HERBERT FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Államtitkár Asszony! Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyûlési határozati javaslat tárgyalása során alapvetõen a következõ két témáról szeretnék szólni: területfejlesztési törekvéseink európai uniós megítélésérõl, az unió regionális politikájához történõ illeszkedés lehetõségeirõl másrészt pedig szûkebb pátriám, Zala megye, benne városom, Zalaegerszeg területfejlesztési koncepciójának elveirõl és eredményeirõl, a Phare-programok megyei sikereirõl.
(20.50)
Ki vitatná ma már az unió regionális politikájának meghatározó szerepét Magyarország területfejlesztési feladatainak végrehajtásában, azok pénzügyi teherviselésében? A gazdasági és társadalmi különbségek miatt Európa különbözõ régiói és azok lakosai nem rendelkeznek egyenlõ esélyekkel. Az Európai Unió tagállamai már hosszú ideje tapasztalják, hogy az egyes régiók fejlettségi szintjében és életszínvonalában különbségek mutatkoznak; s ha ezeket a tényezõket az egész unió tekintetében vizsgáljuk, a különbségek még jelentõsebbek.
Az évtized elején az egy fõre jutó GDP a közösség tíz leggazdagabb régiójában több mint három és félszer volt magasabb, mint a tíz legszegényebb térségében. Munkanélküliség tekintetében ugyanez a különbség hétszeres, a szakképzésben részesülõ fiatalok arányát tekintve kétszeres, az alapvetõ infrastruktúrában háromszoros, a K+F támogatásokban hétszeres.
Az Európai Unióban '77-ben fogalmazták meg a közös regionális politika szükségességét, amelynek lényegét abban látják, hogy a régió gazdasági konvergenciája nélkül a tagállamok konvergenciája sem valósulhat meg. A regionális politika 1986-ban került be a közös politikák közé. A maastrichti szerzõdés ezeket a cikkelyeket alapvetõ változtatás nélkül megerõsítette, azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi unió célkitûzése a feladatok jelentõségét csak fokozza. Létrehozták az úgynevezett strukturális alapokat, amelynek része az európai területfejlesztési alap, az európai szociális alap, valamint az európai mezõgazdasági orientációs alap; ez egészült ki 1993-ban a halászati orientációs és kohéziós alappal.
A strukturális alapok céljai a következõkben foglalhatók össze: a gazdaságilag kevésbé fejlett régiók szerkezetváltozása, erre jut az alapok közel 70 százaléka; azok a régiók jogosultak e támogatásra, amelyeknél az egy fõre jutó GDP nem éri el a közösség átlagának 75 százalékát. Akik ebbõl részesednek, nem kaphatnak a további öt cél alapján támogatást.
A következõ szempont: a hanyatló ipari régiók szerkezeti átalakítása; erre a célra az alapok 11 százaléka jut.
A következõ: a tartós és ifjúsági munkanélküliség problémáinak enyhítése és átképzések; e két célra szintén az alapok 11 százaléka jut.
A mezõgazdaság korszerûsítése és szerkezet-átalakítása, alacsony fejlettségû vidéki területek támogatása: ide az alapok 4, illetve 4,5 százaléka jut.
A következõ szempont: az igen alacsony népsûrûségû területek fejlesztési igényeinek támogatása.
A szorosan vett strukturális alapokon túl létezik a kohéziós alap is, amely a kevésbé fejlett országok felkészítését segíti elõ a gazdasági és pénzügyi unióra; azok az országok vehetik igénybe, amelyek egy fõre jutó GDP-je nem éri el az unió átlagának 90 százalékát.
A magyar regionális fejlõdésnek, illetve politikának az európai uniós csatlakozás szempontjából kritikus pontjai a következõk: az EU-ban alkalmazott fejlettségi kategóriák szerint Magyarország egész területe elmaradottnak minõsül, mivel az egy fõre esõ bruttó nemzeti terméket tekintve nem éri el az EU átlagának 75 százalékát. Budapest kivételével valamennyi megye az EU-átlag 30 százaléka alatt marad; mindez igen széles körû támogatási célok igénybevételére jogosít fel.
