére és irányítására vonatkozó törekvései. Az EU a maga gazdaságfejlesztési programjai keretében láthatóan nagy figyelmet szentel az olyan eszközök, programok kialakításának és alkalmazásának, amelyek révén ösztönözhetik a kockázati tõkevállalkozás fejlesztõ és finanszírozó tevékenységét és különösen annak bekapcsolódását a kis- és közepes vállalkozások, valamint az innovációt megvalósító vállalkozások fejlesztésébe. A legjobb, fejlõdõképes kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzetének javítására a törvénytervezet egy állami viszontgaranciával megerõsített tõkegarancia-konstrukcióval ösztönzi a kockázati tõkebefektetõket arra, hogy befektetéseik során ne kerüljék el a kis- és középvállalkozásokat, hanem hajlandók legyenek e szektort is célpiacuknak tekinteni.
(18.30)
Az állami részvétel nem a kockázati tõkebefektetés lényegét jelentõ kockázat csökkentését jelenti, hanem kizárólag a kis- és középvállalkozói szektor kockázati tõkéhez jutási esélyeit hivatott javítani azáltal, hogy e szektor helyzetébõl fakadó extrakockázat kiegyenlítésére irányul. A tõkegarancia nem a kockázat átvállalását, hanem ésszerû, piaci alapú megosztását jelenti. Az állami segítség reményeink szerint a kisvállalkozó bizalmát is erõsíti a számára oly fontos mûködõ tõke befogadásában.
A javasolt módszer harmonizál az EU kisvállalkozásokat támogató politikájával és gyakorlatával, a piacgazdasági érettség olyan eszköze, amely az EU-csatlakozást követõen is fenntartható támogatási formaként mûködtethetõ. A kockázati tõkére vonatkozó speciális pénzügyi szabályokat az adó- és számviteli törvények módosítására vonatkozó, párhuzamosan tárgyalt javaslatok tartalmazzák. Az elõterjesztés szerint a befektetõ magánszemélyeknek meg kell adni a jelenleg is létezõ befektetési kedvezményeket - a kockázati tõketársaságba vagy alapba történõ befektetés esetén - a jelenlegi adóhitel-konstrukcióban.
A befektetõ magánszemélynél a befektetésbõl származó osztalék és a befektetés értékesítésekor elért árfolyamnyereség az általános szabályok szerint adózik. A társasági adó hatálya alá tartozó befektetõk kedvezménye, hogy a kockázati tõketársaságban, illetve alapban levõ befektetésükre szükség szerint céltartalékot képezhetnek, s ez nem növeli a társasági adó alapját. A kockázati tõkealap tõkejegyének hozama osztaléknak minõsül, ezáltal a hozam adómentes a befektetõnél.
A kockázati tõketársaság és a kockázati tõkealap, amely csak alaptevékenységét folytathatja, meghatározott feltételek teljesülése esetén nulla százalékos adókulccsal adózik, és keletkezett jövedelemadóztatása a jövedelemtulajdonosoknál történik. Amennyiben a tõketársaság, illetve az alap e feltételeket nem teljesíti, akkor utólag köteles megfizetni a teljes adót, s annak a késedelembõl adódó pótlékait.
A kockázati tõke szektoron belüli versenysemlegességének biztosítása érdekében a kockázati tõkealapra vonatkozó adószabályok azonosak a kockázati tõketársaság adóztatásának szabályaival. Ezért eltérnek a befektetési alapok adószabályaitól, és nem biztosítanak azokéhoz hasonló adómentességet. A vállalkozás, amelybe a kockázati tõke befektetett, valamint a kockázati tõkealap kezelõje az általános szabályok szerint adózik. Nem terjed ki az adómentesség a helyi adókra. A vonatkozó adószabályok viszont az adó alapját képezõ nettó árbevétel meghatározása során figyelembe veszik a kockázati tõke sajátosságait, s ezért a beszerzési költségek között figyelembe lehet venni a befektetések beszerzési árát is.
Tisztelt Országgyûlés! A javaslat a kockázati tõkebefektetést végzõ társaságok, a kockázati tõkealap-kezelõk, a kockázati tõkealapok, valamint a külföldi vállalkozások e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató fióktelepének állami felügyeletét az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletre bízná.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a kockázati tõkebefektetésekrõl, kockázati tõketársaságokról, valamint kockázati tõkealapokról benyújtott törvénytervezetet vitassák meg, és a hazai vállalkozások várakozásainak megfelelõen még a tavaszi ülésszakon fogadják el. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)