DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az nem kérdés a most folyó parlamenti vitában, hogy biztosítani kell-e a kisebbségek jogait az országgyûlési választásokra vagy nem kell biztosítani, hiszen mi - ellentétben a Szabad Demokraták Szövetségének jogi álláspontjával - nem félünk kimondani, hogy itt nagyon súlyos alkotmányos mulasztásban van az Országgyûlés, hiszen a Magyar Köztársaság alkotmánya ezt a jogot biztosítja a kisebbségek számára. Tehát nem lehet a kérdést olyan módon félretenni, ahogy azt Mészáros kartársam tette, aki nevezetesen arra utalt, hogy ez valamilyen másfajta képviseletre is vonatkozhat. Hát már elnézést kérek, a képviselet legalacsonyabb formáját biztosítsuk csak a kisebbségeknek? A kisebbségek alkotmányos joga nem azt jelenti, hogy éppúgy itt van a helyük a Magyar Köztársaság Országgyûlésében, mint nekünk? Egyértelmû tehát, hogy az alkotmánynak ezeken a rendelkezésein vitatkozni nem lehet, hanem a kisebbségek jogait biztosítani kell!
A kérdés az, hogy mikor kell biztosítani és hogyan. Sajnos azt kell mondanom, itt a Kisgazdapártnak már rendkívül komoly aggályai vannak a beterjesztéssel kapcsolatban. Egy kapkodva, rendkívül silányan megszövegezett anyag fekszik elõttünk. Megint szembe találjuk magunkat a jogalkotásnak azokkal az alapvetõ problémáival, hogy most fogadtuk el a választási eljárásról szóló törvényt, jóformán még meg sem száradt a tinta az aláíráson, már módosítjuk; nemrég módosítottuk a választójogi törvényt, s most tovább kívánják módosítani.
Tehát a "mikor?" kérdésével kapcsolatban a Független Kisgapártnak az az álláspontja, igen tisztelt Ház, hogy jogállamban fel sem merülhet, hogy az általános országgyûlési képviselõ-választások kitûzése után módosítsanak egy választójogi törvényt. Ez körülbelül olyan, mintha egy verseny közben módosítanánk a szabályokat, hogy mégse 100 méteres versenyfutás folyjék itt, hanem maratoni versenyfutás, és így tovább. Úgy gondolom, ez a kormány azért nem lehet ennyire dilettáns! Nem vitatom, hogy dilettáns, de hogy ennyire dilettáns legyen, azt már meg kell kérdõjeleznem; mert ha a kormány meg akarta volna oldani a kisebbségek jogait, akkor már rég megtette volna, hiszen erre nemcsak ennek a kormánynak volt lehetõsége, hanem a korábbiaknak is. Itt egy nyolcéves mulasztásról van szó.
Hadd utaljak arra, hogy a "mikor?" kérdését illetõen korábban Horn Gyula is tett kijelentéseket a Házban is és a sajtó nyilvánossága elõtt is. Akkor az MSZP nevében a miniszterelnök úr úgy nyilatkozott, hogy jogállamban félidõn túl elképzelhetetlen a választójogi törvény megváltoztatása. Felhívom igen tisztelt képviselõtársaim figyelmét, hogy nagyon sok olyan jogállam van, ahol a választásokat követõ elsõ évben van lehetõség a választójogi törvény megváltoztatására, vannak olyan országok, ahol félideig, de olyan országról, ahol a választások kitûzése után egyáltalán szóba kerülhetne a választójogi törvény módosítása, nem tudok. Úgy gondolom, ezt a Ház elõtt folyó vitában le kell rögzíteni, és az ország nyilvánosságának a tudomására kell hozni.
De akkor, amikor felmerül az alapkérdés, hogy egyáltalán biztosítani kell a jogokat a parlamenti részvételre, rögtön rá kell mutatnom arra, hogy nemcsak a kisebbségek vonatkozásában van a Ház nagyon súlyos mulasztásban, hanem kérdezem én, vajon a sok millió, hazánk határain önhibájukon kívül kerültek vonatkozásában nincs-e mulasztása ennek a Háznak. Hát már hogyne lenne! Vagy kérdezem: a civil szervezetekkel, a munkanélküliekkel, a nyugdíjasokkal, a kiemelkedõ szellemi képességûekkel, a kistelepüléseken élõkkel, a nagyipari agglomerációkban élõkkel kapcsolatban, vagy akár a csökkent látásúakat vagy csökkent mozgáskészségûeket illetõen nincs mulasztásunk? Hát már hogyne lenne, hiszen az õ képviseletüknek is biztosítva kellene lenni ebben a Házban! S folytathatnám tovább a sort. Vajon az önkormányzatoknak nem lenne itt a helyük? Vagy kérdezem: az egyházak képviseletére nem lehetne éppoly joggal számítani, mint a kisebbségek képviseletére? Tehát egyértelmû, hogy sokkal szélesebb körû az a mulasztása a Háznak, mint amirõl itt most szó van.
Ez rögtön felveti a "hogyan?" kérdését, hiszen úgy gondolom, hogy a kétkamarás parlament keretei között lenne megoldható minden elõbb felsorolt képviselet hiánya. A Független Kisgazdapárt ezt már 1990. május 2-a, tehát az elsõ szabadon választott parlament hivatalba lépése óta szorgalmazza.