Magyarországon a területi fejlettségbeli különbségek viszonylag nagyok, nagyobbak, mint az EU átlagában. A legkevésbé fejlett megyében az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék egyharmada a budapestinek. A különbségek részben az elmúlt 6-7 év folyamatainak következményei, amikor is a keleti piacok összeomlottak, a külföldi tõkebefektetések csak az ország fejlettebb régióit érintik, a vállalkozói aktivitásban is lényeges különbségek vannak.
A gondokat súlyosbítja, hogy a termelési tényezõk mobilitása az országon belül a fentieken túl is rendkívül alacsony. A magyar regionális politika támogatási eszközei az alábbi térségtípusokra koncentrálnak, a hazai behatárolási eszközök és az EU-besorolási kritériumok együttes alkalmazását figyelembe véve; ezek: a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradt térségek, az ipari hanyatlás által érintett térségek, a mezõgazdasági térségek, a tartósan magas munkanélküliségû térségek.
Az esetleges csatlakozás hatásairól az országos területfejlesztési koncepció és országgyûlési határozat szól, valamint állást foglal a nemzeti és EU-szintû regionális politika viszonyáról is, azaz arról, hogy az EU-harmonizáció mellett a sajátos hazai célok érvényesítésére mûködtetni kell a nemzeti területfejlesztési politikát is. Állást foglal a hazai és külföldi források elosztása tekintetében is, azaz a külföldrõl származó támogatásokat elsõdlegesen a régió szintjén kell megpályázni és elosztani; a központi területfejlesztési támogatások elosztásának és kezelésének alapvetõ szintje a megye; hazai sajátosság az integrált finanszírozásra való törekvés.
Magyarországon lényeges elõrelépést jelentett a területfejlesztésrõl és -rendezésrõl szóló, 1996. évi XXI. törvény, amely többek között létrehozta a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok intézményét. Az EU-források közül a Phare-támogatás a legjelentõsebb. A Phare-támogatásokat két, egymástól mind az eszközök, mind a felhasználás rendje szerint elkülönült forrás jelenti: az egyik a '92 óta mûködõ, a nemzeti kereteken belül regionális célú támogatásokat megvalósító keret; a másik az 1995 óta fennálló határmenti együttmûködést szolgáló keret.
A Phare-CBC-program magyar-osztrák, magyar-szlovén, illetve magyar-román relációban mûködik, célja: a határon túlnyúló együttmûködés fejlesztése, az ezt elõsegítõ szolgáltatási, beszerzési és beruházási típusú projektek kidolgozása, koordinálása és finanszírozása.
A komplex területfejlesztési típusú projektjeit illetõen alulról felfelé épülõ program keretein belül települési, térségi önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyes esetekben a társtárcák körébõl - jellemzõen útépítés, kikötõfejlesztés, határátkelõhelyek fejlesztése, ipari parkok - kerülnek ki.
A Phare-CBC-programok további sajátossága, hogy az EU az 1995-99-es idõszakra úgynevezett ötéves keretprogramot hagyott jóvá, mely évente alulról felfelé épülve telik meg projektekkel, és ezek évente kerülnek az EU-bizottságnál jóváhagyásra. Az egyes csomagokat 2,5 év alatt kell szerzõdéssel lefedni, a végrehajtást beindítani.
A magyar-osztrák határon átnyúló együttmûködési program esetében a Phare-CBC-program a '95-99 közötti idõszakra 35 millió ECU támogatásban részesült, melyhez 10 millió ECU hazai társfinanszírozási szükséglet kapcsolódik. A keretösszeg az egyes évek döntései függvényében növekedhet.
Most a bevezetõmben ígérteknek megfelelõen lássuk, miként vélekedik az európai bizottság Magyarországról, a területfejlesztés terén az uniós kérdésekre adott magyar válaszok és szakértõi megítélések alapján! 1995-ben Magyarországon az egy fõre jutó GDP az EU átlagának 37 százaléka volt. A gazdasági fejlettség megoszlása igen egyenlõtlen, habár más közép- és kelet-európai országokkal összehasonlítva Magyarországon viszonylag homogén a munkanélküliség megoszlása.
Az átlagos munkanélküliség valamivel 10 százalék alatt van. A munkanélküliség az ország nyugati részén és Budapesten a legalacsonyabb, míg a legmagasabb Magyarország keleti részén.
