AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az elmúlt év decemberében döntött a Ház a gazdasági társaságokról és az ehhez kapcsolódó, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásokról szóló új törvényekrõl, valamint az egyéni vállalkozásról, a gazdasági kamarákról szóló törvénymódosításokról, amelyek ez évben lépnek hatályba.
E törvényeknek jelentõs következményeik vannak az adó- és számviteli törvényekre nézve, amit azonban az õszi adótörvény-módosítási idõszakban még nem lehetett figyelembe venni. Így a most önök elé került javaslatok tartalmazzák az említett törvényekkel összefüggõ, nélkülözhetetlen adó- és számviteli szabálymódosításokat. Mindenekelõtt fontos hangsúlyozni, hogy a módosuló szabályok jellemzõen az újonnan alakuló gazdálkodó szervezetekre, illetve a meglévõ társaságoknak az új társasági törvény szerinti átalakulására vonatkoznak. Az új rendelkezések meghatározóan technikai jellegûek, és a meglévõ, illetve változatlan formában továbbmûködõ vállalkozásokat nem érintik, sõt, a javasolt változtatásoknak lényegében nincs közvetlen költségvetési hatásuk sem.
A beterjesztett törvénycsomag tartalmazza a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, a kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó adózási és számviteli szabályokat is, amirõl a megelõzõ napirendi pont tárgyalásakor szóltam. Ugyancsak e törvényjavaslat indítványozza a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló törvény módosítását is az ingyenes utazás korhatárának 70 évrõl 65 évre történõ leszállításával összefüggésben. A díjbevétel-kiesés törvénymódosítás nélkül ugyanis az árkiegészítés csökkenésével járna, ezt kívánja a költségvetési pozíció változatlan szintje mellett ellensúlyozni a módosító javaslat.
A törvényjavaslat részét képezi néhány olyan további más törvénymódosítás is, amelyek az adott törvényekre vonatkozó pontosító, értelmezõ rendelkezéseket indítványoznak. Ezek sorából kiemelést igényel az árak megállapításáról szóló törvény módosítása, ami lehetõvé tenné, hogy a települési önkormányzat képviselõ-testülete közérdekbõl a személytaxi-szolgáltatásra hatósági legmagasabb árat állapítson meg. E javaslat elfogadása esetén várható, hogy a fõvárosi önkormányzat idegenforgalmi jóhírünk javítása érdekében maximálja majd a taxitarifákat, de egy ilyen döntés meghozatala, hangsúlyozom, az önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kulcsponti része a számviteli, valamint az adózás rendjérõl szóló törvények módosítása. Ezek közül a számviteli törvény módosításai meghatározóan a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódnak.
A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint az üzletszerû gazdasági tevékenység folytatása céljából a cég, gazdálkodó a cégnyilvántartásba történõ bejegyzéssel jön létre, de a cég mûködését már a cégbejegyzés elõtt megkezdheti, ezért indokolt a számviteli törvényben az elõtársasági idõszakra vonatkozó könyvvezetési, beszámolási szabályokat elõírni. A javaslat szerint az alapítás és a társaság létrejötte, illetve a létre nem jötte közötti idõszakot egy beszámolási idõszaknak kell tekinteni az elõtársasági idõszakhoz kapcsolódó sajátos felelõsségi szabályok érvényesülése érdekében, akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Az elõtársaság a beszámolókészítési, a nyilvánosságra hozatali és a közzétételi kötelezettségének az általános elõírások szerint köteles eleget tenni.
Erre amiatt van szükség, hogy az elõtársaság nyilvánosságra kerülõ beszámolójának mérlegadatai cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött gazdasági társaság valós vagyoni helyzetét tükrözzék, az eredménykimutatás adatai pedig az elõtársasági idõszak tevékenységének eredményét, az arra ható tényezõket mutassák.
A számviteli törvény módosításának fontos elemei a gazdasági társaságok átalakulásával, egyesülésével, szétválásával kapcsolatos, a vagyon megállapításához szükséges rendelkezések.
