NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Felszólalásom a következõ négy pontból áll: egyrészt a kisebbségek parlamenti képviseletének a helye a magyar kisebbségvédelemben; majd a nemzetközi összehasonlításra térnék ki; ezt követõen az aktuálpolitikai környezetrõl beszélnék néhány szó erejéig; majd a kormányjavaslat gyengéit és pozitívumait foglalnám össze.
A kisebbségek parlamenti képviselete a rendszerváltás óta eltelt 8 évben beilleszkedik abba a folyamatba, ami valahogy úgy jellemezhetõ, hogy rendkívül jelentõs utat tett meg a magyar kisebbségvédelem ebben az idõszakban a pozitív diszkrimináció, a kollektív jogok, az autonómia, az önkormányzatiság elvei mentén.
Elfogadta a magyar parlament a kisebbségi oktatási normatívát, a helyi önkormányzatok kisebbségi képviselõinek választására irányuló pozitív diszkriminációt, a kisebbségi törvényt, a kisebbségi ombudsmanról szóló törvényt.
(9.50)
Lezajlottak a kisebbségi önkormányzati választások helyi és országos szinten. Megtörtént a kisebbségi szervezetek, önkormányzatok induló anyagi juttatása, központi székházak, miegymás.
Azt hiszem, tisztelt képviselõtársaim, jó úton halad Magyarország azon az úton, hogy a kisebbségvédelem tekintetében mintaállammá váljon európai viszonylatban. Erre egyébként Magyarországot nagyon sok dolog predesztinálja. Predesztinálja erre mindenekelõtt a történelme, az az ezredéves német, horvát, szlovák, zsidó, cigány és sorolhatnánk, milyen népekkel történõ történelmi együttélés, amely egyrészt - azt hiszem, bátran mondhatjuk - vállalható számunkra mint magyar embereknek, magyar állampolgároknak, részben pedig ez a történelmi múlt kötelez is mindannyiunkat arra, hogy ezen a területen nagyon körültekintõen járjunk el.
Másrészt predesztinál bennünket a XX. századi keserû történelem Trianonnal, a határon túli magyarság hányattatásaival, amelyek közül a leglátványosabb a csehszlovákiai lakosságcsere, a vajdasági csetnikek vérengzése a második világháború folyamán, a diktatúra megannyi megaláztatása a szomszédos országokban. De a XX. századi történelem említése során szólni kell arról is, hogy a hazai kisebbségekkel kapcsolatban a hazai németség kitelepítése ugyanolyan traumatizáló hatású volt, mint a zsidó, illetve roma polgártársainkat érintõ genocídium vagy a '60-as években végrehajtott sorozatos, kisebbségellenes beolvasztást célzó magyar szocialista politika.
De kötelez és predesztinál bennünket az 1990-es rendszerváltásnak és így a modern Magyar Köztársaságnak az elvi, erkölcsi alapozása is, amelynek gondolatiságában a kisebbségi jog nem alamizsna, hanem a többség és a kisebbség érdekét egyaránt szolgáló közérdek.
Tisztelt Képviselõtársaim! Nemzetközi összehasonlításban itt szó esett arról, hogy a szomszédos Szlovákia, Románia az elmúlt napokban legfelsõbb szinten követeli a magyarországi parlamenti kisebbségi képviseletet. Hadd fogalmazzak finoman, képviselõtársaim: ezek a követelések hiteltelenek. Egyrészt azért, mert kétoldalú szerzõdés nem írja elõ a kisebbségek magyarországi parlamenti képviseletét. Hiteltelenek azért, mert nemzetközi norma, dokumentum szintén nem írja elõ a kisebbségek parlamenti képviseletét. És azért is jó lenne, ha Szlovákia és Románia vezetõ politikusai egy kicsit visszafognának abból a hangnembõl, amit megengednek maguknak az elmúlt napokban, mert a belsõ joggyakorlatuk - nyolcéves mérlegüket megvonva - nem jogosítja fel õket semmiféle követelõzõ magatartásra Magyarországgal szemben.
Érthetetlen ilyen értelemben tehát, hogy Kovács László külügyminiszter úr miért szór hamut maga és Magyarország fejére ebben a vonatkozásban. A külügyminiszternek ebben a kérdésben az égvilágon semmi szégyellnivalója, azt hiszem, nincsen!
Az európai normákkal kapcsolatban még hadd mondjam el: azon túl, hogy a gyakorlat nem ismeri a pozitív diszkriminációt a parlamenti képviselet területén, az a kisebbségi keretegyezmény, amit az Európa Tanács a napokban végre útjára indított, egyfelõl örömmel tölt el bennünket, másfelõl azonban olyan alacsonyra teszi azoknak a bizonyos kisebbségvédelmi normáknak a lécét, hogy ezt valóban Szlovákia is könnyedén meg tudja ugrani a mai politikai körülményei közepette.