Az 1996-ban a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl elfogadott törvény adja a magyar regionális fejlesztési politika jogi alapját. A törvényben lefektetett elvek, célok és intézményrendszer világos hasonlóságot mutat az EU strukturális politikájával. A területfejlesztési törvény révén Magyarország megteremtette az átfogó regionális politika jogi alapját. Habár a törvény több rendelkezését még végre kell hajtani, a magyar közigazgatási kapacitás kielégítõnek tûnik az integrált területfejlesztési programok végrehajtásához. Így a reformok fenntartásától függõen Magyarország képes lehet a közösség szabályainak alkalmazására, és a közösség strukturális politikájának, forrásainak hatékony irányítására.
Néhány gondolatot szeretnék még szólni az Európai Unió 2000-2006 közötti idõszakra felvázolt fejlõdési irányait, célkitûzéseit megfogalmazó úgynevezett Agenda 2000 elnevezésû dokumentum e témára vonatkozó megállapításairól. Az alkalmazkodás elõsegítése végett szükséges a csatlakozás elõtti stratégia erõsítése, így 2000-tõl kezdõdõen egy csatlakozás elõtti támogatás áll majd ezen országok rendelkezésére; és a csatlakozástól kezdve pedig a strukturális alapok programjai és a kohéziós alap projektjei a csatlakozás elõtti támogatás helyébe lépnek, figyelembe véve az egyes országok abszorpciós képességét.
A bizottság azt javasolta, hogy a 2000-2006-ig terjedõ idõszakban a strukturális és kohéziós alapokból a jelentkezõk 7 milliárd ECU-t kapjanak a csatlakozás elõtt, majd a csatlakozás után 38 milliárd ECU-t.
(21.00)
Az Agenda 2000 megállapításai nem tartalmaznak Magyarország szempontjából kedvezõtlen javaslatokat. Továbbra is kiemelt fontosságú marad az unión belül a gazdasági és szociális kohézió erõsítése, a fejlettségi különbségek csökkentésének támogatása. Az anyag hangsúlyozza, hogy az új tagok felvétele nem jelent elviselhetetlen terhet az unió költségvetése számára. Az új tagok finanszírozása érdekében nincs szükség a befizetések növelésére, és a jelenlegi tagországok támogatottsági szintje is fennmaradhat.
A magyar országvélemény a regionális politikával kapcsolatban megállapítja, hogy Magyarország a jelentkezõ országok közül egyedüli, amely jogi keretekkel rendelkezik a regionális fejlesztés vonatkozásában. A bizottság problémát fõként a végrehajtásban lát. További intézmények kialakítása szükséges, emellett pedig a már létezõ intézményeknek is további tapasztalatok szerzésére van szükségük. Az Agenda 2000 szempontjai alapján megállapítható, hogy az intézményrendszer kialakítása során ügyelni kell arra, hogy a programok kialakítása, végrehajtása során a partnerség elve megfelelõen érvényesüljön. Ennek elemeként többek között - mint ahogyan azt az országvélemény is megállapítja - javítani kell a minisztériumok, valamint a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok közötti koordinációt.
Közösségi forrásként 1999-ig az új Phare is rendelkezésre állhat, de 2000-tõl már több lábon álló pénzügyi segélykonstrukciót javasol. A csatlakozni kívánó országok úgynevezett elõcsatlakozási pénzügyi segélyként évi 1,5 milliárd ECU Phare-támogatást kapnának, de ha a jogosultak közül néhány ország az idõszak alatt belépne az unióba, a többieknek ez az összeg megmarad. A mezõgazdasági költségvetésbõl a pályázók 0,5 milliárd ECU-t kapnának évente, és belépéskor ez is megmaradna a további várakozóknak. A strukturális alapokból évi 1 milliárd ECU-t kapnának a csatlakozásra várók, fõleg a kohéziós alap támogatta célok - ilyenek az infrastruktúra, a környezetvédelem - érdekében, valamint a strukturális politika programozási feltételeinek tanulása céljából. Ennek alapján 2000-tõl a pályázó, de még nem tagországok - függetlenül attól, hányan vannak - évi 3 milliárd ECU-t kapnak közösségi forrásból. Ez a következõ hétéves pénzügyi idõszak alatt 21 milliárd ECU garantált segélyt jelent. A magyar országvéleményben az európai bizottság 2005-2006 körül évente 2,5-3,1 milliárd ECU-re becsüli a különbözõ EU-költségvetési forrásokból Magyarországra áramló többletforrásokat.