Tisztelt Ház! Az adózás rendjét érintõ módosítások az elõtársaságok adóeljárással kapcsolatos feladatait, továbbá az új vállalkozások bejelentkezésével összefüggõ rendelkezéseket tartalmazzák. A módosító paragrafusok az adójogviszonyra meghatározzák az elõtársasági szakaszban megszerzett jogokkal, vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos adózási szabályokat. A javaslat definiálja az elõtársaság adójogi fogalmát, valamint meghatározza az e létezési szakasszal kapcsolatos adóbevallási és -fizetési kötelezettségeket.
A számviteli törvény az elõtársaság megszûnéséhez - akár a társaság bejegyzésével, akár a kérelem elutasításával vagy visszavonásával történik - beszámolókészítési kötelezettséget rendel, ehhez kapcsolódva az adókról is el kell számolni.
(19.00)
Az adómegállapításról minden esetben rendelkezik a javaslat, de külön adóbevallást benyújtani és az adókat megfizetni csak akkor kell, ha az elõtársaságot a cégjegyzékbe nem jegyzik be, egyébként a bejegyzett társaság éves bevallásakor teljesül a vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettség.
A vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentését célzó kormányzati kötelezettségvállalás részeként ez év közepétõl változik és egyszerûsödik a bejelentkezési kötelezettség teljesítése. Az új szabályozás szerint az adózó gyakorlatilag a cégbíróságnál, illetve a gazdasági kamaráknál történõ bejelentkezési eljárás során megkaphatja adószámát, statisztikai számjelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát.
Ehhez igazodóan változnak az adózás rendjérõl szóló törvény bejelentkezésre vonatkozó szabályai. A törvénymódosítás egyúttal rendezi a regisztrált adatokban bekövetkezõ változások bejelentése esetén követendõ eljárási szabályokat is. A bejelentkezéssel kapcsolatos, az adózás rendjérõl szóló törvényben megfogalmazott rendelkezések a statisztikáról szóló törvényben és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjakra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvényben is átvezetésre kerülnek.
A jövedelemadó-törvények módosításai közül megemlítendõk a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódóan a kamatozó részvénnyel kapcsolatos szabályok. Mivel a jövõben - a Gt. átmeneti szabályai szerint elõször az 1999-es évre - a kamatozó részvény után a kamatot csak az adózott eredménybõl lehet fizetni, így indokolt rendelkezni arról, hogy az adózott eredménybõl fizetett kamat a személyi jövedelemadóban és a társasági adóban osztaléknak minõsüljön, a költségként elszámolt kamat a személyi jövedelemadóban továbbra is egyéb jövedelemként adózna.
Fontos rendelkezések a társasági adóban az átalakulással összefüggõ szabályok, amelyek azonban a Gt. és a számviteli törvény módosításához igazodva pontosító jellegûek és lényegében változatlan szabályozást jelentenek a korábbiakhoz képest.
A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítja a polgári törvénykönyvrõl szóló törvénynek a közhasznú társaságok átalakulására, megszûnésére vonatkozó rendelkezéseit, ehhez kapcsolódva is több javaslat szerepel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben.
A közhasznú szervezetekrõl szóló törvénnyel összefüggésben szükséges mindkét jövedelemadóban rendelkezni a tartós adományozás külön kedvezményérõl, valamint ezzel összefüggésben a tartós adományozás fogalma is pontosításra kerül a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény módosításaként.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény a kockázati tõkealap és a kockázati tõketársaság számára, továbbá az alap vagyonához, illetve a társaság tõkéjéhez hozzájáruló befektetõk számára az általánostól eltérõ, kedvezõbb szabályokat fogalmaz meg. A számvitel szerint megengedett céltartalékképzés a társasági adóban is érvényesíthetõ. A kockázati tõketársaság és a kockázati tõkealap hat évig mentesül az adófizetés alól, ha a befektetési feltételeket teljesíti, és kizárólag alaptevékenységét folytatja.
A befektetõ magánszemélyeknek indokolt megadni a jelenleg is létezõ befektetési adóhitel-kedvezményeket a kockázati tõketársaságba vagy alapba történõ befektetés esetén is.
Tisztelt Országgyûlés! Mivel a gazdasági társaságokról szóló törvény 1998. június 16-án lép hatályba, nagyon fontos, hogy a tisztelt Ház még a tavaszi ülésszak során határozzon. Erre is tekintettel kérem a törvényjavaslat megvitatását, majd elfogadását.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)