A sajtópublicisztikák is - a Magyar Hírlapban és a legkülönfélébb értékes orgánumokban - megalapozatlanul vádolják Magyarországot, bel- és külföldön is egyébként, szûkkeblûséggel, és én téves beállításnak látom azt, amikor "a jogállamiság próbakövérõl" beszélnek ennek a kérdésnek a kapcsán.
Harmadsorban engedjenek meg néhány gondolatot a kisebbségi képviselet politikai környezetérõl. Ez a vita, azt hiszem, alapvetõen méltánytalan, elsõsorban a kisebbségekkel szemben, bár próbáljuk megérteni. Próbáljuk megérteni, bár nem elfogadni azokat az érveket, amelyek arról szólnak, hogy politikailag 13 képviselõ gyakorlatilag 386 parlamenti képviselõ mellett is súlyos, de egy esetleg 200 fõs parlamentben meghatározó politikai erõ lehet, esetleg közel áll a frakcióképzéshez. Próbáljuk megérteni, de szintén nem elfogadva azokat az érveket, amelyek úgy fogalmaznak, hogy jogilag egy egykamarás parlamentben nehéz a korporatív elemet beépíteni. Vékony a határ, tisztelt képviselõtársaim, a pozitív diszkrimináció és a kétkamarás parlamentet feltételezõ korporativizmus között!
Méltánytalan a kisebbségekkel szemben, sõt jogszerûtlen az, hogy bizonytalanságot tart fenn a Magyar Országgyûlés nyolc éve; jobb lenne egy egyértelmû, határozott döntés, álláspont. Ilyen tekintetben tehát a határozott elutasító álláspont is jobb lett volna az elmúlt években, mint az, aminek itt a szemtanúi lehettünk.
Különösen méltánytalan a magyarországi kisebbségekkel szemben, hogy választási kampányok elõtt fél évvel kerül elõ az ügy. Ez kifejezetten megalázó rájuk nézve, mert azt a benyomást kelti, hogy a Magyar Köztársaság ezt a kérdést nem akarja megoldani, ugyanakkor kampánycélra a kisebbségeket fel kívánja használni, tehát a pártok a szavazataikra utaznak.
És jogszerûtlen ez a helyzet, mert valóban az alkotmány, a kisebbségi törvény és az Alkotmánybíróság döntései írják elõ, hogy a kisebbségi képviselet ügyét rendezni kell.
Negyedszer, tisztelt képviselõtársaim, a kormányjavaslat gyengéirõl és pozitívumairól és ilyen értelemben a Fidesz jogi álláspontjáról engedjenek meg néhány szót.
A gyengékrõl:
Mindenekelõtt az, hogy május helyett õsszel legyen a kisebbségi választás, félõ, képviselõtársaim, hogy ez egyenesen egy alkotmányellenes elgondolás. Ez õsszel gyakorlatilag felboríthatja a májusban kialakuló parlamenti erõviszonyokat, hiszen hány ország van, ahol nem 13, de még kevesebb képviselõvel változik meg adott esetben a kormány és az ellenzék viszonya! Nem beszélve arról, hogy a javaslat egy választójogi nonszensz; például eltérõ szabályok vonatkoznak az országgyûlési és a helyhatósági választásokra. Tartózkodási engedéllyel, állampolgárság nélkül az önkormányzati választásokon lehet szavazni, az országgyûlésin nem. Ezt valahogy megpróbálja áthidalni az elõttünk fekvõ javaslat, de nem sikerül neki, tisztelt képviselõtársaim!
Az a nagyon megalapozott félelmünk van, hogy õsszel nem lehet kisebbségi választásokat tartani, anélkül, hogy az Alkotmánybíróság ne ítélné ezt megtarthatatlannak.
Második gyengéje a javaslatnak a három szavazólap, két szavazólap körüli vita. Itt Tabajdi Csaba az elõbb már szólt arról, hogy a '94-es önkormányzati választáson milyen szavazatszámok alakultak ki a kisebbségek listájára vonatkozóan. De tudjuk azt, hogy ennek alapján egyes cigánypolitikusok 1,8 millió cigányról beszélnek Magyarországon; egyes szlovák politikusok, vezetõ önkormányzati politikusok 400 ezer magyarországi szlovák kisebbségirõl beszélnek. Ha nagyon igyekszünk, akkor a végén valóban 10 millió magyarországi kisebbségi állampolgár lehet, ami, azt hiszem, nem célja ennek a jogalkotásnak.
Félõ, hogy a kisebbségek is joggal vethetik fel, mikor fog bekövetkezni az, amikor három szavazólap van, hogy a többség tudatosan manipulálhatja a kisebbségi szavazást.
Tisztelt Képviselõtársaim! Nem zárható ki a lehetõségek közül, hogy egy olyan politikai erõ emelkedik fel, amelyik azt mondja, hogy õ a kisebbségeken keresztül fogja megpróbálni érvényesíteni a politikai céljait, és erre a kisebbségi vezetõket fel tudja használni, gyakran a gyenge legitimitások jóvoltából.