Tisztelt Ház! Szeretnék néhány elemet kiemelni a megyei területfejlesztés alapelveibõl, amely Zala megyében készült. A megye az ország elfogadott, önálló regionális területfejlesztési egysége, egyúttal alkalmas egység az Európai Unió területi tagozódásában, nem zárva ki azt a szabadságát, hogy területfejlesztési vagy bármely más fejlesztési céljai érdekében ne szövetkezzék régióba tömörülve a szomszédos megyékkel és a szomszédos országok határ menti vagy egyéb régióival, tartományaival, illetve egyéb európai munkaközösségekkel, úgynevezett nyitott területfejlesztési politikát követve.
Kedvezõ természeti és környezeti adottságait megõrzi, fenntartja, javítja, továbbá védelmi szempontjai alá rendel bármilyen gazdaságfejlesztési hazai és nemzetközi beruházást, mûködésiengedély-nyújtást, szabályozást és tiltást. A területfejlesztés eszközeivel hozzájárul az egészséges életvitel és az életkörülmények javításához, az emberi erõforrások fejlesztéséhez.
Elvi támogatással, koordinatív tevékenységgel segít bármilyen gazdaságfejlesztõ, munkahelyteremtõ megmozdulást, vállalkozást, kistérségi, települési szintû helyben foglalkoztatási törekvést, a meglévõ településszerkezeti rendszer fenntartását. A nyugati határ menti kedvezõ földrajzi, gazdasági, kereskedelmi, szállítási és kulturális helyzetének kihasználására, két- és több oldalú kapcsolatfejlesztésre, regionális együttmûködésre, Európai Unió-beli felzárkózásra törekszik, és erre ösztönöz valamennyi ágazati vállalkozást, nemzetközi kooperációs rendszerfejlesztést. Mindazoknak az országos, megyék közötti és nemzetközi szintû, a megyei területszerkezetet közvetlenül befolyásoló mûszaki infrastruktúrarendszer-fejlesztéseknek helyet ad a megye mint a terület gazdája, a kezdeményezõk számára aktív részvételt és beleszólást biztosítanak a döntés-elõkészítés egyes fázisaiban és a decentralizált finanszírozás érvényesülésében.
Zala megye földrajzi és gazdaságföldrajzi kedvezõ adottságai révén, az elmúlt fél évszázados bezártságának kompenzálásaként egy, a hagyományos ütemhez képest felgyorsított kapcsolatrendszer kiépítését várja és igényli az országos szinten számításba vett ágazati fejlesztések közül, így elsõsorban a közlekedés és szállítás, tranzitálás európai szintû feltételeinek megteremtését Horvátország és Szlovénia között közvetlenül, majd közvetve Ausztriát és Szlovéniát nyugati és északi irányokban, továbbá a országot átszelve keleti és déli irányban. Zala megye mint az ország 19 megyéjének egyike területfejlesztési céllal kötött szövetkezése révén része, illetve tagja egyrészt a három nyugati határ menti megyébõl - azaz Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékbõl - összetevõdõ, az országos területfejlesztési koncepcióban tervezési statisztikai körzetként megnevezett nyugat-dunántúli régiónak, amelytõl a hagyományos és gyümölcsözõ kapcsolódásokon felül azt várja, hogy az Európai Unió regionális felzárkóztatási programjának kitüntetett határmenti akcióterületébe tartozva - mint programrégió - fejlõdése felgyorsuljon, a szomszédos ausztriai határ menti régió szintjére emelkedjék középtávon, saját erõforrásainak intenzívebb aktivizálásával és az igénybe vehetõ támogatások segítségével.
Másrészt tagja a dél-dunántúli régiónak Baranya, Tolna, Somogy megyékkel közösen, közös gazdasági, közlekedési és egyéb infrastrukturális, majd oktatási és kereskedelmi, fejlesztési, környezetvédelmi közös programok - és aláhúznám a programok szót - megvalósítása érdekében. A balatoni régiónak Veszprém és Somogy megyékkel közösen tagja.