Hadd mutassak rá arra, hogy nagyon képmutatónak tartom azt, hogy amikor március közepéig számítunk a parlamenti munkára, csak most kerül a Ház elé ez a rendkívül fontos kérdés. A Független Kisgazdapárt nevében javasoltam, hogy ne tartsunk téli szünetet - mert súlyos mulasztása a Háznak, hogy a kisebbségek képviselete nincs biztosítva - , jöjjünk be és a rendelkezésünkre álló téli szünet alatt, ami több mint egy hónap volt, vitassuk meg ennek a kérdésnek minden elemét. Mert úgy gondolom, az olyan elõterjesztések, mint amilyenek most a Ház elõtt fekszenek, csak arra alkalmasak, hogy a kormány mossa kezeit, hogy meg tudja magyarázni a kisebbségeknek, miért nem kerül sor a parlamenti munkájukra most sem, éppúgy, mint az eltelt nyolc év alatt.
Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a kétkamarás parlament azért megoldás ezekre a kérdésekre, mert a Független Kisgazdapárt még a technikáját is meg tudta mondani, hogy miként kell a kétkamarás parlament kialakításához eljutnunk. Hivatkoztunk és hivatkozunk arra, hogy a felsõházi terem, a kongresszusi terem üresen áll. Kértük a Házat több alkalommal, hogy vonjuk be oda a kisebbségeket, az egyházakat, az önkormányzatokat meg mindazokat, akiket az elõbb felsoroltam, és kezdõdjék el a felsõházban egy munka a kisebbségek részérõl, hogy lassan felállhasson az a struktúra, ami a kétkamarás parlamenthez átvezet, ami a zökkenõmentes jogok kialakulását fogja biztosítani.
(10.30)
Sajnálatos, hogy a Kisgazdapártnak ezt az indítványát sem fogadták el, mint ahogy nem fogadták el azt az indítványunkat sem, hogy a civil szervezeteket illesse meg a jelölési jog a legfontosabb közfunkciók tekintetében, például a számvevõszéki elnök választásánál vagy az alkotmánybírák választásánál.
(A jegyzõi széket Póda Jenõ foglalja el.)
A mai napig is a Független Kisgazdapárt azt a megoldást szorgalmazza, hogy a kétkamarás parlament felállításával kell a kisebbségek teljes jogú képviseletét biztosítani, hiszen nagyon fontos elem az is, hogy most, amikor egyáltalán a kisebbségi képviselet mikéntjérõl szó van, maguk a kisebbségi képviseletek sem egyformán látják a helyzetüket. Kaptunk tiltakozást kisebbségi szervezetektõl a felmerült megoldást illetõen; voltak olyanok, akik viszont arra kértek minket, hogy támogassuk azt. Tehát többfajta megoldás látszik a kisebbségi képviselet biztosítására.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az úgynevezett kisebbségi képviselet biztosításánál szó sem lehet arról, hogy csak korlátozott mértékben biztosítsák e jogok érvényesülését. Teljes jogú képviseletet kell biztosítani a képviseletek számára! Fel kell vetnem, hogy akkor, amikor nagyon jelentõs késedelemben van a Ház, milyen megoldások mutatkoznak arra, hogy az átmeneti idõre - amíg valóban biztosítható a képviselet - mégiscsak a kisebbségek itt lehessenek a Házban. Megoldásként vetem fel, csak javaslom, gondolkodjanak el ezen a kisgazda indítványon, hogy mi lenne, ha most a parlamenti pártok kötelezettséget vállalnának arra, hogy a kisebbségek által megjelölt személyeket a saját listáikon bejuttatják a parlamentbe; arányosan fel lehetne osztani ezeket a helyeket. Itt lennének a kisebbségek a Házban, és akkor utána lenne kellõ idõ arra, hogy a jövõbeni választással kapcsolatos képviseletüket megvitassuk.
Ne feledjék, hogy jelenleg is vannak kisebbségi képviselõk! Kérem, én már voltam itt olyan ülésen, amikor tolmács közremûködése mellett szólalt fel a képviselõ, vagy volt olyan képviselõ, aki németül szólalt fel. Úgy gondolom, a kisebbségi képviseletet illetõen azt nem kell eltagadnunk a világ elõl, hogy a kisebbségek most is helyet foglalnak a mi köreinkben - ez nem jelenti azt, hogy az õ képviseletük megoldott. A Független Kisgazdapárt tehát mindenképpen továbblépne, nem halogatná a kérdést, úgyhogy felajánlja a maga részérõl ezt a megoldást a kisebbségek számára. Ugyanakkor az az álláspontja, hogy egy igazi változtatás a választójogi törvényen az elsõ évben képzelhetõ el, tehát nem szabad az utolsó percekre halogatni egy változtatást a választójogi törvényen.
Kérem, én nagyon fontosnak tartom azt is, hogy az önhibájukon kívül határainkon kívülre került magyarok helyzete is megoldódjon a következõ választójogi törvényben. Ezért a Független Kisgazdapárt javasolja, hogy az ország számára létfontosságú kérdéseket (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.), tehát a világban szerteszóródott magyarság kérdéseit és a magyarság részét képezõ kisebbség kérdéseit is oldjuk meg. A Kisgazdapárt ebben partner, és mindenben az Országgyûlés rendelkezésére áll, hogy ez a kérdés végre alkotmányos megoldásra kerüljön.
Köszönöm a megtisztelõ figyelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)