Harmadsorban, tisztelt Ház, megállapodtunk novemberben egy javaslatról, és ez a javaslat arról szólt, hogy a kisebbségeknek kérni kell a szavazólapot az elõbb említett problémák orvoslása érdekében, tehát hogy nem mindenki kapja meg automatikusan, hanem a kisebbségek kérik. Konszenzus volt benne, szocialista párti képviselõtársaim! Ez a javaslat elõáll azzal, hogy még kérni sem kell a szavazólapot, hanem mind a 10 millió állampolgár szavazhat majd a kisebbségi listára.
Azt kell mondanom, hogy a javaslat elõterjesztõi nem feltétlenül tiszta szándékkal ilyen nagylelkûek a kisebbségekkel szemben.
(10.00)
A regisztráció gyenge formája - lehet, hogy az erõs is - jogilag is, politikailag is, mindenféleképpen szükséges a kisebbségi önkormányzatok legitimitásához. Ehhez képest alapvetõ visszalépés történt a mostani javaslatban.
Negyedszer: Gyengéje a javaslatnak az is, hogy... - az elmúlt években gyakran vitatkoztunk errõl, s hol erre, hol arra billentünk, de az biztos, hogy jogszerûbb és logikusabb lenne, ha nem fix szavazatszám lenne, hanem valamilyen értelemben az országos listás mandátumhoz szükséges szavazatszám, vagy annak esetleges bizonyos százaléka kerülne meghatározásra a küszöb meghatározásakor.
Pozitívuma a javaslatnak, tisztelt képviselõtársaim, a Fidesz- Magyar Polgári Párt álláspontja szerint a következõ hat pont:
Elõször is: a javaslat ténye. Örülünk annak, hogy ez a javaslat itt van az asztalunkon, mert végre meghozta a kormány és a kormánykoalíció a megfelelõ politikai döntést. Én úgy gondolom, hogy a kisebbségeknek nem jár a parlamenti képviselet - mint ahogy azt nagyon sok publicista szereti ma mondani; nem jár nekik. De azt gondolom, hogy nem tekinthetõ jogi nonszensznek a kedvezményes kisebbségi parlamenti képviselet, mint ahogy jobboldali és baloldali dogmatikusok úgy fogalmaznak, hogy ez egy jogi nonszensz.
Azt hiszem, hogy ha a politikai akarat, a politikai szándék megvan hozzá, akkor kivitelezhetõ a megfelelõ formájú kisebbségi parlamenti képviselet, és mi ennek örülünk. Ennek az elfogadására most itt szeretném megfogalmazni a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak a készségét.
Másodszor: A javaslat pozitívuma, hogy szavazásról van szó. Az elmúlt hetekben itt megfogalmazódtak olyan javaslatok, hogy delegálni kellene a kisebbségi önkormányzatokat a magyar parlamentbe. Nem lehet delegálni egy egykamarás parlamentbe, képviselõtársaim, még akkor sem, ha ez korlátozott mandátummal járna, bár a delegálás csak úgy képzelhetõ el, hogy korlátozott mandátummal járna; ugyanakkor a korlátozott mandátumnak a gondolata a kisebbségek vonatkozásában más okból nem fogadható el. Miért legyen a kisebbséginek kevesebb joga ebben a parlamentben, mint a többségi parlamenti képviselõnek? Mi indokolja azt, hogy õ például ne szavazhasson, amikor a korlátozott mandátummal kapcsolatban javaslatot tevõk ezt megfogalmazzák?
Az egykamarás parlament logikájába a szavazás fér bele. A kisebbségi polgároknak a szavazás aktusával nyilvánvalóvá kell tenni, hogy milyen mértékû felhatalmazást adnak képviselõjüknek.
További pozitívuma a javaslatnak, hogy fenntartja az országos kisebbségi önkormányzatok monopóliumát. Az országos kisebbségi önkormányzatok listaállítási monopóliuma azért szükséges, képviselõtársaim, mert Magyarországon az elmúlt években a hatalmi manipulációnak a legkézenfekvõbb lehetõsége az volt, hogy úgymond közéjük lõtt a kisebbségi szervezeteknek, elõhúzta a kalapból a kormánypárti kisebbségi szervezetet.
A kisebbségi önkormányzatoknak azért történelmi a jelentõségük a magyar jogfejlõdésben, mert egyértelmûvé teszi, hogy ki a legitim képviselõje az adott kisebbségnek. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idõ leteltét.) Felgyorsítom - még néhány mondatom lenne, elnök asszony, de igyekszem röviden a konklúziót megvonni.
Tehát pozitívum még mindenféleképpen az 5 százalékos küszöb eltörlése, a tizenhármas maximálás, illetve a szavazatkiosztásnak a módja.
A konklúziót abban vonnám meg, tisztelt képviselõtársaim, hogy a kormány ugyan benyújtotta a javaslatot, ugyanakkor sajnálatosnak tartjuk, hogy a májusi választásokra nem kívánja rendezni. Mi ehhez azonban módosító javaslatainkkal fel szeretnénk ajánlani a megfelelõ lehetõséget.
Köszönöm szépen a türelmüket és a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)