Zala megye az elõzõek értelmében tagja a felsorolt régiók fejlesztési tanácsainak is. Megyei szintû kooperáció szándéka nyilvánul meg a szomszédos Veszprém és Somogy megyékkel társadalmi, gazdasági, oktatási, üdülési közös programokkal, környezet- és természetvédelmi közös szabályozásokkal, mûszaki hálózati infrastruktúrarendszer-fejlesztésekkel, elsõsorban Somogy megyével közösen, az M7-es, M9-es úttal és a dél-dunántúli, hosszabb távra tervezett nagynyomású földgázhálózattal igazolva.
A kooperáció kistérségi szinten is javasolható a Veszprém megyei területfejlesztési koncepcióval összhangban, amikor egy dinamikus kistérség ad át tapasztalatot és módszert a szomszédos megyei perifériás kistérség számára. Hosszú távon a megye jóval kiegyensúlyozottabb területi szerkezet kiépítésére, városhiányos térségek fejlesztésére és a hiányzó funkcionális és mûszaki-fizikai rendszerkapcsolatok bõvítésére, a jelenlegi közlekedési hálózatok korszerûsítésére és bõvítésére törekszik.
Hadd prezentáljak néhány eredményt a Phare-CBC Zala megyei nyertes projektjeibõl. Összességében az elmúlt három évben Zala megye 1 milliárd 363 millió forint nagyságrendû pályázati összeget nyert el, amely támogatási arány a beruházási költségek 75 százaléka. Ez az 1,3 milliárdos támogatás mintegy 1,9-2 milliárd forint értékû megvalósulást prezentált.
Ki kell emelni a 74. számú fõközlekedési út Zalaegerszeg várost elkerülõ részének megépítését, valamint a magyar-szlovén nemzetközi vasúti kapcsolat létesítését. A korábbi kormányhatározatnak megfelelõen a két ország közvetlen vasúti összeköttetést létesít a régi vasútvonalak korábban felszedett nyomvonalának újraépítésével. Az új szakasz Muraszombat és Zalalövõ között készül el. Az országos vérkeringésbe Zalalövõ-Zalaegerszeg-Boba útirányon át kapcsolódik be. Az új szakasz kiviteli tervei elkészültek, az építés az elõkészítés stádiumában van. A kapcsolatot jelentõ további szakaszra - ez Zalalövõ-Zalaegerszeg, illetve Zalaegerszeg-Boba - tanulmányterv készült. A továbbtervezést megelõzõen részletes talajvizsgálat és nyomvonal-vezetési vizsgálatok készültek a közelmúltban, az egyéb tervezési munkák a jövõ feladatai.
Még egy kiemelt fejlesztésrõl kell szólnom a megyét illetõen: a sármelléki repülõtér polgári hasznosításáról szeretnék szólni. A Zala Megyei Önkormányzat tíz települési önkormányzat polgármesterével - Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Zalakaros, Zalavár, Sármellék, Gyenesdiás, Balatongyörök, Vonyarcvashegy -, valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Kézmûves Kamara és a Zala Megyei Agrárkamara vezetõjével a sármelléki repülõtér és létesítményei megvásárlására és hasznosítására önkormányzati többségû konzorcium létrehozását készítette elõ.
(21.10)
A tervezett konzorcium célja a magyar állam tulajdonában, az ÁPV Rt. kezelésében lévõ sármelléki repülõtér és a hozzá tartozó létesítmények tulajdonjogának megszerzése, a meglévõ vagyon állagmegóvása, tárgyalás a befektetõkkel és a repülõtér hasznosítása. Az országgyûlési határozattervezetben szereplõ területfejlesztési elvek és hosszú távú prioritások alapján a konkrét megyei programok kidolgozhatók, amennyiben ahhoz a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állnak.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! A koncepció stratégiai célkitûzéseivel való egyetértés mellett szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a társadalmi és gazdasági, térbeli esélykülönbségek csökkentése, az elmaradott térségek felzárkóztatása ne a húzóerõvel bíró, jól mûködõ térségek, régiók hátrányára történjék. Ezt ajánlom az elõterjesztõk figyelmébe.
Köszönöm szépen a megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)